Gyulai Hírlap - Megnyílt a Fűző és forradalom című időszaki kiállítás a gyulai Almásy-kastélyban

A biedermeier időszak forradalmi gondolkodásának nőkre gyakorolt hatásairól szól a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont június 19-én megnyílt, Fűző és forradalom – Nők a hazai polgárosodás korában című időszaki tárlata.

A kiállítás négy teremben mutatja be, hogyan váltak a nők öntudattal, akarattal bíró önálló személyekké, egyúttal a nemzeti érzület és a hazaszeretet továbbörökítésének letéteményeseivé, miként került előtérbe az anyaság, s lett a korábbiaknál fontosabb a gyermekek személye, és hogyan lettek férjeik társaivá az asszonyok az egyre inkább jellemző szerelmi házasságokban.

A kastély időszaki kiállítóterében csaknem hatvan, összesen több mint 200 millió forintos biztosítási értékű eredeti műtárgy idézi meg gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos vitájának, valamint Petőfi Sándor és Arany János költői munkásságának korát. Kiváló kezű mesterek akár 200 éves használati és lakberendezési tárgyai mellett többek között Barabás Miklós, Borsos József, Anton Einsle festményei segítik a látogatót a korszak felfedezésében.

Fekete-Dombi Ildikó, a gyulai kiállítóhelyeket működtető Erkel Ferenc NKft. ügyvezető igazgatója elmondta, tíz múzeummal és három magángyűjtővel működtek együtt a tárlat megvalósításában, amelyet Prágai Adrienn, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, a kiállítás tudományos szakértője irányított.

Megyesi Balázs művészettörténész, műtárgyszakértő megnyitóbeszédében rámutatott, míg az 1900-as évek elején kiállítási katalógusokban mutatták be a biedermeier tárgyakat, addig hatvan évvel később, és még ma is, lomként végzik az utcán. Nem jól értékeljük ezt a korszakot, húzta alá, pedig a hazai biedermeierben a magyarságunk is benne van.

Mint fogalmazott, a biedermeier gondolkodás a békeidőről, az örökkévalóságról szól, a korszakban a női lélek, a finomság jelenik meg a képeken. A kastély új, emberközeli kiállítása kis térben, kézzel készült, többgenerációnyi időre tervezett tárgyakkal szemlélteti mindezt – emelte ki.

Azt is mondta, ha a biedermeier gondolatiságnak csak egy százalékát átvisszük a mai, káoszos, rohanó életünkbe, a világ egy kicsit szebb és jobb lesz.

Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere köszöntőjében kifejtette, a biedermeier kora a település életében is fontos változásokat hozott, ez az időszak volt a város fénykora. A korszakból nem csak tárgyi emlékek maradtak meg – például a Százéves cukrászda ma is használatban lévő bútorai –, a biedermeier valamiképp a város polgári lelkületében is továbbél – hangsúlyozta.  

A városvezető úgy vélte, a kastély időszaki tárlata nem pusztán emlékezik a település identitását erősen formáló történeti korszakra, hanem újragondolja, értelmezi is azt, és közel hozza a ma emberéhez. Megmutatja, „hogyan lett az otthon díszletébe zárt nőből a nemzeti gondolat hordozója, társ, értelmiségi, és idővel saját történetének szerzője”.

A közönség nemcsak a biedermeier festésmódot, az aprólékos, női kiegészítőket és a míves, de mégis egyszerű formavilágú bútorokat tanulmányozhatja a kiállításon, de 21. századi magyar szerzők reformkorképét is megismerheti, hiszen a tárlat egyik különlegessége, hogy kortárs írók, költők, Budai Lotti, Fábián Janka és Farkas Wellmann Éva olvasnak fel részleteket a korról, illetve a női emancipációval kapcsolatos írásaikból.

Az élményszerű tudásátadást a mesterséges intelligencián alapuló eszközök is segítik: az egyik installáción például Canzi Ágost 1854-ben készült, Hoffmann Jánost és feleségét ábrázoló festményének szereplői párbeszédes formában értelmezik, miben is jelentett megújulást a biedermeier festészet a korábbi korokhoz képest.

A tárlat 2026. június 28-ig tekinthető meg a gyulai Almásy-kastély első emeleti időszaki kiállítóterében. A bő egyéves nyitvatartási idő alatt a tervek szerint művészeti és múzeumpedagógiai események is lesznek.