Az uborkát régóta ismerjük és termesztjük hazánkban. A konyhakertek elmaradhatatlan növénye. Egyesek szerint Afrika trópusi területeiről származik, mások szerint viszont Indiából került hozzánk. Ez utóbbi lehet az igaz, mivel bizonyított tény, hogy Délkelet-Ázsiában a Krisztus előtti évekből találtak uborkamagot. Az ókori Egyiptomban a rabszolgáknak szomjoltásul uborkát adtak. Ismeretes olyan írás is, amely arról tanúskodik, hogy Tiberius császár gyógyszerként alkalmazta a növényt. Termesztését a császári kertekben úgy oldották meg, hogy szekérre ültették és ezeket - időjárástól függően - hol a napra gurították, hol árnyékban tartották. Tiberius megparancsolta, hogy még a hadjáratra is vigyék el a "mozgó ültetvényeket".
Az uborka az egyik legegészségesebb zöldség. Tápanyagtartalma miatt táplálkozás-élettani szerepe jelentős. Víztartalma rendkívül magas (96%), de gazdag káliumban, foszforban, vasban, kalciumban, nátriumban, rostokban és A1, B1, B2, B6, C vitaminban is.
Egyes kutatások szerint a legtöbb értéke a héjában van, ezért érdemes héjával együtt fogyasztanunk.
Az uborkalét külsőleg és belsőleg is használják. Ha megisszuk, kellemes üdítőhöz jutunk. Salátája jót tesz a gyomornak és elősegíti az emésztést. Táplálkozási értékét azzal növeli, hogy kedvező hatású a gyomor működésére, nagy káliumtartalma vízhajtó hatású. Kiváló szépítőszer! Bőrtisztító hatása miatt a gyógyászatban és bőrápoló termékek alapanyagában megtalálható az uborkalé. Rovarcsípés esetén is a péppé zúzott uborka hűsítőként hat. Régen előszeretettel alkalmazták a felszeletelt uborkát a napégett bőrre, ami meggátolta a felhólyagosodást és enyhülést hozott.
Fajtái: csemege, saláta vagy félhosszú és kígyó uborka. Az apró, elraknivaló uborkát konzerv célra termesztik, míg a félhosszú és kígyó uborka fajtákat salátának, friss fogyasztásra.
Az uborkát egész évben fogyaszthatjuk friss és tartósított formában. Főleg salátának készítjük el.
A már jól ismert uborkával készülő ételek mellett próbálják ki a következő recepteket is!
Tzaziki
2-3 dl tejföl
1 közepes kígyóuborka
4-5 gerezd fokhagyma
1 evőkanál olaj
pár csepp citromlé
só
fehérbors
Az uborkát alaposan megmossuk és durva reszelőn lereszeljük. A tejfölt egy tálba tesszük, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, az olajat, kevés citromlevet, sót, és jól elkeverjük. Ezután beletesszük a kinyomkodott uborkát és az egészet összekeverjük. (A megmaradt uborkalevet megihatjuk, vagy felhasználhatjuk arctisztításra!)
Energia: 611 kcal
Fehérje: 10,3 g
Zsír: 55,5 g
Szénhidrát: 17 g
Hideg uborkaleves (4 főre)
50 dkg kígyóuborka
2 pohár kefir
1 pohár tejföl
1/2 dl tejszín
1 szál újhagyma felaprítva
1 evőkanál kapor
1/2 teáskanál só
fehér bors
A hozzávalókat egy tálban összekeverjük, majd rúdmixerrel alaposan pürésítjük. Legalább 2 órára a hűtőben lehűtjük, tálalás előtt, ha szükséges, még fűszerezhetjük.
Energia: 659 kcal
Fehérje: 22,2 g
Zsír: 48,1 g
Szénhidrát: 34,5 g
Uborkaleves
2 kígyóuborka
2 evőkanál olaj
2 gerezd fokhagyma
1 csokor friss kapor
1 pohár kefír
3 evőkanál liszt
fél citrom leve
só
bors
Az apróra vágott fokhagymát forró olajon megfonnyasztjuk. Hozzáadjuk a meghámozott és apróra vágott uborkát és 5 percig pároljuk. Ízesítjük a sóval, borssal, kaporral. Felengedjük annyi vízzel, vagy zöldséglével, hogy bőven ellepje, majd pár percig még főzzük. Hideg vízzel elkevert liszttel behabarjuk, majd belekeverjük a simára kevert kefirt is és jól felforraljuk. A citrom levével ízesítjük. Ezután botmixerrel pürésítjük és hűtőben hűtjük. Tálaláskor friss kaporral megszórjuk.
Energia: 768 kcal
Fehérje: 22 g
Zsír: 47,8 g
Szénhidrát: 63,7 g
Jó étvágyat!
