Madár Ximena művészettörténész, a tárlat kurátora
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A nyíregyházi Jósa András Múzeum Benczúr Gyula-kollekciójának legjavából nyílt tárlat november 23-án a Kohán Képtárban. A 19. századi magyar történelmi festészet egyik legnagyobb alakjának emléket állító kiállításon 14 olajfestményt, 17 grafikát és 16 személyes tárgyat tekinthetnek meg az érdeklődők.
Madár Ximena művészettörténész, a tárlat kurátora a megnyitón felidézte: a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület 1909-ben a festő szülővárosában, Nyíregyházán rendezte meg a több mint 300 műalkotást felvonultató 39. vidéki kiállítását. Benczúr mindössze nyolc festményét állította itt ki, de az egész nap az ő személye körül forgott, szülőházán emléktáblát avattak, a város képviselő-testülete díszpolgári oklevéllel tüntette ki; ez volt a kiindulópontja a Nyíregyházán kialakult kultuszának – ismertette a szakember.
Hozzátette: a művész halála után egy évvel, 1921-ben a nyíregyházi Bessenyei György Kör országos Benczúr-ünnepség szervezésébe kezdett, amelynek központi eseménye egy hatalmas kiállítás volt. Ez arra késztette a festő özvegyét és gyermekeit, hogy Benczúr számos alkotását és személyes tárgyát a városnak adományozzák, ezzel megalapozzák a Jósa András Múzeum Benczúr-gyűjteményét. A kollekcióban a festő minden korszakából találhatók képek: a gyermekkor rajzoktól kezdve utolsó munkájáig, a Patrona Hungariae című alkotásig.
Rémiás Tibor, a Jósa András Múzeum igazgatója
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Rémiás Tibor, a Jósa András Múzeum igazgatója köszöntőjében kiemelte: a Magyar Nemzeti Galéria után a nyíregyházi múzeumban található a legnagyobb Benczúr-gyűjtemény az országban, és utóbbi az egyetlen olyan hazai kiállítóhely, amely állandó kiállítással tiszteleg Benczúr Gyula emléke előtt.
A Jósa András Múzeum több mint 60 Benczúr-alkotása közül 31 érkezett Gyulára, és a festő néhány személyes tárgyát, többek között rajzszékét, festőbotját és palettáját is megtekinthetik a látogatók a Kohán Képtárban. Az igazgató elmondta: a tárlat mintegy három évig vándorol, korábban Salgótarjánban, Hódmezővásárhelyen és Kecskeméten láthatták az érdeklődők, a fürdővárosból pedig erdélyi településekre, majd a Dunántúlra viszik.
Hangsúlyozta: Benczúr Gyula fontos a szabolcsiak számára, hiszen Nyíregyházán született 1844-ben, és Dolány községben, a mai Benczúrfalván élt 1910-től haláláig. Bár nem tartozott a magyar festészetet megújítani vágyó alkotók közé, a mai napig ámulatba ejtők festészetének kvalitásai: fejlett kompozíciós készsége, harmonikus színhasználata, természethű ábrázolásmódja, valamint az, ahogy az anyagszerűséget megjeleníti – tette hozzá. Megjegyezte: történelmi kompozíciók és portrék is találhatók a Jósa András Múzeum Benczúr-kollekciójában.
Görgényi Ernő, Gyula polgármestere
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az igazgató arról is beszámolt, hogy a vándorkiállítás egyik állomásán, Salgótarjánban előkerült egy életrajz, amelyet Benczúr orvos fia írt 1945-ben, két nővére segítségével. A kéziratot a Jósa András Múzeum a salgótarjáni múzeummal közösen adta ki nemrégiben. A kiadványból többek között kiderül: Benczúr Gyula hároméves korában triptichont rajzolt krétával a lakásuk padlójára, és négyévesen egy orosz tisztről készített portréval kereste meg élete első keresetét, egy rubelt, amit élete végéig megőrzött.
Görgényi Ernő, Gyula polgármestere a megnyitón úgy fogalmazott: a szemet gyönyörködtető kiállítás megidéz egy olyan történelmi korszakot, a dualizmust, amelyre minden magyar büszkén és örömmel tekint vissza, hiszen az ország ekkor gazdaságilag gyarapodott.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
„Kialakult egy olyan réteg, amely iskolázottságánál, műveltségénél fogva értékelte a művészeteket, vagy ha éppen nem is tudta értékelni, legalább úgy érezte, hogy értékelnie kell” – fejtette ki a városvezető. Hozzátette: nem csak a polgári otthonokban jelentek meg a képzőművészeti alkotások ebben a korszakban, a gyűjtemények létesítésére is igény támadt a polgári közösségekben, így a vidéki városokban is sorra épültek a múzeumi épületek. Emlékeztetett: Békés vármegyében a Benczúr-emlékkiállítás gyulai helyszíne, a Kohán Képtár volt az első épület, amely állandó múzeumként létesült 1895-ben.
A polgármester azt is mondta: a Benczúr-tárlaton olyan műveket tekinthetnek meg a látogatók, amelyeket eddig csak tankönyvek lapjain vagy más kiadványok illusztrációiként csodálhattak meg.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A megnyitón az Erkel Ferenc Vegyeskar működött közre.
A tárlat 2024. március 3-ig tekinthető meg, hétfő kivételével naponta 10–16 óra között. Tárlatvezetést minden kedden, csütörtökön és szombaton tartanak 13 órától.
