Képünk a Munkácsy-kiállítás megnyitóján készült
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az új módszert Munkácsy Mihály nagy értékű grafikáinak védelmére alkalmazzák a december elején nyílt időszaki tárlaton.
„Az okosfólia egy üvegfelületre rögzíthető többfunkciós réteg. Elektromos feszültség hatására közel víztisztává válik, így átengedi a fényt, míg alapállapotban opálos, megszűri a látható fény hozzávetőlegesen 80 százalékát” – idézte a közlemény a műszaki vezetőt.
Hozzátette: a technológiát elsősorban irodákban és okosotthonokban használják térelválasztásra és árnyékolásra.
„Egy üvegfalú tárgyaló vagy iroda esetében a külvilág kizárására szolgálhat. De a rendszer akár az UV-sugarak 99%-át és az infrasugarak 90%-át is elnyeli, egy helyiség naphőtől való védelmére is alkalmas tehát” – magyarázta.
A szakember kiemelte, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria eredetileg három-négy hónapra kölcsönzött volna az Almásy-kastély bő egy évre tervezett kiállítására Munkácsy-grafikákat, az okosfólia alkalmazása azonban meggyőzte a közgyűjtemény szakembereit arról, hogy a hosszabb idejű kiállítótérbe helyezés ellenére biztonságban tudhatják az értékes műtárgyakat.
„A kölcsönbe kapott grafikák hol gombnyomásra, hol egy fejhallgató felvételével lesznek láthatók. A beépített egyedi fejlesztésű vezérlőelektronika segítségével mindkét esemény vezérli a beépített világítást, valamint áram alá helyezi a fóliát, áttetszővé téve azt kevesebb mint egy percre. Az alkalmazás lehetővé teszi, hogy a képeket ne érje folyamatosan az állapotukat egyébként roncsoló fényhatás, csak abban a rövid időben, amíg a látogató megnézi azokat. Ez a megoldás hozzájárul ahhoz, hogy hosszabb ideig is elhelyezhetők legyenek a fényre érzékeny grafikák” – ismertette a műszaki vezető.
Azt is felidézte, hogy első alkalommal a gyulai Almásy-kastély Sissi-kiállításán használták az okosfóliát, de akkor még csak látványelemként: az Erzsébet császárnét ábrázoló festmény a kép előtti meghajlással vált láthatóvá.
A közlemény emlékeztetett, a Munkácsy-tárlaton más 21. századi technológiát is alkalmaznak: a Siralomház nagyméretű installációja esetében a képből kivágott alakok mögötti terület kitöltésére, Munkácsy műtermének 1890-es fotója kapcsán a kép feljavításához és színezéséhez használták a mesterséges intelligenciát.
