Ünnepség keretében adták át a felújított „Máriás” házat, Gyula város legrégebbi lakóépületét július 9-én.
A megjelenteket elsőként Mittag Mónika, a gyulai német nemzetiségi önkormányzat elnöke köszöntötte. Mint mondta, a „Máriás” ház ma ünnepli harmadik újjászületését. Az épületet valamikor 1750 és 1775 építették, majd néhány évtizeddel később, napra pontosan 222 évvel ezelőtt, 1801. július 9-én ütött ki tűzvész, amely során Németgyula és Magyargyula is leégett, de csodával határos módon a „Máriás” ház épen maradt.
Hozzátette: a hagyomány úgy tartja, hogy a lakók ezután állították az épület homlokzatán található szoborfülkében látható Szűz Mária szobrot.
A nemzetiségi önkormányzat elnöke kifejtette, hogy az M. Schriffert család 2009-ben megkérte őket, hogy vásárolják meg a város legidősebb lakóházát közösségi célokra, de erre akkor még nem volt lehetőség. Erdmann Gyulához, egykori alpolgármesterhez és németvárosi képviselőhöz, valamint az önkormányzathoz fordultak segítségért, így 2010-ben sikerült megvásárolni az épületet, majd elkezdődtek a megmentésre és felújításra tett törekvések.
2011-ben a Hermann Niermann Stiftung Alapítványtól kaptak 6 millió forintot állagmegóvásra, 2018-ban a miniszterelnökségtől nyertek el 10 millió forint pályázati támogatást, amelyet a gyulai önkormányzat egészített ki további 20 millió forinttal, ebből megújult a tetőszerkezet felújítása.
Mittag Mónika aláhúzta: a következő áttörést egy TOP-os pályázat jelentette, amelynek köszönhetően 70 millió forint támogatásban részesültek, szintén egy pályázat útján 50 ezer eurót kaptak a Hermann Niermann Stiftung Alapítványtól, valamint támogatási kérelemmel fordultak Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárhoz, aki 50 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosított a munkálatokra.
Hangsúlyozta: a felújítás során elsődleges szempont volt az eredeti építészeti stílus megjelenítése, helyreállítása, ezét a Népi Építészeti Program és a Teleki Pál Alapítvány további 15 millió forint támogatást nyújtott ennek megvalósítására, a munkálatok végül 2020 nyarán indultak el.
A folytatásban a Németvárosi Óvoda gyermekei adtak műsort, majd Görgényi Ernő polgármester mondott beszédet, aki úgy fogalmazott, hogy hosszú és küzdelmes út vezetett el odáig, hogy együtt ünnepelhessék a „Máriás” ház megújulását.
Mint mondta, az épület annak a térnek a sarkán található, amely egykor Németgyula főtere volt, amelynek közepén a Szent József templom tornya magasodik, és ahol Erkel Ferenc szülőháza is található.
Kiemelte: a jelenlévők azoknak a gyulai polgároknak az utódai, magyaroknak, németeknek, románoknak, akik a török hódoltság pusztítása után újjáépítették és felvirágoztatták a várost. Hozzátette, hogy azt akarják, maradjanak meg ezek az épített emlékek, valamint azt, hogy alkotó polgári szellemiség tovább éljen.
A városvezető elmondta, hogy a felújított épületben tájház, kulturális központ és közösségi ház fog működni.
Kovács József országgyűlési képviselő beszédében felidézte, hogy a ház első lakóinak neve nem ismert, annyit tudunk róluk, hogy egy kisbirtokos német család voltak, akik szőlészettel, növénytermesztéssel foglalkoztak.
Az épületben 1866-tól 1904-ig élt K. Schriffert József gazdálkodó, földbirtokos, országgyűlési képviselő, akiről azt az utcát nevezték el, ahol a ház áll.
Ritter Imre, az Országgyűlés német nemzetiségi képviselője arról beszélt, hogy a kezdetekben biztosság vált, hogy a „Máriás” ház felújítása kizárólag nemzetiségi forrásból nem valósítható meg, de a munkálatokat mindenképpen el kell végezni. Reményét fejezte ki, hogy az épület régi-új otthona lesz a fürdővárosi németeknek.
Soltész Miklós köszönetet mondott mindenkinek, hogy nem engedték, hogy anno lebontsák az épületét és valami mást építsenek a helyére, illetve azért is, hogy eredeti stílust szem előtt tartva állították helyre, „megmentve ezzel egy csodát”.
Aláhúzta: a nehéz idők ellenére is támogatják a német nemzetiséget a fejlesztések megvalósításában, ennek kapcsán pedig megjegyezte, hogy a Szent József templomot is teljes mértékben fel kell újítani.
A köszöntők után a Gyulai Német Nemzetiségi Tánccsoport tartott bemutatót, okleveleket adtak át a beruházásban résztvevőknek, majd szalagátvágással zárult az ünnepség.