Több külföldi országban is dolgozott a gyulai Tornyi Imre Henrik, aki asztalosként végzett a fürdővárosban, majd érdeklődése a restaurátormunkák és a faszobrászat felé fordult. Közösségi oldalán fafaragások, asztalosmunkák és restaurátori munkák is láthatók.
– Gyulán tanultam, az akkori Munkácsy Mihály szakiskolába jártam, ahol épületasztalosként és bútorasztalosként végeztem. Gyerekkorom óta a fával – famunkával és iparművészettel – szerettem volna foglalkozni, így nem volt kérdés, hol tanulok tovább – kezdte a szakember.
– A Cinka Panna utcában, ahol felnőttem, több asztalos is volt. Amikor a nagyszüleimhez mentem, egyikük ablaka előtt gyakran megálltam, és néztem, ahogy dolgozik. Talán emiatt lettem néhány évvel később asztalos, majd restaurátor és faszobrász – fűzte hozzá.
Azt is elárulta, hogy az iskolában nem szeretett szerepelni, így versenyeken sem mérettette meg magát. Mint kifejtette, itthon kezdetben épületasztalos- és bútorasztalos-munkákat vállalt, majd a Gyulai Közüzemi NKft.-nél lett karbantartó.
– Ezt hamar meguntam, így kerültem Vecsésre, ahol faszobrászként kezdtem el dolgozni, ott tanultam meg a szakma kézművesrészét. Később Svédországban, Franciaországban, Hollandiában és Olaszországban is jártam, ahol magánházaknál és kastélyokon is dolgoztunk. Bútorokat újítottunk fel, ablakokat, lépcsőket hoztunk helyre – részletezte Tornyi Imre Henrik.
– Párizsban a francia kézműves-szakiskola színvonalát is volt alkalmam megismerni egy-egy nyílt napon. Nagyon tetszett, amit ott láttam, azóta a francia bútorművesség a szívem csücske, az intarziák magas fokú kidolgozottsága, a réz-csont berakások mind-mind tőlük erednek.
A szakembertől megtudtuk, egy éve jött haza, jelenleg vállalkozóként dolgozik Gyulán. Elmondta: akár szobrokat is szívesen készít, és olyanoknak is örömmel segít, akik igyekeznek a szakma részleteit megismerni, így elképzelhető, hogy a közeljövőben szakkört indít.