Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Kossuth Lajos elfogyott regimentje címmel nyílt időszaki kiállítás szeptember 15-én a gyulai várban. A tárlat az egykori Honvédmenház és az 1848-as veterángondozás történetét dolgozza fel, de kitér a szabadságharc helyi eseményeire, és bemutatja a Békés Megyei Honvédegyletet is.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Honvédmenházról szóló összeállításából és a gyulai Erkel Ferenc Múzeum szakembereinek helytörténeti kiegészítéséből álló kiállítás az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója alkalmából született meg.
Szoleczky Emese főtanácsos, történész, muzeológus, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kéziratos emlékanyag-gyűjteményének vezetője a megnyitón felidézte: a szabadságharcot túlélő megrokkant honvédek 1849 után, az önkényuralom éveiben nem részesülhettek hadigondozásban.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Az első honvédegylet 1860 második felében jött létre, majd számos további szervezet alakult, 1861 augusztusában azonban császári rendelet tiltotta be a működésüket. A mozgalom 1867-ben a kiegyezés évében új lendületet kapott, országszerte sorra jöttek létre a honvédegyletek. A kezdeti időszakban főként a segélyezés állt a tevékenységük középpontjában, az 1870-es években pedig a Honvédmenház megalapítása és fenntartása. Utóbbi alig egy év alatt, 1872 őszére épült meg Budapesten, a Soroksári úton, adakozásból. A menházba bekerült honvédek jó ellátásban, halálig tartó gondoskodásban részesültek, de katonai fegyelemben, szigorú napirend szerint kellett élniük – hangzott el a megnyitóbeszédben.
A gyűjteményvezető elmondta: az 1880-as években állami fenntartásba került az épület, amelybe később első világháborús, családtag nélkül maradt, megrokkant katonák is kerültek.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Megemlítette: a menház utolsó honvédja, Lebó István 1928-ban halt meg. „Lebó bácsit” az utolsó 48-asként, illő tiszteletadással búcsúztatták el, de időközben kiderült, a menházon kívül élnek még veterán honvédek – elevenítette fel Szoleczky Emese, hozzátéve, hogy 1935 körül halhattak meg az utolsó igazolt honvédek.
Arra is kitért, hogy a Honvédmenházat 1945-ben lebombázták, ma gyárépületek állnak a helyén. A tárlaton az egykori épületről készült makett is látható, melyet Horváth Domokos készített.
A kiállításon a szabadságharc Békés vármegyei vonatkozásairól és alakjairól is szó esik, többek között Pfiffner Paulina női honvédról és Knézich Károly kardjának történetéről.
Kovács József, a térség országgyűlési képviselője aláhúzta: a tárlatnak méltó helye van a gyulai várban. Emlékeztetett: a Világos melletti szőlősi síkon történt fegyverletételt követően itt szállásolták el Damjanich János és Lahner György honvéd tábornokokat, a magyar tisztek egy része pedig, köztük tízen a későbbi aradi tizenhárom vértanúból, a vár és a kastély között elterülő téren rakta le oldalfegyverét.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Görgényi Ernő, Gyula polgármestere hiánypótlónak nevezte a kiállítást, amely új, izgalmas nézőpontból mutatja be a forradalom és szabadságharc történetének egy kevéssé ismert részét.
Kifejtette: a tisztelet és megbecsülés kultúráját elnyomták, elapasztották, betiltották Magyarországon; politikai okokból sem a második világháborúban harcoló honvédek, sem az 1956-os szabadságharcosok irányába nem lehetett nyilvánosan kimutatni a tiszteletet. „Pedig kijár a tisztelet és a megbecsülés azoknak, akik bármilyen korszakban a hazáért harcoltak” – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követően a magyar nép igen nagy becsben tartotta azokat a hősöket, akik harcoltak a magyar szabadságért és függetlenségért.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
„Az egykori menházak lakói közül sokan gyerekkén kerültek a csaták forgatagába, a hazaszeretet és a tenni akarás hozta őket össze, sorsukat egymáshoz láncolták a véres csaták. Amikor pedig a szabadságharc elbukott, úgy érezték, minden elveszett, nehezen találtak magukra, sokan vissza sem tértek eredeti otthonukba. Mi maradt számukra idős korukra? A honvédmenház és az egykori bajtársak” – fogalmazott a településvezető.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum eredeti kiállításának kurátora Szoleczky Emese, Gönczi Ambrus és az ötletgazda, Ress Zoltán. A Békés megyéről szóló rész Szilágyi Sándor munkája. A gyulai várban megvalósuló időszaki kiállítás kurátora Cseresznyés János és Szappanos Gábor.
Az időszaki tárlat november 15-ig látogatható a várban belépőjeggyel, de szeptember 16-án a Kulturális Örökség Napjai keretében kurátori tárlatvezetéssel, díjtalanul lehet megtekinteni. A vár előtt többek között honvédnótákat játszik majd a Magyar Honvédség Hódmezővásárhely Helyőrségi Zenekara, majd menetzenével vezeti be az érdeklődőket a kiállítás helyszínére. Október 5-én szintén kurátori tárlatvezetést tartanak.
