Jó hangulatban telt a nyolcadik alkalommal megrendezett Hagyományőrző Gazdaudvar és a hozzá kapcsolódó birkapörköltfőző verseny a Szent László u. 1. szám alatt, köszönhetően a Jóisten kedvező időjárásának, az elsőrangú kulináris örömöknek, a hagyományos játékoknak és nem utolsósorban a támogatóknak, a Wenckheim Krisztina Közalapítványnak és Gerhard Stengelnek.
A délelőtti egy-két csepp eső nem ijeszthette el a gazdákat a kellemes vidéki hangulatot sugárzó helyszínről. Az udvar felé közelítve egy felvirágoztatott szekér fogadott, valamint leányok csettintgették karikásaikat, és mindez keveredett a lovak és az egyéb falusi környezet szagával. A bográcsban pörkölt rotyogott, a zsírban sült kolbász szállíttatta illatját a levegővel, a poharakba pedig hűs sör csapolódott. Az udvaron a Kárpát-medence magyarságának népviseletét mutatták be, csakúgy mint a fücsökszegiek a kosárfonást, a beltérben pedig régi paraszti eszközöket állítottak ki.
A talpalávalót Kepenyes Pál és barátai, az Illés Panna Népdalkör és dr. Jeszenszki Géza és zenekara adta a cserepes muskátlikkal díszített kis deszkaszínpadon, ahol egyébként az odavaló versenyek egy része is eldőlt. A kisgyerekek főleg az állatok simogatásával és etetésével voltak elfoglalva, ami nem is csoda, hiszen ott mindenféle háztáji állat – ló, kismalac, kacsák, nyuszik, puli, miegymás is – megtalálható volt, és egy szürke szamár kérődzött a bokrok árnyékában. A nagyobbak már nem érték be ennyivel, versengésre adták a fejüket. Mindenki kipróbálhatta magát fafűrészelésben, karikáscsettintésben vagy nyúlfuttatásban, és a kézi kukoricamorzsoló verseny sem kívánt kisebb elszántságot, mint a kötélhúzás, ahol a gyengébb csapat többször kipróbálhatta a porban csúszást is. A legkomolyabb nevezők a birkapörköltfőző versenyen mérték össze tudásukat. Az első helyezett nyereménye egy bárány volt, amit Mester Barna és csapata nyert.
Summa summarum, jól érezhette magát itt bárki. Az idősek nosztalgiáztak, az ifjak újdonságokat tapasztalhattak. Jó kedvvel volt tanyasi és városi is, az egyik azért, mert otthon, a másik meg a romantikus vidéken találhatta magát Gyula város szívében.
