Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Szabadon szép

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Gurzó K. Enikő • KULTÚRA • 2018. május 04. 09:00
Szabadon szép
Holó Hóbel Lászlónak nyílt kiállítása az Erkel kulturális központban

Működött az 1970-es években Békéscsabán egy önszerveződő művészeti kör, amely elütött a szürkétől, ezért tagjai ideológiai ellenségnek, a rendszer esetleges megdöntőinek számítottak. Egyikük, holó Hóbel László nehezen, de túlélte a terrort, és ma is alkot. Árnyékok ösvényén című kiállítását május 3-án nyitották meg az Erkel Ferenc Művelődési Központ galériájában.

Holó hóbel lászló

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A kör Mayerhoffer Miklósék pincéjében működött, ahol kiállítások, irodalmi és színházi előadások, zenés rendezvények, az egyetemes modern művészetről és szellemi vonulatokról szóló politikamentes beszélgetések zajlottak. A csoportosulás azonban 1970-ben tiltott listára került, tagjainak sorsa megpecsételődött. Zaklatások, házkutatások kezdődtek, ami elől többük elmenekült az ország más részeibe, vagy külföldre. Az itthon maradottak közül sokan visszavonultak, lemondtak az alkotói tevékenységről. holó Hóbel László is egyre ritkábban fejezte ki önmagát művészként, tudtuk meg a kiállítótól.

Stílusát nézve nem tartozott a baráti közösség szürrealista vonulatához, vegyes technikával készült ekkori képein inkább a Bauhaus egyik nagy mestere, Paul Klee hatása érezhető, mellette de Miró, Vajda Lajos és Bálint Endre alkotásaiból is merített. A megnyitó előtti beszélgetésünkkor holó Hóbel László lapunknak azt is elmondta, hogy mindegy, mit és miként hozott létre, mert a „profi” tárlatoktól általában kiszorult, főként adminisztratív okokból.

Árnyékok ösvényén című tárlatának gyulai megnyitóján a művész szakmai pályáját Szilágyi András méltatta. A filozófus, művészeti író úgy vélte, aki hagyományos képi elvárással közelít holó Hóbel László műveinek vizuális szellemteréhez, könnyen zavarba eshet. Az értelmezőben ugyanis akár az is megfogalmazódhat, hogy a világ képzavarrá vált, a fogalmak is kiüresedtek, az összetartó morális erő pedig elveszni látszik.

holó Hóbel László műveit látva azonban felkiálthatunk: kitöltött lett az üresség!, fogalmazott Szilágyi András, majd hozzáfűzte: jóllehet az alkotó nem tudott látványosan megérkezni. Az 1950-es évek végén a legendás Mokos József szabadiskolájába járt rajzolni, festészetet tanulni, a hatvanas években pedig megismerkedett Gaburek Károly festőművésszel, aki emberileg és szakmailag is támogatta, felkészítette az Iparművészeti Főiskolára. A háromszori sikertelen próbálkozás után azonban a befelé fordulás évei következtek.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Ezekben az esztendőkben alakult ki a neoavantgárdhoz igazodó, új kifejezési formákat kereső protestáló csabai fiatalok csoportja, akik életében a társadalmi normák elleni tiltakozás volt a közös nevező, a vezérlő elv pedig ez: szabadon élni az extravagáns különcök mindennapjait, a személyes választáson alapuló önkifejezés lehetőségét.

holó Hóbel László az aktív ellenállás menekülő útját választotta, és 1968-ban Lantos Jantyik László barátjával megkísérelt eljutni Amerikába, de csak a jugoszláv-olasz határig értek, itt letartóztatták őket, börtönbe jutottak, és haza. holó ezek után is megmaradt kívülállónak, bizalmatlan és bizalmat kereső alternatívnak. Miközben beteghordozóként dolgozott a városi kórházban, a rajzolásnak és a festészetnek lakótelepi szűk konyhájában szentelte idejét.

A vészcsengőt a rendszerváltás szólaltatta meg benne: ismét bekapcsolódott a művészeti életbe, s nem egyszer tisztázta, nem akar, és nem is akart soha semmiféle tagadást, nem kívánt tenni a rendszer ellen, csak a rendszer gondolta róla, hogy ezt akarja. Aztán mégiscsak összeforrt egy nagy generáció szabad kifejezési vágyával. Most más van: a számos megszakítás után végre azonos szeretne lenni, maradni önmagával. Ehhez sokszor még ecsetre sincs szüksége, se hagyományos perspektívára, se a kompozíció klasszikus elrendezésére, mutatott rá méltatója a megnyitón.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

holó Hóbel László rendszerint temperát használ, de az anyag nem mindig engedelmes, van, hogy meglepetéseket okoz, mondta Szilágyi András. A művész néha görcsös, néha darabos, de figyelemreméltó fordulat, hogy személyes élete lett a legfontosabb gyökere művészetének. Őszinte akar és próbál lenni.

– Valójában itt már olyan elhagyatott érdekek érvényesülnek, amelyek érvényre juttatják a mindenkori szabályok árnyékát: a kaotikust, a sokszor démonit. Most éppen itt a kiállításon: az örökké fénylő nap árnyékát. A kiállítótérben a művek a látszólagos rendezettség ellenére sem fenyegetők, hanem felszabadult módon szépek. Másként fogalmazva: szabadon szépek. De ha benézünk a festett képek mögé, a nehezen artikulált vadság és az önerő is feltűnik – hangzott el a megnyitón, amelynek publikumát Beszterczey Attila konferálására a Dobszerda Dobkör dobimprovizációival szórakoztatta.

A művész 75. születésnapjára Békéscsaba Megyei Jogú Város Német Nemzetiségi Önkormányzata egy katalógust is megjelentetett, amelyet a helyszínen dedikáltatni lehetett.

A tárlat június 3-ig tekinthető meg díjtalanul.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)