Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Egy bő órára athéni férfiakká váltunk a Gyulai Várszínház kamaratermében

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Oláh Szabolcs • KULTÚRA • 2013. március 19. 18:41
Egy bő órára athéni férfiakká váltunk a Gyulai Várszínház kamaratermében
Platón tollából, Devecseri Gábor fordításában és Haumann Péter előadásában: Szókratész védőbeszéde
Haumann Péter a Gyulai Várszínház kamaratermében. Fotó: Gyulai Hírlap - Rusznyák Csaba

Mintegy 2400 évvel ezelőtt betódult a tömeg Athén egyik domboldalába épült csarnokába, hogy tanúja legyen Szókratész védőbeszédének. Jóval később a Gyulai Várszínház közönsége is összegyűlt, hogy meghallgassa az ókori gondolkodófenomén tanítványának, a nem kevésbé híres Platón tollából, Devecseri Gábor fordításában és a Kossuth-díjas Haumann Péter előadásában az Areopagoszon történteket.

A Nemzet Színésze néhány mondattal hangolta rá közönségét a monológgá avanzsálódott dialógusra. Bevezetőjében elmondta, milyen ijesztő az a 2399 évnyi távolság, amikor a mű játszódik, milyen csodálatosak a periklészi demokrácia azon pillanatai, hiszen egyszerre olyanok vannak színen, mint Szókratész, Euklidész, Alkidiadész, Xenophón és Platón. A színművész már pályája elején is játszotta e művet, amely szinte védjegyévé vált. 1989-90-ben nem gondolta volna, hogy játsszania kell még Platón korai művét. Tévedett. Az est évtizedekkel később is sikeres. 

A fények égve maradtak a nézőtéren, és mindannyian athéni férfiakká váltunk a kamarateremben, ahol elhangzott a vádló végszava: „Védd magad, Szókratész!” Haumann Péter néhány mondat alatt teljesen átvedlett a nagyjából vele egykorú filozófussá, a magas szintű retorikai képességekkel megáldott férfiúvá. Hitelt érdemlő prozódiája, gesztikulációi, és nem utolsósorban fizimiskája adta a karaktert. A Szókratész beszéde közben figyelemmel kellett tartania közönségét. Ez sikerült az őt játszó Haumann Péternek is.

Az első vádban Szókratészt azzal vádolják a bírák, hogy „félelmetes szónok”. Melétosz vádjaiban Szókratész törvénytelen dolgokat mível, áthágja a törvényt, és másokat is arra tanít, hogy a „silány ügyet jónak lássák”. Továbbá, hogy nem a város isteneiben hisz, ezzel és más dolgokkal rontja meg az ifjak szellemét. Szókratész bölcs(elkedő) szavakkal és mindenek előtt az erényeket szem előtt tartva védekezik. Istenadta szónoki képessége és átgondolt érvei meggyőzők. Hiába. Halálra ítélik, ő pedig az igazság jegyében kénytelen meghalni. A kiskapuk nélküli tökéletességre törekvő ember felett pálcát törnek. Mindezekben rejlik a mű örök aktualitása.

(Jó lenne elhinni, amit tart a fáma, hogy a Szókratészt vádló gyengécske költő, Melétosz néhány évvel a per után közpénzek elherdálása vádjában szintén elítéltetett.)

 

Haumann Péter. Fotó: Gyulai Hírlap - Rusznyák Csaba
GYULAI HÍRLAP • 2013. március 19. 18:41
Platón tollából, Devecseri Gábor fordításában és Haumann Péter előadásában: Szókratész védőbeszéde
Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)