A Curiosity marsjáró legújabb felvételein olyan apró kövek és homokszemcsék lelhetők fel, amelyek formájából, vagyis a kopásukból és elhelyezkedésükből arra lehet gondolni, hogy azt csak víz áramlása formálhatta ilyenekre. Ez a felfedezés persze várható volt, hiszen azért volt a Gale-kráter a Curiosity landolási helye, mert az eddig készített fotók az űrből vizes múlt jeleit mutatták. A bolygó nagy része jelenleg egy hatalmas fagyott sivatag, ahol folyékony vízre utaló jelek nincsenek, azonban a korábbi küldetések folyamán a megfigyelt kőzetek azt mutatják, hogy a bolygó valamikor sokkal melegebb volt és folyékony víz is lehetett rajta.
A most lefényképezett kövek méretéből arra lehet következtetni, hogy a víz, mely formálta és szállította őket, másodpercenként 91 centiméteres sebességgel haladt és mélysége a bokaáig érő illetve a derékig érő között lehetett. Eddig rengeteg vizsgálatot végeztek már a marsi csatornákról, sok eltérő magyarázatot adva a bennük csordogáló folyamokról, de eddig ez az első alkalom, hogy valóban víz szállította kavicsokat fotóztak a Marson. E felfedezésre akkor került sor, amikor a kutatók megvizsgálták a Gale-kráterben lencsevégre kapott három különböző kibúvásról a fotókat. Ezek a helyekről készült fotók alapos vizsgálat után a kutatók múltbeli folyamokra kezdtek következtetni. Több milliárd évvel ezelőtt valószínűleg víz csordogált ott, bár pontos időintervallumot nehéz megállapítani, hiszen a viszonylag nagy területen elhelyezkedő kibúvások és a környező hordalékkúpok, valamint csatornák arra engednek következtetni, hogy ezek a képződmények nem egyszeri esemény során jöttek létre. Valószínűleg a víz elég hosszú ideig hömpölygött ezen a területen. Maga a képek azért is nagyon izgalmasak, mert ezzel a felfedezéssel megkezdődött az igazi geológiai munka a Marson, amikor konkrét terepi munka erősíti meg az eddigi megfigyeléseket.
Más érdekes felfedezést is tett a Curiosity. Egy kis piramishoz hasonló nagyjából focilabda méretű kőről van szó, amelyet a NASA egyik mérnökének tiszteletére Jake Matijevicnek neveztek el. A Marson eddig ilyennel még nem találkoztak, de az ehhez hasonló kőzetek a Földön is ritkának számítanak. Változatos összetételű a kőzet, amely alkotórészeit tekintve hasonlít a Föld belsejéből származó magmás kőzetekre. Ez az első ilyen összetételű szikla a Marson, mely földpátokban gazdag, viszont magnéziumban és vasban szegény, így egyelőre nehéz még megfelelő magyarázatot találni rá. Hiszen ezen ismereteink szerint, a földi viszonyok között kéreg alatti köpenyből származó kőzetnek tekintenénk, amely vízben viszonylag gazdag magma, és ami nagy nyomáson lezajlott kristályosodási folyamat során jött létre.
Maga a kőzeteket úgy vizsgálja meg az űrszonda, hogy az anyagi összetételt elemző APXS-műszer eredményeit összehasonlítják a ChemCam kémiai kamera adataival, amely lézernyalábot kibocsátva párologtatja el egy kevés anyagot a kőzet felületéről, és spektroszkóp-távcsövével azonosítja az e közben keletkezett gázokat. Így a két berendezés kölcsönösen alátámasztja egymás megbízhatóságát és eredményeit.
A Curiosity már 50 napja tartózkodik a vörös bolygón. Összesen mintegy két évet biztosan eltölt még abból a célból, hogy a Gale-kráter régiója hordozhatott-e valaha legalább mikrobiológiai életet. A kibúvásos felfedezések ellenére a hatkerekű robot végső célja még mindig a Sharp-hegy lába.
