Tablók és multimédiás eszközök segítségével idézi meg Bródy Sándor életpályáját az a vándorkiállítás, amely Eger, Debrecen, Kolozsvár és Budapest mellett a Gyulai Várszínház Kamaragalériájában is látható. A magyar Zolaként is emlegetett neves író mintegy három évet töltött el városunkban, novellái és tárcái a Békés című lapban jelentek meg első ízben.
Gedeon József színházigazgató a nyitóünnepségen elmondta: a tárlat ötletével – az azóta elhunyt Halmos Béla ajánlására – egy évvel ezelőtt kereste meg Rosta Katalin, a Kaláka Fesztivál programigazgatója, egyben a kiállítás koordinátora. A teátrum vezetője köszöntőjében az író unokaöccséről, Bródy Imréről is megemlékezett. A modern kriptongázas villanylámpa feltalálójának emlékét tábla őrzi Gyulán.
– Ahogy büszke volt arra, hogy Egerben született, büszke volt a gyulai évekre is – hangsúlyozta Oroszi Katalin, a kiállítást megálmodó egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár könyvtárosa. A koordinátor arról is szólt köszöntőjében, hogy Bródy Sándorban Gyulán érlelődött meg a gondolat: belevág a szépírói pályába.
A tárlaton két tabló örökíti meg a Gyulán töltött éveket. A Békés Megyei Levéltár és a Mogyoróssy János Városi Könyvtár segítségével készült kiállítási anyagok Gyulán maradnak, ezeket később is megtekinthetik az érdeklődők.
Dr. Erdész Ádám, a levéltár igazgatója Bródy Sándor életútját mutatta be nyitóbeszédében. Mint megtudtuk, a kalandos életet élő fiatalembert családja 18 esztendős korában küldte Gyulára, az ügyvédként dolgozó testvérhez, Bródy Adolfhoz.
– 1881-ben már innen írt budapesti lapokba, vélhetően ekkor érkezett ide. Nagyon hamar otthonosan érezte magát városunkban, délelőttönként az ügyvéd bátyja irodájában körmölte az ügyvédi felszólításokat és az egyéb iratokat, esténként pedig kávéházakban, a maga társaságában töltötte az időt – mesélt a gyulai évekről a szakember.
Bródy novellát, tárcát és egy verset is írt a helyi lapba, a Békésbe. Ittléte utolsó időszakában elindította a Gyulai titkok című sorozatát, melynek első darabja az Agglegények klubja volt. Ebben ironikusan mutatta be egy kávéház éjszakai életét, középpontba állítva a város jellegzetes figuráit. Bár neveket nem említett, az ábrázolt gyulaiak nagyon megsértődtek.
– Bródy kimondott élvezettel és örömmel adta vissza a kisebb-nagyobb szurkákat az őket támadó gyulaiaknak. Miközben élte ezeket a hétköznapokat, megírt egy kötetre való novellát – idézte fel a múltat dr. Erdész Ádám. A novellákat az író 1882-ben még Harc a boldogságért címmel hirdetette meg, ám 1883 végén végül Nyomor címmel láttak napvilágot. A levéltár-igazgató hangsúlyozta: a kiállítás fő érdeme, hogy újra ráirányítja a figyelmet a feledésbe merült, kiváló íróra.
A megnyitó végén a jelenlévők Varga Zoltán tolmácsolásában hallgathatták meg Bródy Sándor Ádám című novelláját, mely egykor a Békés című lapban jelent meg.
A tárlat február 28-ig, munkanapokon 9 és 16 óra között tekinthető meg a Gyulai Várszínház Kamaragalériájában.
