A szakmai előadások és kerekasztal-beszélgetések a fenntarthatóság társadalmi, gazdasági, környezeti és kulturális dimenzióit egyaránt érintették, elősegítve a közös gondolkodást és a partnerségek erősítését. A résztvevők nemcsak elméleti ismeretekkel gazdagodtak, hanem gyakorlati tapasztalatokat is szereztek, miközben közvetlen kapcsolatokat építettek hazai és nemzetközi fenntarthatósági szereplőkkel.
Előadások és szakmai tartalom
Dr. Szilágyi Tamás innovációs és városfejlesztési szakértő „Új Európai Bauhaus: a közösségi tervezés kreatív hajtómotorja” című előadásában az Európai Zöld Megállapodás kulturális és kreatív dimenzióit mutatta be az Új Európai Bauhaus kezdeményezés kontextusában. Részletesen ismertette, miként integrálható a fenntarthatóság, az esztétikum és a társadalmi befogadás a közösségi tervezésbe. Hangsúlyozta a részvételi folyamatok, a helyi identitás megőrzése és a technológiai innováció szerepét, európai példákon keresztül bemutatva a társadalmilag befogadó és gazdaságilag életképes városfejlesztési modelleket.
Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere a város fenntarthatósági stratégiáit ismertette, különös tekintettel az energiagazdálkodásra, a hulladékgazdálkodásra és a zöldterület fejlesztésre. Részletes adatokat mutatott be a közvilágítás korszerűsítéséről, az épületenergetikai fejlesztésekről, a digitális alapú szelektív hulladékgyűjtési rendszerről, valamint a városi zöldfelületek bővítéséről. A fenntartható közlekedés – például a kerékpárutak fejlesztése és a CNG-meghajtású autóbuszok beszerzése – szintén a város átfogó környezetvédelmi stratégiájának részét képezi.
Dr. Dudok Fanni, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa az élményalapú és digitális tanulás szerepét elemezte a fenntarthatósági nevelésben. Előadásában bemutatta a konstruktivista pedagógiai módszerek, a gamifikáció, a digitális történetmesélés, az online együttműködés és a Minecraft Education Edition alkalmazásának lehetőségeit a fenntarthatósági kompetenciák fejlesztésében. Hangsúlyozta, hogy az aktív tanulói részvétel és a kreatív problémamegoldás kulcsfontosságú a környezettudatos állampolgári attitűd kialakításában.
Szabó Ingrid, Komárom Polgármesteri Hivatalának vezetője a város fenntarthatósági törekvéseit ismertette. Bemutatta azokat a városfejlesztési és közösségi projekteket, amelyek a környezetbarát infrastruktúra fejlesztését, a közterek megújítását és a társadalmi részvétel erősítését szolgálják. Kiemelte, hogy Komárom a helyi identitás megőrzését a modern zöld városfejlesztési megoldásokkal ötvözi, szoros együttműködésben civil szervezetekkel és testvérvárosokkal.
Dr. Altorjay Eleonóra ESG-orientált fenntarthatósági és gazdasági jogi szakértő az ESG-szabályozások kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatását elemezte. Rámutatott, hogy az ESG nem pusztán megfelelési kötelezettség, hanem stratégiai lehetőség a versenyképesség és a vállalati hitelesség erősítésére. Gyakorlati példákon keresztül mutatta be az önkéntes alkalmazás előnyeit és a bevezetés során jelentkező kihívásokat.
Baranyai Tamás biológus, okleveles orvosi biotechnológus a fenntartható közösségek és az egészség kapcsolatát vizsgálta. Előadásában bemutatta a biotechnológiai innovációk és a megelőzésközpontú egészségügyi modellek szerepét, valamint a „kék zónák” példáját, ahol a hosszú élettartam a természetközeli életmóddal és az erős közösségi kapcsolatokkal függ össze. Hangsúlyozta, hogy a technológiai megoldások csak társadalmi beágyazottsággal együtt lehetnek hatékonyak.
Hajnal Edit projekt koordinátor előadásában a fenntarthatóság pszichológiai és társadalmi dimenzióit elemezte. Rávilágított arra, hogy a klímaváltozás pszichológiai kihívásokat is jelent, és bemutatta a közösségi rezilienciát erősítő hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat.
Dr. Beke Szilvia, a Gál Ferenc Egyetem dékánhelyettese a fenntarthatóság és az oktatás összefüggéseit tárgyalta, különös tekintettel a klímaváltozás egészségügyi hatásaira, a digitalizáció lehetőségeire és a fenntartható turizmus gazdasági integrációjára.
Szászné dr. Várkonyi Adrienn, Gyula város főkertésze a fenntartható zöldterület-gazdálkodás gyakorlatát ismertette, bemutatva a parkok, fasorok, évelő ágyások és esőkertek fejlesztését, valamint a történeti kertkultúra megőrzésének jelentőségét.
Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Nonprofit Kft. ügyvezetője a gyulai Almásy-kastély példáján keresztül mutatta be a műemlékvédelem és a modern, fenntartható üzemeltetés sikeres összekapcsolását, kiemelve a geotermikus energiahasználatot és az önfenntartó működési modellt.
A konferencia átfogó képet adott a fenntarthatóság gyakorlati megvalósításának lehetőségeiről az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseinek tükrében. Kiemelt figyelmet kapott a testvérvárosi hálózat szerepe az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG-k) helyi szintű megvalósításában.
A program részeként megvalósult workshop a gyakorlati tapasztalatcserét és a hálózati együttműködés elmélyítését szolgálta. A második napon szervezett intézménylátogatások és kulturális programok tovább erősítették a szakmai és közösségi kapcsolatokat. A konferencia szakmai és közösségi szempontból egyaránt sikeresnek bizonyult, és megalapozta a fenntartható közösségfejlesztés területén folytatott jövőbeni együttműködéseket.
- Web: www.sucomnet.com
- Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=61570502368306
- YouTube: https://www.youtube.com/@SUSCOMNETproject
A „Fenntartható európai közösségek – a jövő tervezése az Európai Zöld Megállapodás tükrében” című esemény a SUSCOMNET-projekt keretében valósult meg, az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség támogatásával, a „CERV-2023-CITIZENS-TOWN-NT” program részeként, a 101138675 számú támogatási megállapodás alapján.
Gyula, 2025. július 28.
Hajnal Edit
projektkoordinátor
