Az 1996-ban elfogadott és 2009-ben módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját 2010. szeptember 1-jétől kell bevezetni az óvodákban. Az idő szűkösségére való tekintettel gyors ütemben beindultak az ezzel kapcsolatos konferenciák. Gyula Város Egyesített Óvodájából nyolcan vettek részt egy kecskeméti konferencián, ahol neves előadók gondolatait hallhatták a témában. Szakmai berkekben országosan ismert nevek, mint például Nagy Jenőné és Kovácsné Bakos Éva világított rá a változás lényeges pontjaira, azok helyes értelmezésére.
Az alapprogram alapelvei között kiemelten kezeli a gyermekeket megillető jogokat. A gyermekkép alakításánál fontosnak tartja a befogadó óvodai nevelést. Az óvoda funkciója, hogy segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, illetve környezettudatos magatartást alakít. Az óvodai nevelés általános feladatait az egészséges életmód alakításában, érzelmi nevelés és a szocializáció biztosításában, az anyanyelvi, értelmi nevelésben határozza meg.
Az óvodai nevelésben részt vevő felnőttektől elvárja a pozitív attitűdöket. Fontosnak tartja a szokás- és normarendszer megalapozását, szűkebb és tágabb környezetének megismerésével a szülőföldhöz való kötődést. Kiemelten kezeli az óvodai nevelés egészében jelen lévő anyanyelvi nevelést. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára.
Az óvoda kapcsolatai közül a legfontosabb a családdal való együttműködés. Az óvodai nevelés azzal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátos szokásait, érvényesíti a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Mint tudjuk, a játék a kisgyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.
A dokumentumban történő változások legvitatottabb pontja a gyermekképnél fogalmazódik meg, ahol is ezt írja: „Az óvodai nevelés tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.”
E mögé az egyetlen mondat mögé olyan gondolatok, magyarázatok kerültek, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a tradicionális család, mint legkisebb, de legfontosabb társadalmi egység szerkezete veszélybe kerülhet.
A nevelőtestület további feladata, hogy az országos alapprogramban megfogalmazottak alapján átdolgozza a helyi nevelési programot, melyet természetesen a szülői munkaközösségnek el kell fogadnia és a fenntartónak jóvá kell hagynia. Mindennek a végrehajtásához a törvény nem sok időt biztosít számunkra.
