Kocsmák, fogadók megkülönböztetésére, a figyelemfelkeltés érdekében már az ókori rómaiak cégérként alkalmazták a lándzsára tűzött szalmaköteget. A középkori céhek világában az iparosok mesterjegyeikkel kezeskedtek termékeik minőségéért, eredetéért. A márkát szavatoló mesterjegyek és mesterségjelvények az idők során míves iparművészeti remekké, kovácsoltvas cégérekké fejlődtek, a XIX. század közepétől kezdve pedig fokozatosan hirdetést szolgáló reklámfelületté, cégtáblává egyszerűsödtek.
Ha képzeletbeli sétára indulunk az 1880-as évek gyulai utcáin, a cégjelzéses üzletek zavarba ejtő gazdagságával találkozunk. Olajossy Dezső A kovács inashoz címzett vas- és fűszerkereskedése szerszámok, gazdasági gépfelszerelések, háztartási cikkek, kályhák, mosó-, mángorló- és varrógépek gazdag választékával várta vevőit a vásártéren, a nagy kőhíd sarkánál. Az ismert kereskedődinasztiához tartozó Féhnek a Kossuth téri, enyvet, terpentint is árusító, A tigrishez nevű fűszer-, anyag- és festékárudát vezették. A Petőfihez címzett fűszerkereskedés tulajdonosa, Dreixler Antal főként bor-, csemege- és kávékülönlegességeket, déligyümölcsöt, gyógy- és savanyúvizet árult. Diósy Béla A fehér kutyához fűszer-, csemege-, bor és ásványvíz-kereskedésében minden hét szombatján friss szegedi virslit és párizsit kínált. Hasonló áruféleségeket forgalmazott A szerecsenhez nevű üzlet, ahol még cementet is raktároztak. A belső vásártéren, az uradalmi magtár előtt álló Fischer-féle házban A szabad versenyhez címzett szeszesitalraktár a pálinka-, sör- és borfogyasztó urak igényeit elégítette ki. A divat szerelmesei Az arany csizmához és Az arany golyóhoz nevű üzletek készruhái, kalapjai, cipői és kiegészítői közül válogathattak. A kézelőtől a galléron, utazóbőröndön át a sétapálcáig vagy a spárgatalpú tornacipőig mindent be lehetett itt szerezni.
Az egyik legismertebb gyulai fűszer- és csemegeüzlet A fekete kutyához nevet viselte, tulajdonosa a Veszprémből áttelepült Franz Ignác volt. Az üzletvezető családnevét hazafias indíttatásból 1841–1842-ben Ferentzyre magyarosította, 1849-ben bekövetkezett halála után a Megyeház utcai bolt fiára, Alajosra szállt. Ferentzy Alajos (1816–1890) felvirágoztatta a vállalkozást, dohányárut is forgalmazott, az Első Magyar Általános Biztosítótársaság helyi ügynökségét ugyancsak ő működtette. Aktív szerepet vállalt a közügyekben, szívén viselte a tűzvédelem kérdését, szenvedélyes vadász hírében állt, a város tehetős, befolyásos polgárának számított. A személyét övező köztisztelet megnyilvánulásaként temetése napján, amerre a gyászmenet haladt, de még a mellékutcákban is, az összes gyulai üzlet zárva tartott.
