Görgényi ERnő és Daka Zsolt
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
A fejlesztésre a vállalat menedzsmentje és a szakszervezet is rábólintott
A városvezető elmondta: a tanácskozás zárt részén a grémium elvi támogatását adta ahhoz, hogy a Gyulahús Kft.-t száz százalékban tulajdonló önkormányzat értékesítse részesedésnek legfeljebb 49 százalékát. Hozzátette: transzparens eljárás keretében, nyilvános pályázat útján keresnek befektetőt.
Emlékeztetett: a gyulai húsipart 2013-ban kormányzati segítséggel szervezték újjá. Az akkor létrejött Gyulahús Kft. folyamatosan nyereségesen működik, a nyereségéből eddig összesen 1,5 milliárd forintot fordított fejlesztésre, jellemzően gépbeszerzésekre.
A polgármester azt is megjegyezte, az épületeket érintő jelentősebb beruházás az elmúlt 30 évben nem történt, a húskombinát egykori épületei elavultak, ami miatt a vállalatnak magasak az energetikai költségei. A cég ráadásul két telephelyen működik, a Kétegyházi úton és a Béke sugárúton, ami szintén többletköltséget jelent – mutatott rá.
Arról is beszélt, hogy a város sűrűn lakott részén üzemelő Béke sugárúti telephelyen a hűtőrendszer működtetéséhez 3,3 tonna ammóniumot tárolnak, ezért iparbiztonsági szempontból is indokolt volna az átköltöztetés.
Ahhoz, hogy a vállalat hosszú távú fenntarthatóságát és nyereségességét biztosítsuk, nagy léptékű fejlesztésre van szükség – fogalmazott. Elmondta, az önkormányzat az elmúlt két évben külső szakértői cégek bevonásával fejlesztési tervet készített, amely megállapította: ha nem történik változás, a vállalat akár öt éven belül nehéz helyzetbe kerülhet.
Azt is megemlítette, hogy a húsipari cégeknek nagy a kitettségük olyan tényezőknek, amelyekre nincs befolyásuk. Példaként említett többek között a krími konfliktust, ami miatt a Gyulahús Kft. nem szállíthatott az orosz piacra. Hozzátette: a vállalatnak emiatt minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy hatékonyabbá és olcsóbbá tegye a termelést. Mint kifejtette, több konkurensünk is jelentős fejlesztésekre készül, nem szabad lemaradniuk.
Elmondta: elképzeléseik szerint a Kétegyházi úti telephelyen a régi, használaton kívüli vágóhíd helyén korszerű szárazárugyár épülne. Az új üzem a jelenlegi 2200 tonna helyett 4000 tonna éves gyártókapacitással működne.
A fejlesztés nemcsak a munkahelyek megőrzését garantálná, de „egy szerény mértékű” munkahelyteremtésre is lehetőséget adna – húzta alá a polgármester.
Hangsúlyozta, a fejlesztési terveket a vállalat menedzsmentje és a szakszervezet is támogatja.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Támogatásra pályáznának
A városvezető közölte: a beruházás a legutóbbi költségbecslés alapján 13 milliárd forintba kerülne. A megvalósítás érdekében a Gyulahús Kft. pályázatot ad be a vidékfejlesztési program keretében meghirdetett, élelmiszeripari üzemeknek szóló kiírásra, amelyen 50 százalékos támogatási intenzitás mellett legfeljebb ötmilliárd forint támogatás nyerhető el.
A további nyolcmilliárd forint előteremtéséhez tőkebevonásra van szükség, ezért a képviselő-testület elvi támogatását adta ahhoz, hogy az önkormányzat tulajdonhányadának egy részét eladja. A határozati javaslatot 13 igennel fogadták el, egy képviselő nem szavazott.
Görgényi Ernő újságírói kérdésre elmondta: elsősorban magyar szakmai vagy pénzügyi befektetőt várnak. Jelezte, informális érdeklődő már akadt, így nagy valószínűséggel sikeres lesz a felhívás.
A képviselő-testület arról is döntött, hogy apportként a cég tulajdonába adja a Kétegyházi úti önkormányzati tulajdonú ingatlanokat, illetve azokat az eszközöket, ingóságokat, amelyek átszállíthatók a jelenlegi szárazáruüzemből.
A grémium egyúttal kikötötte: a termelés továbbra is kizárólag Gyulán folytatható, a gyulai kolbász és májas nem vehető le a termékpalettáról, a Gyulai márkanév pedig továbbra is kötelezően használandó. A befektetővel kötött megállapodásnak emellett azt is garantálnia kell, hogy a termékek minősége ne romoljon, és kikötés, hogy a menedzsment tagjait a képviselő-testület egyetértésével választhatják ki.
A polgármester hangsúlyozta: a védjegyeket az önkormányzat megtartja, így csak az önkormányzat engedélyével gyárthatók gyulai termékek.
Zártkörű részvénytársasággá alakulhat a cég
A városvezető jelezte: megvizsgálják a lehetőségét annak, hogy érdemes-e a társaságot zártkörű részvénytársasággá alakítani, ez a cégforma ugyanis nagyobb mozgásteret biztosítana a későbbiekben az önkormányzatnak. A témáról a novemberi ülésén tárgyal a képviselő-testület.
Görgényi Ernő kérdésre arról is beszámolt, hogy a Béke sugárúti üzemépület sorsáról szintén a grémium dönt majd, elképzelhető, hogy a környezetbe illeszkedő irodaház vagy lakóépület lesz az ingatlanból. Az épület egyébként védettség alatt áll, eredetileg a Reisner-féle gyufagyár működött benne.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Új piaci lehetőségek nyílhatnak
Daka Zsolt, a cég ügyvezetője úgy fogalmazott: a vállalat menedzsmentje maximálisan egyetért a tulajdonos önkormányzat fejlesztési elképzeléseivel. Kifejtette, az elmúlt években a magyar húsiparban végbement folyamatok miatt az ágazat egyetlen szereplője sem kerülheti el, hogy fejlesszen.
Elmondta, a gyártás során az alapanyagokat és a kész termékeket is át kell szállítaniuk egyik telephelyről a másikra, ami nem költséghatékony. Ugyancsak növeli a cég költségeit, hogy több munkafolyamatot is duplikálnak a két üzem működtetésével.
Az ügyvezető rámutatott, a szigorú amerikai szabványrendszernek eddig nem tudtak megfelelni, ezért az Egyesült Államokba például nem tudnak szállítani. Daka Zsolt abban bízik, hogy egy korszerű üzem létesítésével új piaci lehetőségek nyílnak a cég előtt. Mint mondta, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a folyamatosan növekedő költségeket ki tudják gazdálkodni.
Úgy vélte, azzal hogy a termelés egy helyen történik, jelentősen javulhat a cég energiahatékonysága.
Az ügyvezető kérdésünkre azt is elmondta: a termelőgépek jelentős részét át tudják költöztetni az új épületbe, de lesz néhány olyan technológiai terület, ahol eszközbeszerzésre lesz szükség.
Érdeklődésünkre leszögezte, az üzem építési munkálatai nem akadályozzák majd a napi gyártást és a termékkiszállítást, az eszközök átszállítása idején pedig lesz annyi előre gyártott termékük, hogy teljesíteni tudják a megrendeléseket.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Ellenzéki felvetések
A képviselő-testületi ülés nyílt részén Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) azt kérte, nyílt ülésen tárgyalják a Gyulahússal kapcsolatos napirendi pontot. Mivel az előterjesztés mellékletében olyan adatok is szerepeltek, amelyek üzleti titoknak számítanak, a grémium nem támogatta a javaslatát.
Görgényi Ernő kifejtette, az ülésen hozott határozatok nyilvánosak, és a napirend kapcsán minden képviselő nyilvánosan elmondhatja az álláspontját. Jelezte: a következő hónapokban több döntés is várható a téma kapcsán, ezek többségét nyílt ülésen hozzák majd meg.
Elmondta, Leel-Őssy Gábor a zárt ülésen azt is felvetette, hogy írjanak ki helyi népszavazást a tőkebevonásról. Mivel veszélyhelyzet idején nem lehet helyi népszavazást tartani, ez az indítvány jogilag megalapozatlan volt – fogalmazott.
