Mint írták, Faragó Annamária arról a jászberényi ÁVH-börtönről készített dokumentumfilmet, ahol Erdődi barátait besúgásra kényszerítették; a témát korábban nem kutatta senki.
A közleményben felidézik: a börtönt 1953-ban bezárták, az ÁVH 1955-ben azzal a céllal foglalta el, hogy a Sztálin halála után a szovjet kényszermunkatáborokból hazaküldött egykori hadifoglyokat, összesen 286 embert, ide hurcolják. A 25 év javító-nevelő kényszermunkára ítélt foglyok 10-12 év Gulag-rabszolgaság után tértek vissza hazájukba, ahol rabosították őket. Hozzátartozóikat nem értesíthették, családjuk sem tudhatta, hogy Magyarországon vannak, azt sem, hogy egyáltalán életben vannak.
A jászberényi ÁVH-börtönbe vitték többek között Kovács Béla kisgazdapárti politikust, a Tildy Zoltán- és a Nagy Ferenc-kormány, illetve Nagy Imre második és harmadik kormányának miniszterét, Koós Ottó századost, Böröcz Sándor evangélikus lelkészt, Harangozó Ferenc pápai prelátust, Mindszenty bíboros későbbi titkárát, valamint a II. világháborúban harcoló tiszteket, értelmiségieket, parasztokat, egyetemistákat és egy holokauszt-túlélő orvostanhallgatót is.
A börtönnaplót az ÁVH eltüntette, de a börtön pártalapszervezetének jegyzőkönyveit a filmrendező megtalálta. A Gulag-lexikonok, a szovjet levéltárak anyagai, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár, az Állambiztonsági Hivatal Történeti Levéltára, a Nemzeti Levéltár, továbbá emlékiratok és a leszármazottak elbeszélései szolgáltak forrásként a filmhez. A rendező kutatásának eredménye a börtönbe elhurcoltak teljes névlistája, születési adataik, a fogság helye, szabadon bocsátásuk ideje.
A dokumentumfilm cselekménye a börtönből indul mint a világtörténelem emberi kegyetlenségeinek egyik helyszínéről; a politikai, világnézeti okból börtönbe zártak egyéni sorsa, gyermekeik drámai elbeszélése a kommunisták rémtetteit vetíti a néző elé. A megrendítő eseményláncolatot a rendező játékfilmes jelenetekkel illusztrálja és oldja fel. Az alkotás az emberi kegyetlenség indítékait kutatja, és választ keres arra a kérdésre, hogy visszavezethető-e a mai ember a természettel harmóniában élő, békés önmagához – olvasható a közleményben.
A filmet szeptember 27-én 17 órától játsszák a művelődési központban, a vetítésen való részvétel díjtalan.
