Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Nőtt a Gyulai Várfürdő vendégszáma
A Gyulai Várfürdő Kft. a 2024-es évet 8 milliárd 8 millió 675 ezer forint mérlegfőösszeggel és 359 millió 580 ezer forint nyereséggel zárta, utóbbit eredménytartalékba helyezik. A cég 2025-ben 208 millió 571 ezer forint adózott eredménnyel számol. A grémium egyhangúlag fogadta el a tavalyi évi beszámolót és üzleti jelentést, a 2025-ös üzleti, marketing- és kommunikációs tervet, valamint az idei prémiumfeladatokat. A tavalyi prémiumfeladatok teljesítéséért járó hathavi prémium kifizetését 11 igennel, Mikóné Hirth Beáta és Sióréti Gabiella MARÉG-os képviselők tartózkodása mellett szavazták meg.
Kun Miklós ügyvezető kifejtette: a magyar turizmus vegyes évet zárt tavaly. Míg a külföldiek által kedvelt desztinációkban, Budapesten, a Balaton környékén és a nemzetközi jelentőségű termálfürdők környezetében meghaladta a vendégforgalom a 2023-as évit, addig azokon a helyeken, ahol inkább a belföldi turizmus a meghatározó, stagnálást vagy az előző évtől való elmaradást tapasztaltak. Kiemelte: az országos trendnek megfelelően a nemzetközi jelentőségű fürdővel rendelkező, határ mentén fekvő Gyula 2024-es vendégforgalma is túlszárnyalta a tavalyelőttit.
A napsütéses nyárnak és a bővülő romániai vendégforgalomnak köszönhetően a Gyulai Várfürdő látogatószáma tavaly meghaladta az 598 ezret, ami kétszázalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. A forgalom ugyanakkor – a fürdőben zajló felújítási és átépítési munkálatok miatt – 2,3 százalékkal elmarad a referenciaévnek számító 2019-es évétől.
A fürdő árbevétele az áremelésnek és a látogatószám-emelkedésnek köszönhetően 13,6 százalékkal volt több, mint a korábbi évben, az adózott eredménye viszont 116 millió 737 ezer forinttal elmaradt a 2023-astól, az anyagi és a személyi jellegű költségek növekedése, illetve a beruházások miatti amortizációs összeg jelentős emelkedése miatt.
Az ügyvezető aláhúzta: nemcsak pályázati forrásból, hanem saját erőből is számos beruházást valósítottak meg, amelyek az üzembiztonság növelését szolgálják. Többek között rehabilitálták a téli időszakban a fűtést biztosító 5-ös termálkutat, újból üzembe helyezték a versenyuszoda fűtését biztosító 4-es kutat, felújították a tmk-műhelyt, a hideg vizes tárolót, a kőhidat és fahidat, automata öntözőrendszert telepítettek, és bevezették a töltő-ürítő rendszerű termálvizes medencék vízfertőtlenítését is – sorolta.
Emlékeztetett: jelenleg is zajlik a balneoterápiás részleg felújítása és a főépület belsőépítészeti átalakítása a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával megvalósuló, 3,2 milliárd forintos projektjük harmadik ütemeként, május 5-én pedig megkezdődik a Lovarda belsőépítészeti felújítása is.
Jelezte: a munkálatok miatt 2025-re 8 százalékos látogatószám-csökkenést prognosztizálnak, de az árbevételük várhatóan csak 5 százalékkal csökken, hiszen két ütemben – 4,4, illetve 4,2 százalékos – áremelést hajtanak végre. Idén így 208 millió forintos eredménnyel számolnak – közölte az ülésen.
Mint ismertette, az átalakítások miatt 5,5 százalékkal csökkenhet a gyógykezelések száma, idénre 75 ezer kezelésszámot irányoztak elő.
Az ügyvezető az idei feladatokat részletezve elmondta: meg kell oldaniuk a 4-es kút vízelvezetését és a szennyvízhálózatuk városi hálózatra való rákötését. Emellett átalakítják a csúszdás medencét és a Beach bár árnyékolásrendszerét, napelemparkot telepítenek a műszaki udvarra, és újra beüzemelik az 1976-ban létesült vízkivétművüket, hogy a Fehér-Körös vizét becsatornázzák a medencékbe.
Arról is beszélt, hogy elkezdik egy wellnessközpont tervezését, amely a kupolás wellness helyén létesülne.
Összefoglalójában arra is kitért, hogy marketingcéllal újabb, termálvízből készült várfürdős terméket dobnak piacra, a termálvíz-koncentrátumot a fürdővízhez tehetik a vásárlók.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester a napirendi pont kapcsán megemlítette: már elkészültek a tervei annak a termálpalotának, amely a fürdő területén létesülne. Aláhúzta: a cég a stratégiai célok megvalósítása érdekében „komoly lépéseket tesz” önerőből, mindezt úgy, hogy évről évre nyereséges, miközben több más versenytársa veszteséget termelt. Hozzátette: a nyereségből a dolgozóknak is jutalmat tudnak adni.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kávézó lesz az MVM volt ügyfélszolgálati irodájának helyén
Az Erkel Ferenc NKft. 2024-es évről szóló egyszerűsített éves beszámolóját 960 millió 67 ezer forint bevétellel és 1 millió 228 ezer forint adózott eredménnyel, egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület, a nyereséget eredménytartalékba helyezik. A cég idei üzleti tervében 1 milliárd 55 millió 457 ezer forint bevételt tervez, nyereséggel nem számol.
Repsky Dániel, a cég közművelődésért felelős ügyvezetője elmondta: tavaly 30 helyi közösség mintegy 700 tagja tartott szakköröket, közösségi foglalkozásokat az Erkel Ferenc Művelődési Központban. Összesen mintegy ezer összejövetelnek biztosítottak helyszínt, ami országos szinten is kiemelkedő – tette hozzá.
Kiemelte: 2021-ben az első között nyerték el a Látópont címet, így idén ősszel is több alkalommal több intézmény munkatársainak mutathatták be jógyakorlataikat, többek között azt, hogy közművelődési intézményként hogyan kapcsolódnak programjaikkal a helyi turizmushoz. Hozzáfűzte: a Látópont program egyik legnépszerűbb helyszíne voltak, óriási volt az érdeklődés irántuk.
Az ügyvezető előrelépésnek nevezte, hogy a Dénemajor Jövőjéért és Ifjúságáért Kulturális Egyesület közreműködésével újra kinyitották a dénesmajori közösségi házat.
Kitért arra is, hogy a gyulai játszóház az iskolaszünetek idején, ünnepnapokon és hétvégenként a leglátogatottabb, de a születésnapokra vonatkozó kedvezménnyel hétköznapokon is növelni tudták a forgalmat. Jelezte: tervezik, hogy rendhagyó testnevelésórákat és vetélkedőket tartanak „Ninja Warrior”-pályájukon, amivel várhatóan szintén növelni tudják a látogatószámot.
Emlékeztetett: az MVM ügyfélszolgálata idén kiköltözött a művelődési központból. A földszinti iroda helyén kávézót alakítanak ki, ahová elsősorban a gyulaiakat várják megfizethető árakkal. A beszámolóból az is kiderül, várhatóan ősszel nyílik meg a vendéglátóhely.
Repsky Dániel arról is beszámolt, hogy 2026-ban pályáznak a Minősített Közművelődési Intézmény címre, amely az egyik legjelentősebb elismerés, amit egy közművelődési intézmény megkaphat. A címmel azt bizonyítanák, hogy szakmai munkájuk országos szinten is elismert – mondta.
Fekete-Dombi Ildikó, a cég kiállítóhelyekért felelős ügyvezetője az ICOMOS-díj átadóján képviselte a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontot, ezért nem tudott részt venni a képviselő-testület ülésén.
A cég üzleti tervéből többek között kiderül, hogy a kastély kávézóját megnyitnák a Gyulai Várfürdő felé, az utóbbi években ugyanis azt tapasztalták, hogy a főszezonban a nagy hőségben a vendégek inkább a fürdőt választják.
Szilágyi Teréz (Fidesz–KDNP) a beszámoló kapcsán aláhúzta: a társaság egyediségre és a 21. századi követelményeknek való megfelelésre törekszik.
Kiss Szabolcs (Fidesz–KDNP) többek között arról beszélt, hogy a cég installációi is segítik a városi turizmust. Egyúttal kiemelte azt a segítséget, amit az általa vezetett Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézménye kap a cégtől.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A buszos közlekedés is napirenden volt
Egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület a MÁV Személyszállítási Zrt. 2024. évi teljesítésről szóló beszámolóját is.
A szakmai anyag alapján a fizetendő kilométer 193 484 kilométer, melynek ellentételezése 203 millió 159 ezer forint. A teljesítmény alapján egyszázalékos, 2 millió 31 ezer forint összegű nyereségre tarthat igényt a szolgáltató. A város által fizetendő tételt csökkenti a cég 40 millió 167 ezer forint bevétele, a 6 millió 180 ezer forint bértámogatás és a társaság által fizetendő 3 millió 50 ezer forint kötbér.
Mivel az önkormányzat 57 millió 750 ezer forintot már átutalt a cégnek, még 98 millió 41 ezer forint ellentételezést kell megfizetnie.
Saját forrásból költenek közlekedési fejlesztésre
A grémium egyhangú döntése értelmében az önkormányzat 110 millió 700 ezer forint keretet biztosít saját forrásból közlekedési létesítmények fejlesztésére.
Az összegből leaszfaltozzák az Aranyág dűlőn tavaly elkészült szórt útalapot, és útcsatlakozást építenek ki a Dobozi úthoz, továbbá a csapadékvíz-elvezetést is kiépítik a dűlőn.
A Kálvin utcában az Árpád utca és Hajnal utca közötti részen kétirányúvá teszik a kerékpáros közlekedést, és ehhez kapcsolódóan átépítik az elektromos hálózatot.
A Jókai utcában az Erkel tér mellett egyoldali kerékpársávot alakítanak ki, a Petőfi tér–Erkel tér–Árpád utca csomópontban pedig gyalogátkelőt létesítenek.
Alt Norbert (Fidesz–KDNP) alpolgármester az előterjesztés kapcsán emlékeztetett: az elmúlt években több külterületi utat fejlesztettek, építettek pályázatok keretében. Ezek közé tartozik az Aranyág dűlő is, ahol közművesített önkormányzati telkek találhatók, így a mostani beruházás révén nemcsak egy út készül el, hanem a területet is fejlesztik.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Növelnék az energiahatékonyságot
Egyhangúlag támogatta a grémium, hogy az önkormányzat 193 millió 348 ezer forint önerőt nem igénylő támogatásra pályázzon új, lokális energiamenedzsment-rendszerek és -eszközök bevezetésére a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz forrásaiból. A cél az önkormányzati épületek energiafelhasználásának optimalizálása, energiaköltségeinek csökkentése.
Görgényi Ernő a részletekről elmondta: a felhívás keretében csak saját tulajdonú épületek fejleszthetők. Mint ismertette, a pályázat mérő-, érzékelő- és adattovábbító rendszerek szoftveres és hardveres kiépítését foglalja magába; az új eszközök folyamatos adatszolgáltatással járulnak hozzá az energiahatékonysághoz.
Elhangzott, a rendszer külsőhőmérséklet-előrejelzést használ, emellett elemzi a munkanapok, az ünnepnapok és a használati szokások hatását a fogyasztásra. A napelemek hatékonyságát célzott szabályozással növeli, miközben pontosabb vezérlés biztosítja az optimális energiafelhasználást.
A fűtési rendszerekhez intelligens érzékelőket telepítenének, amelyek lehetővé teszik a fogyasztás távoli nyomon követését és optimalizálását. A szenzorokkal, egy tablet vagy számítógép segítségével, valós időben láthatóvá válik, hol és milyen a hőmérséklet, mely helyiségekben működik a fűtés, ezzel jelentős energiamegtakarítás érhető el –hangsúlyozta a polgármester.
Dürer-emlékévet szerveznek
Egyhangúlag támogatta a képviselő-testület egy szaktanácsadó testület felállítását, amely az egyik legnagyobb reneszánsz festőművész, Albrecht Dürer halálának 500. évfordulója alkalmából segít előkészíteni a 2028-as Dürer-emlékév szakmai és kulturális programjait.
A polgármester emlékeztetett: az 1528. április 6-án elhunyt világhírű festő családja az egykor Gyula mellett található, ma a fürdőváros közigazgatási területéhez tartozó Ajtós faluról származott.
Felidézte: Dürer halálának 400. évfordulójáról látványos kulturális rendezvénysorozat keretében emlékeztek meg Gyulán. A településre látogatott Nürnberg akkori főpolgármestere, Hermann Luppe is, akit a városi díszközgyűlés Gyula díszpolgárává választott. A rendezvényhez kapcsolódóan utcákat neveztek el Dürerről, Ajtósi Albertről és Nürnbergről, továbbá emléktáblát avattak.
A városvezető kiemelte: Harald Zimmermann német középkortörténész szerint Albrecht Dürer Magyarország legismertebb kulturális exportjának tekinthető. Hozzátette: a festő művészettörténeti jelentőségéhez méltó emlékév megszervezése segítheti Gyula nemzetközi városmarketingjét.
Mint ismertette, a képviselő-testület oktatási és kulturális bizottságát segítő szaktanácsadó testület feladata, hogy ötleteljen, javaslatokat tegyen, és befogadjon ötleteket, valamint hogy segítse és felügyelje a 2028-as programok megvalósulását.
A testület elnöke Görgényi Ernő polgármester lesz, tagjai: Alt Norbert és Kónya István alpolgármesterek, Durkó Károly, az oktatási és kulturális bizottság elnöke, Csige Gábor jegyző, Pacadzisz Oresztész, az önkormányzati és kulturális osztály vezetője, Béres István főépítész, Elek Tibor, a Gyulai Várszínház NKft. ügyvezetője, Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc NKft. ügyvezetője, Liska András régész, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője, Komoróczki Aliz, a Gyulai Turisztikai NKft. ügyvezetője, Erdész Ádám történész, valamint Matiszlovics Tibor, az Innovációs és Kulturális Minisztérium képviselője.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Gyulára kerülhet a Pagoda
A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében egyeztetésekbe kezd az önkormányzat a Koszta József Múzeumért Alapítvánnyal és az Építési és Közlekedési Minisztériummal annak érdekében, hogy a Magyar Rádió egykori Pagoda épülete Gyulán, a Ferencesek terén kapjon helyet.
A korábban Budapest VIII. kerületében, a Bródy Sándor utca 5. szám alatt álló építmény elbontásáról a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának építéséhez kapcsolódóan született döntés.
A polgármester elmondta: egy fürdővárosi vállalkozó, Bonyár Miklós kereste meg azzal, hogy lehetőség lenne arra, hogy a Pagodát az eredeti szerkezeti elemekből Gyulán építsék fel. Ehhez az önkormányzattól nem várnak anyagi támogatást, csak a megfelelő helyszínt kell biztosítaniuk.
Ezt követően Irsai Farkas László, az eredeti helyén elbontott építményt birtokló Koszta József Múzeumért Alapítvány kuratóriumi elnöke levélben hivatalosan is kérte az önkormányzat együttműködését.
A városvezető kifejtette: ez egy lehetőség arra, hogy Gyulán újabb, országosan is számon tartott kulturális és turisztikai attrakció létesüljön, amely a helyiek számára is lehetőségeket tartogat.
Mint ismertette, a Pagodát a 20. század közepén építették hozzá a Magyar Rádió épületéhez, ahhoz, hogy üzemeltetni lehessen, Gyulán is megfelelő, 500-600 négyzetméteres alapterületű kiszolgálóhelyiség kell mellé.
A megfelelő helyszín kiválasztásánál – melyben Béres István városi főépítész is részt vett – az is fontos szempont volt, hogy a pavilon ne olyan részére kerüljön a városnak, amely már most is forgalmas a turizmus miatt, hiszen az ellehetetlenítené a lakók mindennapjait – húzta alá Görgényi Ernő.
Az önkormányzat javaslata szerint a Pagoda a Ferencesek terén kaphatna helyet, a kiszolgálóhelyiség pedig a Gyulakonyha NKft. szomszédos telkén épülhetne meg. A parkból így csak minimális területet használnának fel, az építmény üvegfalán keresztül pedig a vendégek rálátnának a zöld területre – számolt be a részletekről a városvezető, hozzátéve, hogy a gyulai rádiótörténeti múzeum is ide kerülhetne.
Az is elhangzott, hogy az áthelyezés és az újjáépítés költségeit vélhetően az Építési és Közlekedési Minisztérium finanszírozná, a város az üzemeltetésben vállalna szerepet.
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre), az oktatási és kulturális bizottság elnöke – aki fiatal rádióriporterként maga is gyakran ült a Pagodában – úgy vélte, az építmény nem csak azért fontos, mert a rádiós örökség része, „önmagában is különlegesség”.
Mint mondta, a Szabó István tervezte, 1949-ben átadott Pagoda a 20. századi magyar építészet utolsó modern épülete volt a szocreál egyeduralkodóvá válása előtt. Hozzátette: a hasonló épületeket nagyon megbecsülik a világban, az Egyesült Államokban, Dél-Európában, Ausztráliában „aranyat érnek”. A képviselő reméli, meg tudják menteni a véleménye szerint nemzetközi jelentőségű építészeti emléket.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Támogatásokról is döntés született
A grémium egyhangúlag döntött arról is, hogy a polgármesteri keret terhére félmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a Viharsarki Koraszülöttmentő Alapítványnak a májusi Fiatal Gyermekgyógyászok XXIII. Konferenciájának megszervezéséhez.
Ugyancsak egyhangú döntés született arról, hogy az önkormányzat 300 ezer forint vissza nem térítendő támogatást ad az Október 23. Alapítványnak idei működési és programszervezési költségeinek finanszírozására.
Új tag a felügyelőbizottságban
Kóra Valdemárt delegálta a Mi Hazánk Mozgalom a Gyulai Várszínház felügyelőbizottságába tagnak a közelmúltban elhunyt Máthé Zoltán helyére. Megbízatása 2029. január 31-ig szól, tiszteletdíja havi bruttó 50 ezer forint.
Zárt ülésen tárgyaltak a Gyulahús gazdálkodásáról
A képviselők zárt ülésen döntöttek a Gyulahús Kft. 2024-es gazdálkodásáról és 2025-ös üzleti tervéről.
