– A jövő a minőségi egészségturizmusban van. Az önkormányzatnak az a célja, hogy minél több helyi bevétel származzon a turizmusból, s hogy minél többen tudjanak megélni ebből az ágazatból. Ehhez olyan vendégkörre van szükség, amely minél több szolgáltatást tud igénybe venni és kifizetni – hangsúlyozta dr. Görgényi Ernő polgármester azon a fórumon, amit a gyulai turisztikában érdekelt szállásadók, vendéglátók és rendezvényszervezők részére tartottak meg a városháza dísztermében.
– Gyula igazi gyógyhely, épített és természeti szépségeivel együtt egy olyan egészségügyi bázis, amelyre építhetünk. Ezeket kell kiaknázni. Szerencsénk van, hiszen a Fidesz-kormány programjából is kiderül, hogy a kormány számára egyik kitörési pont az egészségipar. Ezért mindent elkövetünk, hogy a kormányzat figyelmét a legmagasabb szinten Gyula városára irányítsuk, hiszen jó pályázatokat lehet írni, de megfelelő kapcsolat nélkül nem biztos, hogy a legjobb pályázat a megfelelő sikereket éri el. Három fő cselekvési területet jelöltünk meg: marketing, szervezet és fejlesztés. A fejlesztéseknél alapvetően arra szeretnénk koncentrálni, hogy télen jóval több turistát vonzzunk a városba. Az új kormány befogadta a várfürdő-pályázatot, ennek köszönhetően minőségi fejlesztés mehet végbe a várfürdőben. A Kisökörjárás fejlesztése nem jelent majd konkurenciát a várfürdőnek és a városban meglévő attrakcióknak, mert ott olyan szolgáltatások lesznek elérhetőek, amelyek a városban nincsenek – ismertette Görgényi Ernő, majd olyan kérdésekkel indította útjára a fórumot, hogy mi a véleményük a turizmussal kapcsolatos szervezetrendszer működéséről, elégedettek-e a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. működésével, elégedettek-e az önkormányzat szolgáltatókhoz való viszonyulásával, milyen változtatás szükséges a TDM (Turisztikai Desztinációs Menedzsment) felállítása érdekében, valamint milyen lépéseket látnának jónak az önkormányzat részéről.
Lovász Sándor, a kisüstipálinka-fesztivál főszervezője szerint valójában nem ismerjük valódi értékeinket, a rendezvényeket térben és időben az év 52 hetére kellene szétosztani. Véleménye szerint az egymás fejével történő gondolkodás hiányzik Gyulán. Példaként említette, hogy a pálinkafesztiválnak köszönhetően több mint 300 millió forintot hagynak Gyulán a turisták, megtöltik a szálláshelyeket, látogatják a vendéglőket és a fürdőt, ám a bevételben leginkább érintettek hirdetések megrendelésével nem támogatják a fesztivált. Két-három éven belül a világ legnagyobb pálinkafesztiválja Gyulán lehet, ez a városnak egyedülálló nemzetközi marketinget nyújthat.
Dr. Fábián Mihály fogorvos az egészségturizmus iránti igényre hívta fel a figyelmet, kérte a városvezetőket, hogy az érdekeltekkel dolgozzák ki a fogászati turizmus lehetőségeit. Mivel Nyugat-Európában a fogellátás akár tízszerese is lehet a magyar fogászati áraknak, sokan szívesen kötik össze a gyógyulást üdüléssel. Fábián Mihály a mézeskalács-fesztivál szervezőjeként azt a véleményét hangoztatta: Gyula „egyhétvégés” város, hét napon át már nem tudja városunk itt tartani az embereket, mert azok csak akkor jönnek és maradnak, ha szórakoztatva vannak. Ősszel és télen holtszezon van, talán télen kéne rendezni a pálinkafesztivált.
Petrovszki Pálné, a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület elnöke szerint is rendkívül fontosak a rendezvények, mert aki nem gyógyulni érkezik Gyulára, az a rendezvények miatt jön. Ezért az önkormányzatnak – még ha nem is anyagilag – valahogy támogatnia kéne a minőségi rendezvényeket. Ha egy gyulai mint vendég megy végig a városon, és igénybe vesz olyan szolgáltatásokat, amit egyébként nem szokott, sok hibát talál. Nem elég udvariasak a pincérek, nem elég udvariasak a kiszolgáló kisasszonyok a cukrászdákban. Javítani kell a marketingmunkán, mert gyakorlatilag nincs vagy nem elég hatékony. Ez meglátszott a tavaszi forgalmon is, hónapokig üres volt a város. A TDM-től azt várják, hogy egy eladható gyulai termék legyen abból a sok különálló értékből, amik szétszórtan működnek a városban. Petrovszki Pálné arra kérte Gajda Róbert és dr. Kovács József országgyűlési képviselőket, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy javuljon az M44-es út állapota, mert amíg szinte megközelíthetetlen a város, nem jönnek a turisták.
Cséfán Lajos, az Erzsébet panzió tulajdonosa, a Gyulai Várfürdő egykori igazgatója szerint két éve ígéri a kormányzat, hogy érkezik a várva várt pénz a gyulai várfürdő fejlesztésre. A projekt – mikor másfél évvel ezelőtt beadták a pályázatot – 2,5 milliárd plusz áfa volumenű volt. Kérdés, hogy az építési költségekhez a műszaki tartalom igazodik-e, vagy majd a műszaki tartalomban lesz csökkentés. Hol van az 1 milliárd 250 millió forint? És ha meglesz ez a támogatás, akkor hol van a másik fele, ami önerőnek kell – tette fel kérdéseit, majd Galbács Mihály alpolgármesterhez fordult azzal a kérdéssel, hogy a város hárommilliárdos adóssága mellett hogy fogják mindezt finanszírozni, mert tudomása szerint a várfürdőnek egy fillérje sincs a projektre.
Görgényi Ernő válaszából kiderült, hogy az önerő a 2 milliárdos kötvényből lesz finanszírozva, amelyből 1 milliárd 350 millió forintot kamatoztat a város. Annak idején a Fidesz-frakció döntést hozott, hogy a kötvényt csak munkahelyteremtő és megtérülő beruházásra lehet felhasználni. Mivel megtérülő beruházás lesz az új fürdő az árnyékolós medence helyén, az önkormányzat 1 milliárd 250 millió forint önerőt biztosít, a várfürdő pedig a képződött nyereségéből száll be a törlesztésbe.
Gajda Róbert alpolgármester – mellékesen megjegyezve, hogy a hárommilliárdos adósság nem igaz – leszögezte, hogy a városvezetés stratégiai ágazatként tekint a turizmusra. Ennek bizonyítéka, hogy a város évek óta erőn felül fektet a turizmusba.
– Tavaly 70 millió forint volt az adóbevétel a turizmusból. Ahhoz, hogy se önök, se a város ne menjenek csődbe, össze kell fogni. Mit értünk összefogáson? Az egyeztetést és keretbe fogást el kell kezdeni, mert nem lesz előrelépés. Változtatni kell azon a szemléleten, hogy a város még többet adjon. Nem tudunk többet hozzáadni, a rendezvényeket nem tudjuk jobban támogatni. Létre kell hozni egy alapot, és közösen kell a rendezvényeket szponzorálni. Mindenkinek van bevétele, és az érdekek azt diktálják, hogy együtt lépjünk tovább. Közösen kell pályázni, a programokat össze kell hangolni, közös marketingtervet kell készíteni. Akkor mindenki nyereségesebb lesz. Akkor érné meg a városnak, ha nem 70, hanem 700 millió lenne az adóbevétel. Akkor már mondhatnánk a mezőgazdaságból élőknek is, hogy igen, ez egy stratégiai ágazat, a városnak megéri a turizmussal foglalkozni, mert nagy az adóbevétel. A szervezet magasabb szintre tudja hozni a turizmust, de el kell kezdeni a munkát. A város összes pénzét a turizmusba fektetik, egy fürdőt építünk. Bizonyítsuk be, hogy egy fürdőre kell fordítani a kötvényt és nem másra.
Gajda Róbert országgyűlési képviselő elmondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a tapolcai kihelyezett ülésen ígéretet tett, hogy a 44-es út megépül. A problémát csak az jelenti, hogy míg Békés megyében ki van jelölve az út nyomvonala, és engedéllyel is bír, addig Bács-Kiskun megyében még nyomvonal sincs, megfelelő lobbival viszont el lehetne érni, hogy az autóút a tiszaugi híd után minél gyorsabban csatlakozzon az M5-ös autópályába.
Dr. Kovács József országgyűlési képviselő szerint fel kell mérni a piacot, hogy mire megérkezik a lehetőség, jó döntések születhessenek. Egy külföldi felmérés szerint főleg az életkorból adódó egészségügyi problémákkal küzdő jómódúakból kerülnek ki a turisták, akik előszeretettel keresnek fel olyan gyógyhelyeket, ahol az egészségügyi ellátásuk is kiválóan biztosítható. A felmérésben Gyulát az első helyen említik. Itt jó a szakember-ellátottság mozgásszervi és fogászati szempontból is. Fel kell ajánlani a lehetőséget a marketingben, amivel itt találkozni tudnak.
Dr. Havassy Péter, a Corvin János Múzeum igazgatója szerint is stratégiai kérdés a turizmus, de mi nem stratégiát folytatunk, csak taktikázunk. Gyulának kétségtelenül zászlóshajója a várfürdő, de a kulturális intézmények az anyahajók. Nem használjuk ki azt az egyedülálló jellegzetességünket, hogy Gyulán mindig van program. A városi honlapon össze kéne szedni havi lebontásban az összes programot. Össze kell hívni mindenkit, aki érdekelt idegenforgalomban és kultúrában, mert ha elveszítjük a kulturális jelleget, nem leszünk több, mint egy alföldi mezőváros.
Bottás Gyöngyi, a Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője kifejtette, hogy Gyulának csupán az egészségturizmusra építeni kevés lesz. Nemcsak egészségturizmust kellene kialakítani, hanem egy egészségvárost. Véleménye szerint nem a várfürdő a zászlóshajó, hanem maga Gyula város. A TDM-szervezet felállításának minden feltétele megvan Gyulán, csak egy olyan személyt kell találnia a városvezetésnek, aki a teljes bizalom birtoklásával képviselheti Gyulát.
Dr. Görgényi Ernő az elhangzottak alapján összegzésként megállapította, hogy alapvetően egyetértés van a turisztikai irányvonalban. Hangsúlyozta, hogy a turizmusban érintettek közreműködése nélkül nem tudják megvalósítani az elképzeléseket.
