Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Magyarországi és határon túli, Vajdaságból, Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, Drávaközből és Muravidékről érkezett párlatokból készült el a nemzeti összetartozás pálinkája június 6-án a gyulai Almásy-kastély Stefánia-szárnyában.
Panyi Miklós parlamenti és stratégiai államtitkár, miniszterhelyettes köszöntőjében hangsúlyozta, a pálinka-összeöntés különleges formája a nemzeti összetartozás kifejezésnek. Ahogy a határon túlról és az anyaország számos pontjáról érkezett párlatok egyetlen nagy közös hordóban válnak eggyé, úgy vagyunk mi is egy magyar nemzet a Kárpát-medencében – mondta.
Mint kifejtette, a pálinkafőzés generációkon és országhatárokon átívelő, nemes hagyomány, a pálinka igazi összmagyar nemzeti ital, „összetartozásunk esszenciája”.
Leszögezte, a pálinkások számíthatnak a magyar kormányra, amely rendezte a pálinkafőzés jogi kereteit, és 2010 óta fontos jogszabályi könnyítéseket vezetett be a hagyományos termékek védelme érdekében.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Bora Imre fesztiváligazgató úgy fogalmazott, „a pálinka a magyar lélek sűrített esszenciája”.
„Egy kortyban benne van az otthon melege, a nagyszülők emléke, a föld illata, és – ha figyelmesen ízleljük –, benne van a történelmünk is” – mondta, majd hangsúlyozta, az eseményen nemcsak a pálinkát ünneplik, hanem a nemzetet, az összetartozást is.
Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke köszöntőjében aláhúzta, „a gyümölcs egyik legnemesebb beteljesedése, ha az év minden napján, az ünnepeknél is velünk tud lenni, és úgy koccintunk vele, hogy egészségedre”.
Arról is szólt, hogy az agráriumot, a pálinkakészítőket kihívásokkal állítja szembe az az időjárás, a tavaszi fagy, az aszály és a jég is nehézségeket okoz.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Görgényi Ernő kifejtette, egy nemzet összetartozását és karakterét a gasztronómiai kultúra is meghatározza, amely nem létezhet italkultúra nélkül.
Emlékeztetett, a Lovász Sándor kezdeményezésére a millennium évében létrejött Gyulai Pálinkafesztiválnak az volt a küldetése, hogy felélessze a kultúráját az akkor rendkívül rossz megítélésű és jellemzően rossz minőségű tradicionális magyar szeszitalnak.
Juhász Bálint, a Vajdaság Autonóm Tartomány képviselőházának elnöke hangsúlyozta, az esemény tanúságtétele annak, hogy a Kárpát-medence, a világ magyarsága akkor is egy nép, ha földrajzilag sokfelé él.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
„A nemzeti összetartozás pálinkája nemcsak gyümölcsből, hanem közös emlékezetből, közös munkából, közös sorsból is készül” –f ogalmazott.
Orbán Dusán, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke elmondta, a térségben lépéseket tettek annak érdekében, hogy „ismét magasabb szintre emeljék a pálinkakészítést”, szeretnék, ha nem halna ki a hagyománya a Muravidéken.
A ceremónián az idei Gyulai Pálinkafesztiválon az év gyümölcsének választott cseresznyéből készült pálinkákat házasítottak, majd megszentelés után az italt sorszámozott, hollóházi porcelánból készült palackokba töltötték. A nemzeti összetartozás pálinkájából azok kapnak ajándékba, akik sokat tesznek a Kárpát-medencei magyarságért.
