Nem sok olyan hazánkfiával dicsekedhetünk, akiről egy amerikai hajót neveztek volna el. Ezen kevesek közé tartozik Pomutz György, akit nemcsak mi, magyarok – és különösen a gyulaiak, hiszen 1818. május 31-én e városban látta meg a napvilágot –, hanem másik két nemzet is a magáénak vallja. A románok azért, mert román anyanyelvű és nemzetiségű, az amerikaiak pedig azért, mert tábornokuk, majd oroszországi főkonzuljuk volt.
Számos publikációban szerepel az az adat, mely szerint Pomutz Györgyről egy hadihajót – mi több, néhány helyen csatahajót – neveztek el. Maga Emil Constantinescu román elnök is úgy nyilatkozott a washingtoni képviselőházban, 1998. július 15-én tartott beszédében, hogy a GEORGE POMUTZ nevet viselő hajó egy „battleship”, azaz csatahajó volt. A valóság azonban egy kicsit más.
Pomutzról a II. világháború folyamán valóban elneveztek egy hajót, mégpedig egy úgynevezett Liberty Ship-et. Igaz ugyan, hogy ezek a vízi járművek az Egyesült Államok haditengerészetének a kötelékéhez tartoztak, de valójában nagy tömegben és igen gyorsan legyártott – de azért némileg felfegyverzett – teherhajók voltak. A 441 láb hosszúságú, 56 láb szélességű, 27 láb merülési magasságú, 14,257 tonna vízkiszorítású, 2500 lóerős és 11 csomó végsebességű hajók közül a 2807. számú volt az amerikai polgárháború hőséről elnevezett USS GEORGE POMUTZ. A louisianai New Orleansban, a Delta Shipbuilding Companynal épített hajó gerinc fektetésére 1944. június 23-án, vízrebocsátására augusztus 3-án, szolgálatba állítására pedig szeptember 15-én került sor.
És hogy mi lett ennek, a világháború vége felé elkészült hajónak a sorsa? Békés Pál írja az Élet és Irodalom 1999/32. számában, hogy az „USS George Pomutz máig föltáratlan körülmények közt tűnt el a Csendes-óceánon 1944 szeptemberében.” A valóságban azonban a hajó nem pusztult el. Mint használaton kívüli és kiöregedett hajót a spanyolországi Barcelonában, 1970-ben bontották szét.
