
Laci barátom angoltanár. New York-ban is tanított, a város leghírhedtebb, rendőrmentes negyedében, Bronxban. Még itthon, orvosi igazolásokat kellett beszereznie. Annak tudatában, hogy teljesen egészséges, nem várta meg az eredményeket, hanem kiutazott. Laci egyébként nős, heteroszexuális, monogám, keresztyén, fehér férfi. Egyszer csak a bronxi iskola igazgatója elektronikus levelet kapott valamelyik amerikai hatóságtól, amelyben figyelmeztetik: az egyik tanár szifiliszes, partnere pedig Dozsa Gyongy.
Lacinak akkor már a zsebében volt a negatív teszteredmény, így az állásában maradhatott. Az igazgatót főleg az érdekelte, hogy férfi, vagy nő az illető Dozsa Gyongy. Laci, aki nagyon jól beszél angolul, megpróbálta elmagyarázni, hogy gyermekkorában a Dózsa György úton lakott, meg hogy ki volt Dózsa György, meg a magyar ékezetes karakterek, meg biztosan számítógépes tévedés, de semmilyen hatást nem sikerült gyakorolnia elöljárójára.
Mellékesen, Laci az igazgatót, azért a kérdéséért, hogy férfi-e vagy nő Dozsa Gyongy, akár fel is jelenthette volna a társadalmi nem (angolul: gender) szabad megválasztása jogának megsértéséért és nemileg diszkriminatív érdeklődéséért. Laci azonban békés természetű ember. Jókedvűen mesélte el nekem is ezt a történetet egy pohár bor mellett, az otthon biztonságában, messze Bronxtól és az amerikai nemzetvédelemtől.