A megszokott módon az interpellációs órával kezdődött a gyulai képviselő-testület szeptember 26-i ülése a városháza dísztermében.
Az első felszólaló Vigné Fábián Diána (Gyulai Városbarátok Köre) volt, aki elmondta: a Budapest körút 58. és 60. alatti lakói arra panaszkodnak, hogy folyamatosan trágyaszagot éreznek, de nem tudják, hogy honnan eredhet a szag, illetve azt sem, hogy mit lehetne ellene tenni.
Boros Tamás, az igazgatási osztály vezetője kiemelte: a legfontosabb az, hogy lokalizálják, honnan ered a bűz, ettől függ, hogy a jegyző hatáskörébe tartozik-e az ügy vagy más szervet kell megkeresni. Mint mondta, a belterületi telkeken tilos a trágya tárolása, külterület esetén pedig számos szabály határozza meg az elhelyezést.
Három kérdéssel érkezett a tanácskozásra Kiss Tamásné (Fidesz). Elmondta, hogy a „Nílus-csatorna” – hivatalos nevén Gyula-Kispél-Eleki-csatorna – mentén évek óta nagy a nád, a gyalogoshidat pedig a folyondár növi be, ezt gyakran a lakók szokták levágni.
Beszélt a Part utcáról is, ahol a hídról lefelé menet nagyon sötét van esténként, fejleszteni kellene a világítást, mert bármikor baleset történhet.
Harmadik kérdése a Paradicsomi lakótelep néhány járdájára vonatkozott, amelyek helyenként feltöredeztek, ott pedig benőtte a járófelületet a gaz.
Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester aláhúzta: a csatornával kapcsolatos kérdést továbbították a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságnak, az állami tulajdonú csatornának ugyanis ők a vagyonkezelői. Válaszukban úgy fogalmaztak, a rendelkezésre álló források mértékét tekintve, csak ciklikus jelleggel tud fenntartási munkákat végezni a csatornaszakaszon. A folyondár visszaszorításához vegyszer használata volna indokolt, de az a teljes vizes környezetet jelentősen megterhelné, ezért ezt nem javasolják. Hozzátették: az árvízi védművek fenntartási munkálatait követően, várhatóan október végéig megcsinálják a nád irtását.
A Part utca környékéről Domokos Ádám, a mérnöki osztály vezetője elmondta, megvizsgálták a helyszínt, a hibaelhárítási kérelmet beadják a javítást végző cégnek, a lámpatesteket eltakaró lombkoronákat megmetszik, illetve a közvilágítás bővítésének lehetőségét is mérlegelik.
A gazos járdákról Molnár Csaba, a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. ügyvezetője nyilatkozott. Mint mondta, a kevésbé használt járdaszakaszokon könnyebben megtelepszenek a gyomok. Ezeket a szakaszokat kézi erővel és permetezéssel szokták kezelni, ezeket a járdákat is megcsinálják a közeljövőben.
Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) a Tesco áruháztól kivezető útról, az ott elhelyezett stoptábláról interpellált. A táblát a jelzőlámpa fölé helyezték ki, akkor van érvényben, ha a lámpa üzemen kívül van. Sokakat megbüntetnek azon a szakaszon, véleménye szerint, ha jobban látható lenne a tábla, akkor kevesebb lenne a büntetés is.
Domokos Ádám hangsúlyozta: ha a lámpa nem működik, akkor a tábla és az útburkolati jel az irányadó. Lejjebb tenni nem tudják a táblát, annyit tudnak tenni az ügyben, hogy az útburkolati jelet kiegészítik a „stop” felirattal.
A Szentháromság temető felé vezető járda volt Ökrös István (Fidesz) témája. Elmondása szerint nehezen tudnak közlekedni az arra járók, mert az egyik ingatlan tulajdonosa nem vágja le a növényzetet. Boros Tamás kifejtette: a közterület felügyelet felmérte az ingatlan állapotát, a tulajdonossal szemben megindítják a megfelelő eljárást.
Az utolsó felszólaló Veres András (Fidesz) volt, aki két kérdéssel érkezett a grémium ülésére. Kiemelte: a Csabai úti buszmegálló melletti kerékpártároló már nem elégíti ki az utazók igényeit, a megálló körül már mindenhol lerakják a bicikliket, ezért szerinte építeni kellene egy új, akár fedett tárolót. Beszélt arról is, hogy a Bartók Béla utcában, a zeneiskola környékén továbbra is kevés a parkoló, valamint szükség lenne egy gyalogosátkelőre is.
Domokos Ádám kifejtette: a Csabai úton nem lehetséges létrehozni fedett tárolót, de a Pap utcán elképzelhető, megvizsgálják a lehetőségeket és elkészítik a terveket. A parkolási helyzet a zeneiskolánál egy ismert probléma, komplexebb tervezést igényel. A zöldfelületen lehetne megállókat kialakítani, de az fakivágással és a zöldfelület csökkentésével járna. Az átkelőt korábban a híd mellé tervezték, de ott nem kivitelezhető közlekedésbiztonsági szempontból.