Rácz Erzsébet és Anders Østergaard
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A KineDok célja egy európai közösség, valamint egy kreatív kelet- és közép-európai dokumentumfilmeket vetítő platform létrehozása, amely kapcsolatot teremt a filmek készítői és a nézők között. A program során az alkotások megtekintésén túl alkalom nyílik személyesen találkozni és beszélgetni a film készítőivel, szereplőivel is.
Gyulán a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium csatlakozott a dokumentumfilmes programhoz. Az első vetítést április 22-én láthatták az érdeklődők az intézmény 2. emeletén lévő Lindeisz-előadójában, ahol az 1989 – Határon című film került a vászonra. A kreatív dokumentumfilmben két összefüggő szál fut: a rendszerváltás idején, a kulisszák mögött zajló eseményekről beszél az egyik utolsó MSZMP-s miniszterelnök, Németh Miklós. A másik szál egy NDK-t elhagyni készülő fiatal pár, Gundula Schafitel és Kurt-Werner Schulz története.
Rácz Erzsébet: Minden eseményt megpróbáltunk olyan jól alátámasztani dokumentumokkal, amennyire csak lehet
A diákok a mozi után beszélgethettek a film két alkotójával, Rácz Erzsébettel és Anders Østergaarddal, ám a vetítést megelőzően olyanok is találkozhattak a rendezőpárossal, akik saját emlékeikből is felidézhettek momentumokat a rendszerváltás idejéből. Az alkotókat Petróczki Zoltánné iskolaigazgató, dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere, Erdész Ádám, a Békés Megyei levéltár vezetője és Petróczki Zoltán, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója fogadta.
Petróczki Zoltánné köszöntőjében bemutatta a dokumentumfilmeket népszerűsítő kezdeményezést, majd elmondta, nem véletlenül csatlakoztak a programhoz, hiszen a gimnáziumban évek óta fontos szerepet tölt be a mozgóképkultúra és médiaismeret tanítása, és a diákjaik jó eredményekkel büszkélkedhetnek e téren.
Dr. Görgényi Ernő beszédében örömét fejezte ki, hogy a város egyik legjelentősebb középiskolájának oktatási-nevelési programjában az audiovizuális kultúra szép hagyományokra tekint vissza. A film témája ma már történelem, amely akkor zajlott, amikor a városvezető éppen a KineDoknak otthont adó gimnáziumban kezdett tanulni. A nagy jelentőségű téma mellett a polgármester megtisztelőnek nevezte azt is, hogy egy Oscar-díjra jelölt rendezőt köszönthet Gyulán, abban a városban, ahol a színházkultúra szép hagyományokra tekint vissza a Gyulai Várszínháznak köszönhetően.
Anders Østergaard: Jól dokumentált, hogy mi történt ’89-ben az utcán, de vajon mi történt a zárt ajtók mögött?
Anders Østergaard a jelenlévőknek kifejtette, a húszas éveinek elején járt, amikor Magyarországon, illetve Európában történt a rendszerváltás. Életében a Fal leomlása volt a legfontosabb történelmi esemény, amely generációját nagymértékben formálta. A dán rendező hozzátette, ekkor válhatott európaivá nemzedéke, és ismerhették meg egymást a kontinensen élők. A film célja is az, hogy erősítse az európai gondolkodást. Mindezek után nem meglepő, hogy a film alkotóját érdekelte Németh Miklósnak, illetve Kurt-Werner Schulznak, a vasfüggöny utolsó áldozatának története. A film nem kisebb tényt állít, minthogy ez a véráldozat indította el a ’89-es eseményeket hazánkban.
Rácz Erzsébet a film kezdetéről, indíttatásáról beszélt. 2011-ben, amikor Václav Havel elhunyt, kezdtek azon gondolkodni, milyen történeteket lehetne bemutatni 1989-ről, amelyeket még senki nem mesélt el. Akkor főként az foglalkoztatta őket, hogy a véletleneknek mekkora szerepe van a történelemben. A film központjában Kurt-Werner Schulz döntése, illetve határátlépése áll, amelynek következménye Németh Miklóst arra sarkalta, hogy felhívja Helmut Kohlt, az egykori NSZK kancellárját. Rácz Erzsébet a ténymegállapításért a Magyar Nemzeti Levéltár összes erre vonatkozó anyagát felkutatta, és a jegyzőkönyvek széljegyzetei alapján egyértelmű összefüggéseket és utalásokat talált erre vonatkozóan. Ezután keresték meg rendezőtársával Németh Miklóst, aki Rácz Erzsébet véleménye szerint könnyebben megnyílt olyan külföldön élő szerzőknek, akiknek nem volt prekoncepciójuk, előítéletük a témával kapcsolatban.
Petróczki Zoltánné felvetette, hogy a dokumentumfilm szokatlanul sokféle eszközt használ. A dán rendező reakciójában hangsúlyozta, filmjük alapja, hogy a történelmet olyan élővé tegye a nézőnek, amennyire csak lehetséges. Mint mondta, jól dokumentált, hogy mi történt ’89-ben az utcán, de vajon mi történt a zárt ajtók mögött? A filmalkotók terve az volt, hogy minden eszközt felhasználjanak azért, hogy a nézők bejussanak a bizonyos ajtók mögé.
A rendezőpáros a film műfaját dráma-, vagy kreatív dokumentumfilmnek titulálta. Rácz Erzsébet elmondta, minden eseményt megpróbáltak olyan jól alátámasztani dokumentumokkal, amennyire csak lehet – alapos, többszintű, írásbeli, levéltári és néha orális forrásokra hagyatkozva. A történet ugyanakkor szubjektív is, hiszen a film alapja Német Miklós személyes emlékezése, útja. A szerzők egyetértettek abban, hogy Németh Miklóstól, egy őszinte, önvizsgáló ember szájából a hiteles történetet hallhatjuk.
***
A KineDok dokumentumfilmes program következő alkalmain az alábbi hét dokumentumfilmet vetítik: Besence Open, Sugar – Blues/Cukor – blues, Joanna, Here... I Mean There/ Itt... mármint ott, Comeback/Visszatérés, Blood/Vér, Consumed/Elfogyasztva.