Az első ilyen előadás előtt kerestem fel. Bandi bácsi a színpadra helyezett asztalnál ült, jegyzeteit tanulmányozta. Noha minden a fejében van, a jobb szemléltetésért még fotókat is helyeztetett a színpadra, maga mellé.
• Miért esett annak idején épp az Erkel család kutatására a választása? – tettem fel a magától adódó kérdést.
• A választás azért esett rá, mert az én gyermekeim annak idején az Erkel Ferenc Gimnáziumba jártak, ahol Janecskó János igazgató arra kért, hogy a szülői munkaközösség elnöksége részére írjak egy előadást Erkelről, hogy azt majd a választmányi összejövetelen mondjam el nekik.
• Ebből indult? De hiszen akkor ezt bárki megtehette volna.
• Bárki, de a szülői munkaközösség engem választott elnökké, 1985-ben.
• S eközben szeretett bele a család élettörténetébe…
• Érdekes volt, izgalmas volt, és akkor már az egészet végigvittem.
• S akkor az az első, szigorúan Erkel Ferenc életéről szólt vagy már abban is megjelent a család?
• A család történetével csak később kezdtem foglalkozni. Én Erkel Ferenc életéről és munkásságáról beszéltem a szülők előtt.
• Azonnal folytatta a kutatást?
• Mondhatni, állandóan foglalkoztam vele. Legelőször a szöveges tartalmat és adatokat gyűjtöttem be, utána pedig a képeket, mert ezek majdnem mind külföldről valók.
S máris a képek felé mutatva meséli, hogy az Erkel család ősei a mai Hollandia területén lévő Eindhowen és Aals környékén, a brabanti tartományban éltek, és a XVI. század közepén, a reformáció kezdetekor hagyták el a területet, ami akkoriban – a vallástérítések idején - a katolikus hitűeknek kimondottan ajánlatos volt.
• Így jött az Erkel család egy része Pozsonyba, a magyar koronázó városba. Másik része a franciaországi Strassbourgba ment, majd Virginia államban telepedtek le. Az USA-ban élő leszármazottak ma is a magyarországi Erkelekhez tartozónak vallják magukat.
• S hogy vezetett a család útja Pozsonyból Gyulára? – ragad magával történetmesélése.
• A Wenckheim családnak udvarháza volt Pozsonyban, ahová szívesen jártak a grófi család tagjai. Ilyenkor a jó hírű muzsikus Erkel család gondoskodott a szórakoztatásukról. A Pozsony melletti Vöröskő várában lakott a gróf Pálffy család, ahová Wenckheim Ferenc gróf Pálffy Borbála miatt udvarolt. Erkelék például éjjeli szerenádot adtak a grófkisasszonynak, majd a Wenckheim család meghívására 1807 őszén Gyulára érkeztek. Lakásukat az itteni Wenckheim-kastélyban jelölték ki. Erkel Ferenc nagyszülei - id. Erkel József és felesége, Engel Zsófia - három fiukkal így jutottak el Gyulára.
• Na de ha már Gyulára értünk, maradjunk Bandi bácsinál. Hol, miként kutatott?
• Könyvtárazás, levéltárazás, levelezés – ezek mind sorra kerültek.
• A kutatómunka nem túl látványos és gyorsan haladó foglalatosság…
• Csakugyan nem, de Óváry Rózsika nénitől – mutatja a tablón egy idős hölgy képét, ki maga Erkel Ferenc egyenesági dédunokája – rengeteg segítséget kaptam. Neki nagyon sokféle fotója volt a családról, amiket készségesen rendelkezésemre is bocsátott.
• Miként fogadta a család a kutató megjelenését?
• Meglehetősen változatosan. Volt, aki elzárkózóbb volt, s azzal tért ki a válaszadás elől, hogy „Minek ezzel foglalkozni?”, de volt, aki nyitott volt és sokat segített. Ilyen volt Óváry Rózsika néni, aki Budapesten élt, és amikor jeleztem felé, hogy szeretnék felmenni, mindig rendelkezésre állt, és mindig megosztotta, amit tudott. És nagyon sokat tudott.
S újabb adalék következik az Erkel-életrajzból, alig kizökkenthető nyugalommal mutatja a 3 darabból álló, 525 gr. súlyú, 14 karátos aranyból készült, briliánsokkal ékesített aranykoszorú képét, mellyel 1888. december 16-án, ötvenesztendős karnagyi munkájának elismeréséül ajándékozták meg Erkelt tisztelői.
• Feltételezem, hogy nem főállásban foglalkozott az Erkel család kutatásával.
• Nem, nem. Gépészmérnök voltam, már most nyugdíjas vagyok. Az Erdőgazdaságnál dolgoztam, de néhány évet Pesten is eltöltöttem. De a fő helyem az Erdőgazdaságnál volt, ott dolgoztam a leghosszabb ideig, huszonév fölött.
• S mikor volt Budapesten?
• Még a kezdeti időszakban. Az Ipari láncgyárban daruláncokat készítettük kovácshegesztéssel, mert nekem eredetileg kovács volt a mesterségem.
• S mikor vált gépészmérnökké?
• Az később volt. Amikor hazakerültem a szülőföldemre, Dévaványára, és ott a kovácsmesterségben elhelyezkedtem, egyszer rosszul lettem. Kollégáim mindjárt elvittek az orvoshoz, aki megállapította, hogy a szervezetem nem bírja ezt a nehéz mesterséget, és javasolta, hogy hagyjam abba. Azt mondta, hogy mostanában úgy is mindenki tanul, menjek el én is tanulni.
• Mennyi idős volt akkoriban?
• Ó, hát nem tudom én azt már pontosan, úgy tizenkilenc-húszéves lehettem.
• Abban a korban még jól fog az ember agya, tanulhat. Ment is vissza Pestre?
• Legelőször érettségit tettem a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban, és utána mentem fel Pestre, ahol egyetemi tanulmányaimat az 1956-57-es tanévben fejeztem be.
• De nősülni már Gyulára nősült.
• Később aztán igen. Miután befejeztem a tanulmányaimat, visszajöttem, és Békés megyében dolgoztam, több mint ötven évet. Egészen pontosan ötvenhármat. Az Országos Vízügyi Főigazgatóságon nyílott lehetőség elhelyezkedésre, és a Gyulai Vízgépészeti Vállalathoz osztottak be 1957. szeptember elsejétől. Azóta Gyulán élek. Hamar megszerettem a várost, ahol idekerülésemkor a szabad hétvégéken sokat barangoltam. Megtetszett a gyulai vár, a kastély és a többi szép épület. Szinte magától adódott, hogy elkezdtem a város történetét kutatni: kibogoztam a nevezetes házak, a tulajdonosok történetét, az építészeti tudnivalókat, és igyekeztem ebben a háromnemzetiségű városban a magyarok, románok, németek nevezetes épületeiről tájékoztatást adni. Így született meg a Beszélő házak sorozat. Minden egyes kutatásnak eredménye van, függetlenül attól, hogy értékelik vagy sem. Jó, ha megismerjük az ötven, száz évvel ezelőttiek munkáját, mert erőt meríthetünk belőle.
A sokoldalú kutatót széles körben csakugyan az Erkel család szakavatott ismerőjeként tartjuk számon, ám az önszorgalomból helytörténésszé váló úr számos más témával is foglalkozott. Utcanévadók lehetnének címmel írt a Gyulai Hírlapban (1991.I.18.), a kryptonlámpa feltalálójáról szintén itt (1991.XII.13.), de az Emlékezés az izraelita temetőben és Kóhn Dávid emlékezete címmel is publikált. 1999-ben feldolgozta József Dezső életét és munkásságát, 2000. XII. 12-én pedig azokról a híres gyulaiakról tartott megemlékezést, kiknek abban az évben volt születésük vagy haláluk kerek évfordulója. 2002. február 20-án a nagy gyulai tűzvész 200. évfordulójáról emlékezett meg.
• Még most is van darabban munkám a Ziegler családról, a neves építész famíliáról, akiknek nagyon szép épületeik vannak itt a városban.
• Hankó Józseffel megszerkesztette az 1848-49-es honvédek és más személyiségek nyughelyei című könyvet, a Gyulai Évszázadok Alapítvány gondozásában megjelent, három részből álló, sok-sok fotóval illusztrált sorozatban pedig Durkó Károly, Bagyinszki Zoltán, Balla Tibor szerzőkkel közösen mutatja be Gyula régi és mai arcát, benne a híres gyulai kolbász történetét is.
• Igen, a húsüzemben is dolgoztam, üzemmérnök voltam úgy másfél-két évet.
• Ahová került, ahol dolgozott, megismerkedett a hely múltjával. Leginkább mégiscsak az Erkel család történetének alakulása érdekelte.
• Azzal is sok időt töltöttem, de a Zieglerbe is sok időt öltem. Négyszáz oldal van ceruzával írva, ami nagyon értékes munka.
• S azáltal, hogy idén Erkel év van, több teendője akad?
• Most lesz néhány általános iskolásoknak szóló előadásom, mert ebben az évben jóformán mindenki Erkellel foglalkozik. Különösen most, az utóbbi pár hétben.
• Az előadásai a megyére korlátozódnak vagy szerte láthatók az országban?
• Voltam én vele Pozsonyban is. Igaz, Pozsonyban halt meg a Gyulán élő Ziegler, de utam az Erkelekhez is kapcsolódott. Hívtak oda előadást tartani, de nem csak Ziegler érdekelte őket, hanem Erkel is, mert ugye Erkel is Pozsonyban volt egy darabig. Ott végezte a középiskolai tanulmányait. Erkel László pedig Pozsonyban van eltemetve.
• Kimondható, hogy kész van, teljes az Erkel kutatás?
• Az már megvan, de mindig adódik valami kis apróság, amit bele lehetne venni, de azok már nem annyira nagyon lényeges adatok.
Beszélgetésünknek itt véget is vetettünk, mert a színházterembe egymást követve érkeztek az osztályok, kiket Bandi bácsi a színpadra invitált, hogy a kiállított fényképek segítségével közelebbről, részletes magyarázattal ismertesse meg az Erkel család tagjait, ma is élő leszármazottjait. A következő előadásra november 23-án 12:00 órai kezdettel kerül sor, szintén a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. szervezésében, a Tudományok iskolája előadás-sorozat keretén belül, mit főként általános és középiskolás diákok részére tartanak az Erkel-bicentenárium jegyében,
"Erkel Ferenc munkássága" címmel.
