Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400. és a Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendeztek kiállítást a gyulai vár borozójában. A „Bethlen Gábor hajdúi 1613–2013” címet viselő tárlaton magyar, lengyel, német, angol és holland fotósok által készített, korhű csatajeleneteket ábrázoló képek idézik meg a 17. század történelmi eseményeit.
A Héttorony Hangászok zenekar közreműködésével megtartott ünnepélyes megnyitón dr. Németh Csaba történész osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel. A szakember beszédében kiemelte: a Bethlen család több szállal is kötődött Gyulához. A fejedelem édesapja, Bethlen Farkas egyike volt azon vitézeknek, akik 1566-ban a vár falai között harcoltak a török ellen, s csak jó lovának köszönhette, hogy a vár átadásakor el tudott menekülni.
– Maga a fejedelem is megfordult ifjú korában Gyulán. Erről egy kései visszaemlékezésben tudósít az a Kemény János, akinek nagyapja, Toronyi Tamás szintén a vár védői között küzdött. Az idős Bethlen Gábor egyik utolsó kívánságaként a halála előtt fogalmazta meg azt az óhaját, hogy hozzanak neki bélessütő asszonyokat Gyuláról, mert a szájában érzi annak a finom süteménynek az ízét, amit fiatalkorában evett itt – osztotta meg az érdekes momentumot a jelenlévőkkel a történész.
A nyitóbeszédből kiderült: az erdélyi fejedelmek és a hajdúk kapcsolata a 17. században folyamatos volt, a fejedelmek által mozgósított hadsereg egy jelentős részét ugyanis a hajdúk tették ki. A szakember hozzátette: maga Bethlen Gábor is erősen támaszkodott a hajdúságra mint jelentős erőt képviselő, harcedzett népességre.
A Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület a hajdúk hagyományainak ápolását, kultúrájának bemutatását tűzte ki célul. A jelentősebb magyarországi és határon túli fesztiválok mellett európai rendezvényeken is rendszeresen részt vesznek – mutatta be a tíz éve alakult egyesületet dr. Németh Csaba.
A Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. által szervezett tárlat augusztus 16-ig tekinthető meg a várborozóban.
