Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Megvan a helye a katolikus gimnázium tornatermének
Egyhangú döntésével a Szeged-Csanádi Egyházmegyére ruházta a képviselő-testület a Dr. Adler Ignác utcában található „zsidóudvar” épületének tulajdonjogát; az ott található két ingatlanon épülhet fel pályázati támogatásból a gyulai katolikus gimnázium tornaterme. Az egyházmegye cserébe egy Béke sugárúti lakást és egy Madách utcai házat ajánlott fel az önkormányzatnak.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester elmondta: az iskola telkén nincs hely a tornacsarnoknak, ezért ajánlották fel az intézményt fenntartó egyházmegyének a két ingatlan. Kitért rá, hogy a „zsidóudvar” épületének egy részét már korábban elbontották, hogy felépülhessen az Erkel-gimnázium tornaterme.
Mivel a felajánlott ingatlanokban szolgálati lakások voltak, a város a tulajdonjog-átruházásért minimális ellenértéket, illetve bérlakásként használható csereingatlant kért cserébe.
A városvezető közölte: az átruházott ingatlanok becsült értéke összesen 71 millió 721 ezer forint, az egyházmegye által cserébe ajánlott ingatlanoké pedig 14 millió 500 ezer forint és 22 millió forint. Az értékkülönbözetet az egyházmegye pénzben egyenlíti ki.
A „zsidóudvar” helyi védettségű lakóépületének utcai homlokzatát az építkezés során megtartják, és a tetőfelületből is megmarad három méter. A zeneiskola felőli sarkon egy háromszintes hasábépületrészben lesz a tornaterem bejárata és a lépcsőház; a Körös-partra vezető zug mellett, a földszinten és az első emeleten épülnek meg az öltözők; az épületrész tetején pedig a levegős hőszivattyúk kapnak helyet. Az így kialakuló L alakú utcai épülettömeg öleli majd körül a tornatermet. A csarnok lapos tetejére napelemeket telepítenek.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Döntés a tartalékról
A 2023. évi költségvetésről szóló önkormányzati rendeletet szintén egyhangúlag módosította a képviselő-testület. A döntés értelmében a tartalék összege 682 millió 349 ezer forint, amely 489 millió 367 ezer forint céltartalékból és 192 millió 982 ezer forint általános tartalékból áll.
Az alispáni lak felújításához kapcsolódó előlegszámla kiegyenlítésre 1 millió 755 ezer forintot biztosít az önkormányzat az általános tartalék terhére.
A déli iparterület kiépítésének gerincét képező Rosu utca közművezetékeinek és tervezett útjának megépítéséhez 126 millió 17 ezer forint saját forrást szavazott meg a képviselő-testület, a fedezet a céltartalékból áll rendelkezésre. A Békés Vármegyei Önkormányzati Hivatallal konzorciumban megvalósuló projekt 1 milliárd 193 millió forint összköltségű, százszázalékos intenzitású. A kivitelezésre fordítható összeg bruttó 1 milliárd 39 millió forint, emellett a tartaléksorról átcsoportosítható a beruházásra 50 millió forint. A saját forrás bevonása azért vált szükségessé, mert a beérkezett ajánlat és a tervezői költségbecslések alapján a kivitelezés költsége 1 milliárd 215 millió forint. A többletforrás finanszírozására az önkormányzat ráemelési kérelmet nyújt be a kormányhoz.
Az intézményfelújítás szakfeladatra, az előirányzott 74 millió 334 ezer forinton felül, 10 millió forintot csoportosított át a képviselő-testület az általános tartalék terhére.
A Kossuth téri vízkapu meghibásodott egységeinek cseréjére 6 millió forintot biztosított a grémium az általános tartalék terhére.
Az út- és járdafelújítási programra 200 millió forint jut idén az általános és a céltartalékból.
Egy Honvéd lakótelepi ingatlannal bővíti a városi bérlakásállományt az önkormányzat. A 20 millió forintos lakás megvásárlásához a szakfeladatra rendelkezésre álló összeghez 5 millió 211 ezer forintot tett hozzá a képviselő-testület az általános tartalékkeretből.
A 2023-as Erkel Diákünnepek megrendezésének megnövekedett költségeire 4 millió 500 ezer forintot különített el a grémium az általános tartalékból. Amennyiben a várt pályázati támogatások megérkeznek, a szervezők a támogatással azonos összegben visszafizetik az önkormányzati juttatást.
A Gyulai Végvári Napok és kisebb rendezvények szervezéséhez 22 millió 796 ezer forintot, illetve 2 millió 500 ezer forintot biztosított a képviselő-testület az általános tartalék terhére. Amennyiben a cég pályázati támogatásban részesül, azzal azonos összegben köteles visszafizetni az önkormányzati finanszírozást.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
LED-program indul
A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében a gyulai lakosok ingyenesen cserélhetik le régi izzóikat energiatakarékos LED-fényforrásokra. A programot, amelyre július 1. és augusztus 15. között lehet regisztrálni, a szentendrei székhelyű CYEB Energiamegoldások Kft. hirdette meg.
Görgényi Ernő ismertette: a céggel kötendő együttműködési megállapodás szerint az igénylők az E 27 típusú, vastag foglalathoz 100, 75, 60 és 40 watt teljesítménynek megfelelő LED-et, az E 14-es, vékonyabb foglalathoz 60 és 40 watt teljesítménynek megfelelő izzót kérhetnek. Kitért rá, hogy a cég eddigi tapasztalatai szerint a háztartások mintegy 10 százaléka él a lehetőséggel, ez Gyulán hozzávetőleg 1200 háztartást jelent.
Elmondta: a jogosultsághoz a Gyulán élőknek egy regisztrációt követően okmányokkal igazolniuk kell lakcímüket, valamint azt, hogy áramszolgáltatással rendelkeznek. A regisztrációt a CYEB Kft. végzi az erre kialakított weboldalán. Azoknak, akik nem rendelkeznek internet-hozzáféréssel, a polgármesteri hivatal szociálpolitikai és gazdaságfejlesztési osztályán, valamint a gyulai családsegítő központban segítenek.
Sós Judit, a szociálpolitikai és gazdaságfejlesztési osztály vezetője kifejtette: a cég online rendszere a villanyszámla alapján számolja majd ki, hogy mennyi LED-re jogosult az adott háztartás. Jelezte: a régi izzókat nem kell beszolgáltatniuk az igénylőknek.
Az önkormányzatnak a regisztráció segítése mellett többek között a szállításról és a raktározásról is gondoskodnia kell; a felmerülő költségekre 2 millió forintot biztosított a képviselő-testület az idei költségvetésből.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Megállapodás a védőnői feladatok ellátásáról
A képviselő-testület döntése értelmében a gyulai önkormányzat július 1-jével együttműködési megállapodást köt a Békés Vármegyei Központi Kórházzal és a Gyulai Egészségügyi Alapellátási Intézménnyel a területi védőnői feladatok átadásáról. A város egyúttal térítésmentesen a kórház használatába adja a kapcsolódó ingatlanokat, ingóságokat és eszközöket. A határozati javaslatokat 11 igennel, Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) és Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) tartózkodása mellett fogadták el.
A polgármester az előterjesztés tárgyalásakor emlékeztetett: az önkormányzatoktól az államhoz kerül a védőnői feladatok ellátása; a munkáltatói jogokat és a szakmai felügyeletet is a központi kórház gyakorolja ezentúl. Hozzátette: a gyulai védőnők továbbra is a megszokott helyen érhetők majd el.
Galbács Mihály kifejtette: jelentős, jól szervezett terület kerül el az önkormányzattól, amit nem tart jónak. Megjegyezte: tudomása szerint a gyulai alapellátás 40 alkalmazottjából 30 kerül át a kórházhoz, ezzel okafogyottá válik az intézmény önálló működése.
A városvezető leszögezte: nem 30, hanem nyolc ember távozik az alapellátási intézménytől, amelynek további működése nem az előterjesztés témája.
A Park Hotel is csatlakozik
A Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. törzstőkéjének 3 millió 10 ezer forintról 3 millió 440 ezer forintra emelését ugyancsak egyhangúlag támogatta a képviselő-testület. A döntésre azért volt szükség, mert a Park Hotel Gyula Kft. új tagként üzletrészt vásárol a társaságban.
Görgényi Ernő elmondta: a törzstőkeemelésben kizárólag a gyulai önkormányzat vesz részt annak érdekében, hogy megtartsa 50 százalékos üzletrészét. A város vagyoni betétje 215 ezer forinttal, 1 millió 505 ezer forintról 1 millió 720 ezer forintra emelkedik a cégben.
A törzstőkeemelés után a „SUPER INVEST” Ügynökség Kft. a társaság 12,5 százalékát birtokolja, míg a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület, a Hunguest Hotels Szállodaipari Zrt., a Hotel Gyula Kft., a SPA Invest Zrt. és a Gyula Komló Kft. üzletrésze egyaránt 6,25 százalékos lesz.
A polgármester kiemelte: a Park Hotel csatlakozásával tovább erősödik a helyi turisztikai szektor együttműködése, amely, mint mondta, országosan egyedülálló.
Bérbeadás
A képviselő-testület arról is egyhangúlag határozott, hogy július 1-től határozatlan időtartamra havi nettó 540 ezer forintért adja bérbe a Szent Miklós parkban található gyermekszabadidő-élményközpontot az azt működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft.-nek.
A polgármester az előterjesztés kapcsán elmondta: a felújított alispáni lakban kialakított élményközpontnak jelenleg zajlik a próbaüzeme.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Több hamisítvány is van a Bene-gyűjteményben
A Bene házaspár 119 darabból álló képgyűjteményének elhelyezéséről szintén egyhangúlag döntött a képviselő-testület.
Görgényi Ernő emlékeztetett: a néhai Bene Lajos nyugalmazott főorvos és felesége 1985-ben életjáradék ellenében a városnak adományozta képgyűjteményét, valamint Károly Róbert utcai ingatlanát, melyben jelenleg apartmanház működik. A nagyrészt 20. század eleji magyar festők műveiből és a Gyulai Művésztelepen megfordult alkotók festményeiből álló kollekciót a szerződéskötés évében a Magyar Nemzeti Galéria szakértői becsülték fel, és vették leltárba. Az Erkel Ferenc Múzeum tavaly újabb igazságügyi festményszakértői véleményt készíttetett az általa őrzött gyűjteményről annak érdekében, hogy kiderüljön, az ismertebb festőknek tulajdonított alkotások eredetiek-e.
A szakértő megállapította, hogy a gyűjteményből 32 festmény Kohán György alkotása; 61 mű eredeti, megőrzésre érdemes, ugyanakkor jellemzően kommersz kép; 26 alkotás pedig kiállításra alkalmatlan hamisítvány. Utóbbiak közül egyedül a Johann Christian Brandt képeként feltüntetett tájkép értékelhető, amely a szakértői vélemény szerint „szép és élvezetes késő 18. századi munka”.
A szakember azt javasolta, Kohán György festményei kerüljenek a városi Kohán-gyűjteménybe, míg a 61 eredetinek tekinthető egyéb művet, mely továbbra is a múzeum gondozásában marad, dekorációs céllal függesszék ki köztulajdonban lévő épületekben. A szakértői vélemény szerint a hamisítványok szanálhatók, ezek hátoldalán feltüntetik, hogy nem eredetiek és nyilvános helyen nem kiállíthatók.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
„Gyula egy biztonságos város”
Az ülésen a Gyulai Rendőrkapitányság és a Gyulai Határrendészeti Kirendeltség 2022-es beszámolója, valamint a Gyulai Bűnmegelőzési Polgárőr Egyesület tavalyi évről szóló tájékoztatója is napirenden szerepelt.
Kolysza Zoltán, a Gyulai Rendőrkapitányság vezetője úgy fogalmazott: „Gyula egy biztonságos város”. Közölte: tavaly 327 bűncselekmény történt a fürdővárosban, ez 2,1 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző évben. Hozzátette: a kapitányság nyomozáseredményességi mutatója 2022-ben 86,1 százalékos volt, ami 28,2 százalékkal jobb, mint 2021-ben.
Elmondta: tavaly a közterületen elkövetett bűncselekmények száma 107-ről 79-re esett vissza, a kiemelt bűncselekmények száma 7,5 százalékkal csökkent 2021-hez képest. Az eredményességi mutató előbbi esetében 92 százalékról 93,8 százalékra nőtt, utóbbi esetében 69,7 százalékról 85 százalékra.
A bűncselekményfajták közül csak néhány száma emelkedett: a garázdaságoké 10-ről 15-re, a csalásoké 40-ről 49-re.
A rendőrkapitány a lakosoktól azt kérte, hogy tájékozódjanak az internetes vásárlások, pénzügyi alkalmazások letöltése előtt, és ne adják meg a bankkártyájuk adatait. Emellett azt javasolta, ne számoljunk be róla a közösségi médiában, hogy nyaralunk.
Ismertette: tavaly 17 súlyos sérüléssel járó közúti baleset történt a rendőrkapitányság illetékességi területén, ez eggyel kevesebb, mint tavaly. A könnyű sérüléssel járó balesetek száma 13-mal, 42-re emelkedett 2021-hez képest. A rendőrkapitány kifejtette: a balesetek jelentős részét, 57,6 százalékát személygépkocsi-vezetők okozták, 12 százalékukat pedig kerékpárosok. Kitért rá, hogy a legfőbb baleseti okok közé tartozik az elsőbbség meg nem adása, a sebesség helytelen megválasztása és a kanyarodási hiba. A legtöbb baleset Gyula belvárosában történt.
Kolysza Zoltán arról is beszélt, hogy tavaly iskolákban, idősotthonokban tartottak előadásokat, és a tanyákon élő biztonsága érdekében tovább folytatták tanyaprogramjukat.
Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP) a napirendi pont kapcsán elmondta: ismét előfordul, hogy a határátkelésre váró kamionosok dudálásba kezdenek, ami zavarja a közelben élőket. A képviselő azt kérte, a rendőrjárőrök segítsék a határőrök munkáját.
Kónya István (Fidesz–KDNP) alpolgármester úgy fogalmazott: „a bűnözőknek nem érdemes Gyulára jönniük”. A képviselő megköszönte, hogy a kapitányság nagy hangsúlyt fektet az iskolai preventív programokra.
Alt Norbert (Fidesz–KDNP) alpolgármester felelevenítette: tavaly magukat tetőfedőnek kiadó csalók vertek át egy idős nőt Máriafalván. Kiemelte: a rendőrök azonnal, szakszerűen intézkedtek.
Vörös Ferenc Békés vármegyei rendőrfőkapitány szervezettnek és eredményesnek nevezte Gyulai Rendőrkapitányság tevékenységét.
Mint fogalmazott, „Békés vármegye békés”, nagyon kevés bűncselekmény történik a régióban, és jó eredményességgel derítik fel azokat.
Jelezte: december végén lejár Kolysza Zoltán tízéves mandátuma, amely a jogszabályok szerint nem hosszabbítható meg. Hozzáfűzte: már keresi a leköszönő kapitány utódját.
A beszámolót egyhangúlag fogadták el a képviselők.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Folyamatosan emelkedik a személy- és a teherforgalom
Stir Mihály, a Gyulai Határrendészeti Kirendeltség új vezetője elmondta: tíz évig a kötegyáni kirendeltséget irányította.
A beszámolóból kiderül: az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmény miatt 233 személlyel szemben jártak el 2022-ben, tiltott határátlépést pedig 173-an követtek el tavaly.
A kirendeltségvezető aláhúzta: az elmúlt időszakban országos jelentőségűvé vált a gyulai kirendeltség, amely az ország közúti határátkelőhelyekkel rendelkező kirendeltségei közül a második legnagyobb forgalmat bonyolítja le.
Emlékeztetett: a gyulai kirendeltség működteti a dénesmajori ideiglenes határátkelőhelyet és a békéscsabai légi határátkelőhelyet is, emellett vízi rendészeti szolgálatuk is van, és a zöldhatáron is járőrszolgálatot látnak el.
Közölte: a teherforgalom 19,9 százalékkal emelkedett tavaly 2021-hez képest, az átléptetett tehergépjárművek száma 404 ezer 354-ról 484 ezer 719-re nőtt. Az átléptetett személyek száma 648 976-ról 871 ezer 618-ra emelkedett.
Elmondta: a növekvő tendencia folytatódik, év végén várhatóan meghaladja az 520 ezret az átléptetett kamionok száma, az átléptetett személyek száma pedig elérheti az egymilliót.
Rámutatott: a gyulai, „régi típusú” határátkelőhelyet több kamionos veszik igénybe, mint az elmúlt időszakban megnyílt csanádpalotai autópálya-átkelőt, ahol több forgalmi sáv áll a kilépő tehergépjárművek rendelkezésére. Példaként említette, hogy a gyulai közúti átkelőhelyen június 26-án 1311 kamion lépte át a határt, míg Csanádpalotán 1200.
A kirendeltségvezető a lakosság megértését kérte, mint fogalmazott, mindent megtesznek, hogy a megnövekedett forgalmat kezeljék. Hozzátette: a kamionosok gyakran egymást figyelmeztetik a dudálással, ezzel jelzik, hogy nem halad a sor.
Görgényi Ernő és Kiss Tamásné kérdésére kifejtette: a román fél és a kamionosok információi szerint sokan azért választják inkább a gyulai átkelőt, mert az ide vezető útvonalon jelentős összegű útdíjat takaríthatnak meg, ráadásul itt kevesebbet kell várni. Stir Mihály a „22-es csapdájának” nevezte a helyzetet, minél hatékonyabban végzik a munkájukat, annál több a kamion – mondta. Hozzáfűzte: hosszú távon az jelenthet megoldást, ha az M44-es kiépül az országhatárig.
Görgényi Ernő jelezte: az ukrán–orosz háború kitörése után felfüggesztették az út gyulavári hídig tartó felújításának előkészítését. Egyelőre nem tudni, mikor lesz belőle valami, de „rajta vannak”, hogy ne feledkezzenek el a tervről – jegyezte meg.
Ökrös István (Fidesz–KDNP) úgy fogalmazott: „le a kalappal” a kirendeltség munkatársai előtt. Hozzáfűzte: helyezzenek nyomást a döntéshozókra, hogy az útszakasz „rázós, döcögős részét” felújítsák.
Szabó Károly (Fidesz–KDNP) szerint megnyugtató a rendőrkapitányság és a határrendészet munkatársainak jelenléte Gyulaváriban. A képviselő örömét fejezete ki annak kapcsán, hogy a kirendeltségvezető helyettese, Szigeti Béla a városrész lakója.
A beszámolót egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kevesen vannak
Kóti Dániel, a Gyulai Bűnmegelőzési Polgárőr Egyesület elnöke elmondta: az Országos Polgárőr Szövetség és a gyulai önkormányzat egyaránt 800 ezer forinttal támogatta a szervezetüket 2022-ben.
Kitért rá, hogy továbbra is létszámhiánnyal küzdenek, a mintegy 30 fős tagságukból jelenleg nagyjából 15-en aktívak. Emiatt egyre kevesebb szolgálatot tudnak teljesíteni a rendőrséggel és a határrendészettel közösen, a rendezvények biztosításakor pedig gyakran a környékbeli települések polgárőreitől kérnek segítséget – tette hozzá.
Mittag Mónika és Kónya István egyaránt kiemelte: az egyesület tagjai önkéntesen látják el feladatukat.
Újraépítik a közösségeiket
A Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének tavalyi évi tevékenységéről szóló beszámolót is tárgyalta a grémium. A határozati javaslatot 10 igennel, Galbács Mihály tartózkodása mellett szavazták meg a képviselők.
Kiss Szabolcs, az intézmény vezetője (aki a Fidesz–KDNP önkormányzati képviselője is) kifejtette: a koronavírus-járvány lecsengése után közösségeik újraélesztése volt az egyik legfontosabb feladat az intézmény számára, mely négy településen 23 telephelyet működtet.
Megemlítette, hogy kollégáik az Ukrajnából érkező menekülteknek is segítséget nyújtottak, elsősorban Lőkösházán.
Jelezte: az energiaárak emelkedése miatt több telephelyük összevontan működött.
