Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Görgényi Ernő: Hajrá, Gyula, a zöld város, ahol a gazdaság is virágzik!

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • HÍREK • 2024. január 14. 19:00
Görgényi Ernő: Hajrá, Gyula, a zöld város, ahol a gazdaság is virágzik!
Görgényi Ernő polgármester új évi beszéde, amely elhangzott január 13-án a városháza dísztermében

Görgényi Ernő: Jelentem Önöknek és mindenkinek, akihez eljut, hogy én és a csapatom készen állunk a megmérettetésre, és készen állunk arra is, hogy ha a gyulai választók többsége negyedjére is bizalmat szavaz nekünk, tovább folytassuk a gyulai polgárokat szolgáló önkormányzati munkánkat.

Fotó: Gyulai Hírlap/Rusznyák Csaba

Az új év alkalmából szeretettel köszöntöm Önöket! Hálás vagyok azért, hogy elfogadták meghívásomat.

Immár hagyomány, hogy így év elején felidézzük az óév eseményeit, erőt merítve azokból, és elgondoljuk a ránk váró esztendő teendőit. Mert teendő mindig van bőven.

Amikor nekikezdek az újévi fogadásra szánt évértékelő beszédem megírásának, minden évben felteszem magamnak a kérdést: mik minősülnek fontos eseménynek, miről kell megemlékezni?

Mi, közéleti emberek hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a politikai események mindenképpen a fontos dolgok halmazába tartoznak.

Az elmúlt esztendőben azonban azt tapasztaltam, hogy amikor találkoztam valakivel, akkor jellemzően nem a város ügyeiről kérdezett először, hanem az érdekelte elsősorban, hogy hogy van Anna. Éppen ezért rögtön az elején szeretném elmondani, hogy Anna baba nagyon jól van, csodálatos kislány. Minden nap hálát adunk érte, a Jóisten áldása, hogy a szülei lehetünk. Megszületéséig egy nő aranyozta be az életemet, most már kettő. És most már tudom, hogy az iskolában nem jól tanítják, mert 1+1 az nem 2, hanem 100, azaz száz százalék. És most már szívemben hordozom a tudást arról is, hogy mit jelent a könyv címe: igazibb az igazinál.

No de végül is azért jöttünk össze ma este, hogy Gyula város legfontosabb közéleti eseményeiről beszéljünk. Vágjunk is bele!

A történet, amelyről szólok, bizonyos értelemben egy netflixes doku-sorozathoz hasonlítható – szerintem egy jó doku-sorozathoz, ami érdekes, időnként izgalmas és mindig hiteles.

2010-ben kezdődött az első évad első része. Most a harmadik évad utolsó részénél járunk. Jelentem Önöknek, hogy a stáb készen áll a negyedik évadra is. No de ne rohanjunk ennyire előre.

Szóval a mi történetünk bizonyos értelemben egy netflixes doku-sorozathoz hasonlítható, de lmbtq-szál nélkül!

Ha úgy tetszik, 2019-ben a nézők úgy döntöttek, hogy az első két évad után látni szeretnék a harmadikat is. Azaz a választópolgárok – az első két ciklus munkáját értékelve – úgy döntöttek, hogy újabb öt évre bizalmat szavaznak a várost irányító csapatnak. Amikor ugyanis munkáról és eredményekről beszélek, az sosem rólam szól, hanem arról a csapatról, amelyre büszke vagyok, amelyik elkötelezetten, lelkesen és eredményesen dolgozik szeretett városunkért. Amelynek értékes tagjai dr. Kovács József országgyűlési képviselő, az alpolgármesterek, a képviselő-testület konstruktív többsége, de tágabb értelemben nélkülözhetetlen tagjai a csapatnak a köztisztviselők, a közalkalmazottak és az önkormányzati cégek munkatársai. Jó ennek a közösségnek a tagjaként dolgozni szeretett városunkért.

Kedves Barátaim!

Öt éve folytathattuk tehát a 2010-ben elkezdett közös munkát. Alig alakult meg a képviselő-testület, máris olyan eseményeket éltünk át, amelyeket addig tényleg csak filmekben láttunk, vagy regényekben, és történelemkönyvek lapjain olvashattunk.

Világjárvány tört ki, amely egy időre teljesen megváltoztatta az életünket. A járvány még szinte el sem múlt, és kitört a szomszédunkban a háború. Ez a konfliktus a második világháború óta a legnagyobb, legpusztítóbb európai háború, amely a globális hatalmi és gazdasági viszonyok átrendeződésének eszköze vagy kiváltó oka – ezt majd az utókor eldönti. Tavaly pedig újabb háború tört ki a Közel-Keleten. Mondhatjuk, hogy az jó messze van, de nem, nincs az olyan messze. Ha pedig azt nézzük, hogy globalizált gazdasági rendszerben élünk, akkor be kell látnunk, hogy ha a világ bármely térsége lángra lobban, az bizony hatással lehet egy gyulai polgár mindennapi életére is. Ha tetszik, ha nem.

A körülöttünk lévő világ tehát megváltozott, a változás tovább zajlik, és nekünk ehhez tudni kell alkalmazkodni. Készen kell állnunk az észszerű és szükséges változtatásokra, és meg kell ismerni az új megoldásokat. Tovább kell menni előre.

Minden nehézség ellenére tavaly is folytatódott városfejlesztési programunk, mert Gyula előre megy, nem hátra.

Önkormányzatunk nyertes pályázatainak köszönhetően 4 milliárd 400 millió forint összegű közcélú beruházást valósítottunk meg, ezen felül a Gyulai Várfürdő állami pályázati támogatásból 1 milliárd forintos fejlesztést kezdett el.

Ezek csak számok, bár imponáló számok, ám mégis csak számok. A lényeg az út. Honnan indultunk, hova tartunk és most hol tartunk. Nézzük akkor ennek megfelelően a dolgot magát.

2010-ben célul tűztük ki a helyi gazdaság megerősítését. Ez időtálló célkitűzés, amely világos követelményeket támaszt. Például azt, hogy a közétkeztetést helyi cég biztosítsa, a lehető legtöbb helyi alapanyag, helyi termék felhasználásával. Ez a helyi cég megvolt, úgy hívják, hogy Gyulakonyha Nonprofit Kft. Sajnos a Gyulakonyha régóta elavult épületben működött, a dolgozók méltatlanul rossz körülmények között végezték nap mint nap felelősségtejes munkájukat.

Nyertes pályázat segítségével egy éve új helyszínen végezhetik munkájukat. A korábbinál nagyobb kapacitású, immár 4.500 adagos konyha közel 1.500 négyzetméteres, energiatakarékos és korszerű épületben került kialakításra. 61 munkavállaló most már korszerű és biztonságos körülmények között főzheti, sütheti az ételt a gyulai óvodásoknak, iskolásoknak, időskorúaknak és a különféle rendezvények vendégeinek. Ma este, a koncert utáni fogadáson Önök is a Gyulakonyha által készített finomságokból választhatnak.

A nyertes pályázattal kisebb városrehabilitációs eredményt is elértünk, hiszen a régi relégyár pusztuló épületét újítottuk fel, elkezdve az épület környezetének rendezését is.

Gyulán a helyi gazdaság elképzelhetetlen a turizmus nélkül. A gyulai turizmus elképzelhetetlen műemlék épületeink nélkül.

Gyönyörű műemlékeinket elődeink iránti tiszteletből is kötelességünk megóvni és utódaink számára örökül hagyni. De saját örömünkre is, hiszen szépek. Egyszerűen jó rájuk nézni.

A megóváshoz, az épület fennmaradásához nem elegendőek az építőipari munkálatok. A műemlékeket éltetni kell. A műemlékeknek olyan funkciót kell adni, amely életet visz az épületbe, mert az csak úgy marad meg, ha használják.

Az államtól visszakapott egykori alispáni laknak is éltető funkciót kerestünk. A turisztikai célú hasznosítás adta magát, hiszen a Szent Miklós parkon minden turista átsétál. Családbarát önkormányzatként régóta szerettünk volna játszóházat kialakítani a gyulai gyermekek számára. Egy gyógyhelyfejlesztési pályázat kitűnő lehetőséget ajánlott számunkra arra, hogy az 1984 óta gyógyhelynek minősített területen elhelyezkedő alispáni házban játszóházat alakítsunk ki, hiszen így a gyulai gyermekek mellett programot kínálhatunk a hozzánk turistaként érkező családok számára is.

A műemlék igényes felújítását követően gyermekzsivaj járja be naponta az ódon épületet, ahol egykoron Kossuth Lajos násznagya, Szombathelyi Antal alispán lakott. A júliusi megnyitás óta 83 szülinapi, névnapi gyerekzsúrt rendeztek, ezen felül mostanáig, azaz fél év alatt 6.500 látogató feledkezett bele a játékok nyújtotta örömökbe.

A Százéves – Reinhardt Cukrászda nélkül sem képzelhető el Gyula város. Az épület és környezete a polgári szellemiség szimbóluma.  A ma már országos hírű épület a várost 1801-ben elpusztító tűzvész után épült. Ez a Dél-Alföld legértékesebb emeletes polgárháza. 1840 óta folyamatosan működő cukrászdája az ország második legrégibb cukrászüzlete. Az épület homlokzattagozódása 220 éve változatlan, teljes egészében megmaradt. Amikor 1807-ben I. Ferenc magyar király és osztrák császár Gyulára látogatott leánya kíséretében, és itt aludt az akkori vármegyeházán, elhaladva az akkor új ház előtt, ugyanazt a homlokzatot láthatta, mint manapság mi.

Tudnunk kell, hogy ez az értékmegőrzés óriási teljesítmény, gyulai polgárok egymást követő nemzedékeinek közös teljesítménye. Mi is elődeink nyomában járunk, ezért szívügyünk volt az épület életmentő felújítási munkálatainak elvégzése. A Százéves – Reinhardt Cukrászda Gyula egyik legismertebb és egyik legnépszerűbb turisztikai attrakciója, ezért egy turisztikai pályázat támogatásával tudtuk tavaly felújítani és korszerűsíteni, a mellette lévő Ladics-házzal együtt, ami ugyancsak egyedülálló érték hazánkban. Nincs még egy 19. századi polgárház, amely teljes eredeti berendezésével együtt, múzeumként látogatható. Ezzel a beruházással a következő száz évre biztosítottuk a két értékes épület fennmaradását. E pályázat keretében még kerékpárutat is építhettünk a Nagyváradi úton.

Kedves Vendégeink!

Az is ritka, hogy egy alföldi településen megmarad egy több, mint 220 éves lakóház. Gyulán ez is megtörtént. A Máriás ház néven ismert németvárosi műemlék egyedüli házként maradt meg az 1801. évi tűzvész során. Minden leégett akkor: az összes ház, a templomok, a kastély. Csak a vár és a ma Máriás-házként ismert épület maradt meg. Ennek örömére és hálából helyezték el a tulajdonosok a homlokzaton Szűz Mária szobrát. Ha a tűzvész nem is, de a kétezres évek elejének világa majdnem elpusztította az épületet. A mi feladatunk volt, hogy megmentsük azt az utókor számára és a mai gyulaiak örömére.

Gyula Város Német Nemzetiségi Önkormányzatával összefogva, a kormány támogatásával ez is sikerült. Igazán szép lett a Máriás ház, amely nyár óta a német nemzetiségi programok méltó helyszíne. Itt ünnepelhetjük majd azt is, hogy 300 éve, 1724-ben érkeztek az első német családok városunkba.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!

Az idén lesz 20 éve, hogy Magyarország teljes jogú tagja az Európai Uniónak. A teljes jogú tagság pénzügyi támogatásokra is jogosít. Ez nem alamizsna, hanem elidegeníthetetlen jussunk, aminek az árát már megfizettük piacaink megnyitásával, és még ma is nyögjük azt. Ezért már önmagában elképesztő és felháborító az a politikai játszma, amelynek keretében Brüsszel felfüggesztette a hazánknak járó pénz kifizetését. A tavalyi év erről a harcról is szólt.

Békeidőben is elfogadhatatlan volna a nyuszi sapkájára emlékeztető jogállamisági kifogásokra hivatkozva megfosztani egy nemzetet a fejlesztési forrásoktól, de a pandémia kártételei után, a szomszédban zajló rettenetes háború közepette ez történelmi bűn az Európai Unió vezetése részéről.

Úgy éltük mi ezt meg, mint Móricka anyukája a viccben.

Kérdezi a tanítónéni háztartástan órán, hogy kinél mi hiányzik otthon a lakásból. Sorra jelentkeznek a kis diákok. Kinél mosogatógép, kinél robotporszívó kellene, míg másnál szárítógép. Csak Móricka nem jelentkezik, amit igencsak furcsáll a tanítónő, mert jól tudja, hogy szegény Móricka halmozottan hátrányos helyzetű.

– Móricka, nálatok mi hiányzik?

– Nálunk ugyan semmi – szól a válasz.

– Semmi? – csodálkozik a pedagógus. – Ezt honnan veszed?

– Anyukám monda.

– Anyukád ezt mondta volna? Mikor?

– Tegnapelőtt, amikor apukámat megint kirúgták a munkahelyéről, hazafelé bement a kocsmába, az utolsó fillérig elitta a maradék fizetését, hazafelé részegen elesett, eltörte e kezét. Amikor hazaért, belehányt a ruhásszekrénybe. Na ekkor mondta anyukám, hogy nekünk már csak ez hiányzott!

Nagyjából így éltük mi meg a brüsszeli packázást a pandémia után, a háború közepette.

Nálunk Gyulán csak azért nem volt érzékelhető a brüsszeli pénzvisszatartás, mert az előző uniós pénzügyi ciklusban olyan sok pályázatot nyertünk, hogy még tavaly is 4 nagy pályázat megvalósítása zajlott. Minden lehetőséget megragadtunk a város érdekében.

Politikánk egyik alapelve, hogy minden uniós pályázati lehetőséget meg kell ragadni, és az elnyert pályázatokat meg kell valósítani. Ha ehhez önerő kell, akkor azt ki kell tudni fizetni. 2010 óta úgy gazdálkodunk, hogy ha kellett, minden pályázathoz biztosítani tudtuk a szükséges önerőt. Ezt nem minden település mondhatja el magáról.

2010 óta számos értékmentő beruházást valósíthattunk meg uniós források segítségével, Magyarország Kormánya támogató döntéseinek köszönhetően, amely támogató döntések mellé sok esetben nemzeti forrásból is jelentős pénzügyi támogatásban részesültünk. Gyula város különleges hangulatát, ezzel összefüggésben kultúráját és turisztikai vonzerejét biztosító épített örökségünk körében számos ikonikus épületet újítottunk fel, több esetben a pusztulástól megmentve azokat.

Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül felsoroljam a 2010 óta megvalósított legjelentősebb műemléki, értékmentő beruházásokat.

Almásy-kastély, Erkel Ferenc Emlékház, Vigadó, az egykori megyei múzeumi épület, ami ma már Kohán Képtár, a Hétvezér u. 6. szám alatti társasház (amelyben a Vodafone üzlete és a lottózó is megtalálható), a Béke sgt. és a Jókai u. sarkán a Stéberl-ház, az alispáni ház, a Máriás ház, a Százéves – Reinhardt Cukrászda, a Ladics-ház. Itt kell megemlíteni azt is, hogy bár a magántőke, elsősorban is Rapport István érdeme, de önkormányzatunk is segítette az ikonikus Komló Szálloda rehabilitációját.

Tudom, hogy van még teendőnk, de a feladat nagy részét elvégeztük, és elvégezzük majd a többi munkát is, ha az idén ezt ismét ránk bízzák a gyulai polgárok.

Kedves Vendégeink!

Azt mondtuk 2010-ben, hogy a gyulai turizmus mellett a gyulai ipart is fejleszteni kell. Ez ügyben is nagyot léptünk előre tavaly.

A gyulai húsipar megmentésével megállítottuk a gyulai gazdaság rendszerváltozás óta tartó leépülését. Hálás vagyok a Gyulahús Kft. dolgozóinak és managementjének, akik munkáját 11 éve szakmai és gazdasági sikerek övezik, és ma is él a vállalat. Eközben több húsipari vállalt tűnt el. Volt itt sok minden az elmúlt évtizedben, ami sújtotta a húsipart, de a Gyulahús állta az ütéseket. Még most is, hogy többszörösére emelkedtek az energiaköltségek, drágult az alapanyag, romlott számos gazdasági körülmény, mégis növelni tudták az eladott termékmennyiséget, és növelték az árbevételt. A tavalyi nyereséget azonban így is „megette” az energiaválság. De az idei év talán a húsiparnak is jobb lesz.

Kisebb-nagyobb üzemek létesültek az elmúlt évtizedben, de a nagy áttörést az Airbus gyulai alkatrészgyárának megépítése jelentette. Most először ünnepelhetjük együtt az új évet a gyulai Airbus-gyár igazgatójával. Ebből az alkalomból külön köszöntöm Olivier Malherbe igazgató urat, érezze jól magát köztünk, érezze jól magát Gyulán!

Bienvenue Monsieur le Directeur Olivier Malherbe, profitez de votre séjour parmi nous, profitez de votre séjour á Gyula!

Kedves Barátaim!

A gyár átadása után a tavalyi volt az első teljes termelési éve az Airbusnak, és máris a város legnagyobb adófizetőinek egyikévé vált. A munkavállalók gyulaiak és környékbeliek, akiknek száma folyamatosan emelkedik, már meghaladta a 150-et, ezzel máris a város legnagyobb munkáltatói közé tartozik a cég.

2023 november 29-től 100%-ban Gyulán készült alkatrészeket építenek be az Airbus helikoptereibe, annak köszönhetően, hogy beindult a termelés a francia Satys Group gyulai üzemében is. A francia vállalat 17 millió eurót (nagyjából 6,5 milliárd forintot) invesztált a gyulai felületkezelő üzembe. A nagy összegű beruházás eredményeként a felületkezelő üzem korszerű és biztonságos technológiát használ. Az Airbus és a Satys gyulai invesztíciója tavaly Európa legnagyobb légiipari beruházása volt a hírek szerint.

A gyulai ipar fejlődése folytatódni fog. Ennek érdekében tettünk újabb lépést akkor, amikor pályázati támogatásból kiépítettük a Rosu utca közműrendszerét, és megépítettük az utat.

Nézzék meg azokat a felvételeket, amelyek öt éve készültek azon a sajtótájékoztatón, amelyen bejelentettük, hogy az Airbus Gyulán építi fel legújabb alkatrészgyárát. Nem az az érdekes, hogy hányan tamáskodtak akkor. Ezt már megszoktuk. Nem az az érdekes, hányan vádoltak azzal minket, hogy hamisan ígérgetünk a választási kampány miatt. Ezt is megszoktuk már. Az érdekes a helyszín akkori és mostani látványa közötti különbség.

Mi látható a 2019-es felvételeken? Egy füves mező, a szélén egy szocialista ígéret romjaival, amely a megígért szélkeréküzem helyett csupán a szélhámosság mementója lett. Mellette egy poros út. Ma pedig ugyanott két modern üzemet látunk, amelyekben termelő munka folyik, amely gyulai és környékbeli embereknek ad munkát. Két modern gyár, amelyek láthatóak a világgazdaság térképén. Mellettük pedig széles, új aszfaltút, alatta új ivóvíz-, szennyvíz-, csapadékvíz-vezetékkel, hírközlési hálózattal, felette közvilágítással. Nos, ezt nem szoktuk még meg, de megszokhatjuk a jövőben, hiszen ide már jöhet a többi befektető. A déli iparterület bővítésének tervezése pedig jelenleg is zajlik.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A szép eredmények mögött mindig emberi teljesítmények vannak. Ezért is jó érzés arról értesülni, hogy ha egy gyulai polgár, ha egy gyulai intézmény, vállalat vezetője, dolgozója országos vagy megyei elismerésben részesül. Tavaly dr. Vincze Gábor dékán úr Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést, Áchim Erzsébet orgona- és zongoraművésznő Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést, Jancsurák József, a Gyulai Szakképzési Centrum főigazgató-helyettese Apáczai Csere János-díjat, dr. Párducz László osztályvezető főorvos úr Békés Vármegyéért kitüntetést vehetett át. A Gyulai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete miniszteri elismerésben részesült. Onofer Esztert, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. marketingmenedzserét beválasztották a turisztikai szakma TOP 10 legígéretesebb fiatal szakembere közé. A gyulai Kempf Zozó és Nagy Benedek pedig bekerült a magyar Forbes által készített rangsorban Magyarország 20 legértékesebb influenszere közé.

A gyulai turizmus is reményt keltő új év elé néz. Tavasszal elkészül a Várfürdő új beruházása. Az is különleges eset Magyarországon, hogy egy önkormányzati fürdő nyereségesen működik. Kun Miklós vezetésével a mögöttünk hagyott nehéz években is eredményesen gazdálkodott a fürdő, így az állami támogatásból végzett beruházások mellett saját erőből is jelentős fejlesztéseket valósítottak meg.

2023-ban tovább nőtt városunk turizmusának teljesítménye. Nőtt a vendégéjszakák száma a 2022-es évhez képest is, de ami igazán jó hír, hogy a tavalyi 600 ezer vendégéjszaka több, mint a pandémia előtti utolsó év, az addigi csúcsnak számító 2019-es adat. 2010-ben pedig még csupán 276 ezer vendégéjszakát töltöttek Gyulán a turisták, azaz kevesebb, mint a felét a tavalyinak.

Az idén is mindent megteszünk a vendégforgalom növekedése érdekében. A 46. Utazás kiállítás díszvendége Gyula város és Békés vármegye lesz. A kiállítás történetében ez az első alkalom, hogy mi leszünk a díszvendég. Ennek köszönhetően kiemelt figyelem hárul ránk, és a Hungexpo által biztosított nagy értékű médiacsomag keretében népszerűsíthetjük turisztikai értékeinket.

Idén újból lesz nemzetközi tűzoltó csillagtúra Gyulán, amelyet 1993 és 2009 után harmadszorra rendezhetünk meg. Ennek is komoly turisztikai értéke van, hiszen nagyjából 4.000 tűzoltó érkezik Gyulára Európa különböző országaiból.

A vendégeket immár Magyarország Kincsei – Gyógyhely védjegy birtokosaiként várjuk, amely tanúsítványt az elsők között kapta meg tavaly városunk.

Azt már említettem, hogy I. Ferenc király két napos látogatást tett Gyulán 1807-ben. Az új- és legújabb kori krónikák ezen kívül csak egy olyan államfői látogatást jegyeztek fel, amikor az államfő itt is szállt meg. 1857-ben Ferenc József és Sisi látogattak Gyulára. A császári pár akkor a kastélyban kapott szállást. Azóta államfő nem érkezett városunkba többnapos látogatásra.

Januárban Magyarország köztársasági elnöke, Novák Katalin tesz háromnapos látogatást Békés vármegyében, melynek során Gyulán lesz a szállása. Ne lepődjenek majd meg, ha a város valamely pontján elnök asszonnyal találkoznak. Rendkívüli megtiszteltetés városunk számára – és valahol a gyulai polgárok nemzedékeken át tartó városfejlesztő munkájának elismerése is az –, hogy amikor a magyar államfő Békés vármegyébe látogat, akkor Gyula várost választja szálláshelyül, ekként ideiglenes székhelyül. Fogadjuk őt valamennyien nagy szeretettel és tisztelettel!

Kedves Vendégeink!

A demokrácia egyik alapelve szerint a közösséget szolgáló elöljárók időnként megmérettetnek. Az idén kilencedik alkalommal tartunk Magyarországon általános önkormányzati választást. Jelentem Önöknek és mindenkinek, akihez eljut, hogy én és a csapatom készen állunk a megmérettetésre, és készen állunk arra is, hogy ha a gyulai választók többsége negyedjére is bizalmat szavaz nekünk, tovább folytassuk a gyulai polgárokat szolgáló önkormányzati munkánkat.

Feladat van bőséggel, tapasztalatunk sem kevés, elszántságunk az idővel mit sem csorbult, mint ahogyan Gyula város iránti szeretetünk is teljes.

Hajrá, Gyula, a zöld város, ahol a gazdaság is virágzik!

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)