Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Segítünk a testvérvárosnak, ha kell
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) a fő napirendek tárgyalása előtt arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az olaszországi árvíz kapcsán levélben kereste meg a gyulai testvérváros, Budrio polgármesterét, tiszteletbeli magyar konzulját, valamint az ott élő Giorgio Cesarit, Gyula város díszpolgárát, és felajánlotta az önkormányzat segítségét, egyúttal kifejezte együttérzését a gyulai polgárok és a maga nevében. Elmondta: arról tájékoztatták, hogy Budrio történelmi központjában nem okozott károkat az árvíz, egyes környező régiókat azonban súlyosan érintett. Gyula olasz testvértelepülésének polgármestere azt írta: jelenleg nincs szükségük segítségre, de megköszönte a felajánlást.
A városhatáron túlra is főz a Gyulakonyha
Az ülésen több önkormányzati tulajdonú cég tavalyi gazdálkodásáról és 2023-as üzleti tervéről is tárgyaltak a képviselők.
A Gyulakonyha Nonprofit Kft. 718 millió 977 ezer forint bevétellel és 47 millió 403 ezer forint adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet, a nyereséget eredménytartalékba helyezik. A cég idén 878 millió 129 ezer forint bevétellel és 5 millió 338 ezer forint adózás előtti eredménnyel számol.
Ambrus György ügyvezető a Gyulakonyha új épületére utalva úgy fogalmazott: méltó helyen kezdték meg a munkát februárban. Az ügyvezető köszönetet mondott a kivitelezőnek, mint mondta, nincs semmilyen számottevő garanciális problémájuk, elégedettek az új konyhával.
Ökrös István (Fidesz–KDNP) viccesen megjegyezte: a Gyulakonyha még a lebbencslevest is jól csinálja.
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) azt mondta: többektől azt hallja, hogy a Gyulakonyha ételei még egészségesebbek és még jobb ízűek, mint korábban.
Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) kifejtette: kellően átláthatónak és részletesnek találta a társaság beszámolóját.
Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) gazdasági tanácsnok kiemelte: növekedett a cég dolgozóinak a száma, és várhatóan „külsős megrendeléseket” is teljesít majd a társaság. A képviselő rákérdezett, vannak-e olyan költségnemek 2023-ban, amelyek nem a tervezettnek megfelelően alakulnak.
Ambrus György elmondta: a dolgozói létszám emelését az indokolta, hogy több megrendelést teljesítenek, mint korábban, a közeli lakótelepről is sokan visznek tőlük ebédet. Beszámolt róla, hogy a békéscsabai szlovák iskolával is szerződést kötnek, és nem kizárt, hogy a jövőben a vármegyehatáron túlra is szállítanak majd.
Kifejtette: reményeik szerint nem növekednek majd számottevően a fűtési és hűtési költségeik.
A cég gazdálkodásáról és üzleti tervéről szóló határozati javaslatokat egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Jövőre vehetik használatba a felújított centerpályát
A Gyulasport Nonprofit Kft. 2022-es egyszerűsített éves beszámolójában 1 milliárd 136 millió forint mérlegfőösszeg és 4 millió 828 ezer forint nyereség szerepel. A fürdővárosi sportlétesítményeket működtető, az utánpótlás-nevelésért és a sportszervezésért is felelős gazdasági társaság 2023-ban 358 millió 660 ezer forint bevétellel és 2 millió 195 ezer forint adózott eredménnyel tervez.
Ökrös István megköszönte, hogy a sporttelep környezetét is rendben tartják.
Kertes István ügyvezető Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP) sporttanácsnok kérdésére elmondta: az időjárástól és a gyep állapotától függ, hogy mikor készül el a centerpálya felújítása. A munkálatok augusztus, szeptember környékén zárulhatnak le, de csak jövőre vehetik használatba a pályát, egy év kell ugyanis, hogy a frissen vetett fű gyökérzete kellően megerősödjön.
Görgényi Ernő kifejtette: a cég ügyvezetője és dolgozói a jó gazda gondosságával végzik a munkájukat, nincsenek a társaságnál olyan ügyek, mint amikor az utánpótlás-nevelés a Galbács Mihály vezette Termál FC-hez tartozott. Akkor „botrányról botrányra bukdácsoltak; nem kapták meg az edzők a fizetésüket”, most nagy volumenű beruházásokat bonyolítanak le gond nélkül – tette hozzá.
A cég éves beszámolóját és üzleti tervét egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Óvatosan tervez idénre a gyulai színház
A Gyulai Várszínház Nonprofit Kft. 2022-es egyszerűsített beszámolóját 71 millió 910 ezer forint mérlegfőösszeggel és 4 millió 179 ezer forint adózott eredménnyel fogadta el a grémium. A teátrum idén nem számol nyereséggel.
A képviselő-testület az erről szóló határozati javaslatokat egyhangúlag fogadta el, és arról is ellenszavazat nélkül döntött, hogy 60 millió forint kamatmentes tagi kölcsönt nyújt a színháznak az idei költségvetés tartalékkeretéből. Az összeget legkésőbb december 31-ig kell visszafizetnie a teátrumnak.
Görgényi Ernő elmondta: a Gyulai Várszínház a nyári évadok programjait az önkormányzat támogatásából és az azt jelentősen meghaladó állami támogatásokból valósítja meg. Mivel a jelenlegi gazdasági helyzetben lecsökkent az állami pályázati keret, a teátrumhoz idén kevesebb pénz érkezhet, és a kifizetések is csúszni fognak. A színház a várható likviditási problémái kezelésére kért tagi kölcsönt az önkormányzattól – ismertette a polgármester, aki arról is említést tett, hogy a teátrum egyik pályázata 40 millió forint támogatásban részesült, a másikat pedig még ezután bírálják el.
Elek Tibor ügyvezető igazgató kiemelte: a koronavírus-járvány ellenére szakmai és gazdasági szempontból is sikeres évadokat tudhatnak maguk mögött. Az elmúlt években jelentős műszaki, technikai fejlesztéseket valósítottak meg állami forrásból; és saját előadásaik közül három is bekerült a Déryné Programba.
Mint arról beszámolt, az állami források körüli bizonytalanságok miatt az idei, jubileumi, 60. évadot „óvatosan tervezték”.
Közölte: idén először írtak ki két évre szóló állami pályázatot, ezen a Gyulai Várszínház több mint 200 millió forint támogatást igényelt. Hozzátette: a gyulai teátrumnak a szakmában nagy az elismertsége, ezért arra számítanak, hogy megkapják a szükséges központi forrásokat.
Az igazgató jelezte: az idei évadban több változás is lesz a korábbiakhoz képest; a Shakespeare Fesztivált világirodalmi fesztivállá alakítják át, a zenei fesztiváljaikat pedig kibővítik egy klasszikus zenei nappal.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Galbács Mihály kikérte a Gyulai Hírlap főkönyvi kivonatát
A Gyulai Hírlap Nonprofit Kft. 67 millió 288 ezer forint bevétellel zárta a tavalyi évet, és 245 ezer forint nyereséget ért el. Utóbbit eredménytartalékba helyezik. A cég 76 millió 678 ezer forint bevétellel és 15 ezer forint adózott eredménnyel számol 2023-ban.
Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) a napirendi pont tárgyalásakor Mocsár-Pörjés József ügyvezetőnek, főszerkesztőnek címezve kifejtette: „tulajdonképpen nekem hálásnak kell lennem a főszerkesztő úrnak, és hálás is vagyok, mert bár az én szerény képességeim nem mindig tudják befogadni azt a fennkölt, emelkedett, sokadik hatványon lévő színvonalat, ami az ő írásaiból tetten érhető és kitapintható sokak szerint, de ismerőseim, akik viszont olvasgatják, elmondják nekem, hogy nagyon sok mindent megtudhatok magamról, még olyat is, amit én magam se tudtam eddig”.
Azt is mondta: a képviselő-testület gazdasági bizottságának ülésén „mintegy támogatólag” jelezte a főszerkesztőnek, hogy „vigyázzon, mert a hármas pontban az alapelveknél az alkotmányra hivatkozik, és azt tudjuk, hogy nekünk ilyen nincsen”.
Megjegyezte: nem tudja, hogy Mocsár-Pörjés József kap-e ügyvezetői díjat a munkájáért, de mivel a főszerkesztői bére mindössze bruttó 340 ezer forint, aggódik, hogy „ilyen alacsony jövedelem mellett a demokráciáért oly elszántan küzdő KESMA vagy, ne adj’ isten, a Magyar Televízió vagy a Vadhajtások nehogy elhappolja előlünk ezt a kiváló szakembert”.
Galbács Mihály úgy fogalmazott: „egy csomó kérdést” vetett fel benne a gazdasági beszámoló; nehezen tudja megérteni a cég működését a számok alapján. „Rendszerszintű problémáim vannak a Gyulai Hírlappal kapcsolatban” – jelentette ki.
A képviselő a beszámolóból azt olvasta ki, hogy a hírlap lapeladása és hirdetési bevételei nem nőnek dinamikusan, a költségei viszont igen. Megjegyezte ugyanakkor, hogy véleménye szerint a reklámok miatt az újság „agyon van csapva”, a hírlap online felülete pedig „szinte éttekinthetetlen”. A képviselő szerint nem helyes, hogy az ügyvezető akkor teljesíti a prémiumfeladatát, ha „olvashatatlanná teszi az újságot és az online felületet”. Azt javasolta: maximalizálják a reklámot egy oldalban.
Galbács Mihály számára nem volt világos, hogy az igénybe vett szolgáltatások között miért a hírügynökségi tevékenységgel összefüggő kiadások jelentik a legjelentősebb, negyven százalékot kitevő költséget. Jelezte: szeretné megkapni a hírlap főkönyvi kivonatát, főkönyvi kartonját és a hírügynökségi tevékenység tartalmára vonatkozó szerződéseket, számlákat.
A képviselő értetlenségének adott hangot a hírlap könyvkiadásával kapcsolatban is, szerinte az „a főszerkesztő hobbija”. Hozzátette: a könyvértékesítésből 2022-ben nulla árbevétele származott a cégnek.
Mocsár-Pörjés József rámutatott: az ügyvezetői bére szerepel a beszámolóban, azt a képviselő-testület határozza meg a szintén a grémium által elfogadott szabályzat szerint. Hozzátette: az ügyvezetői díja négy év óta változatlan.
Görgényi Ernő közölte: a főszerkesztői bér és az ügyvezetői díj együtt bruttó 796 ezer forint.
A főszerkesztő azt is mondta: Leel-Őssy Gábor hozzászólásában politikai indíttatást érez. – A bizottsági ülésen is volt egy affér közöttünk, ami azért alakult ki, mert állandóan azt olvasom az önök bérmédiájában – aminek a képviselője itt ül (Bod Tamás újságíró – a szerk.) –, a Magyar Narancs nevezetű valamiben, hogy a Gyulai Hírlap az adófizetők pénzéből működik. Ez nagyon jól hangzik, csak nem igaz – jelentette ki. Hozzáfűzte: volt olyan év, amikor 50 százalék fölött volt a hírlap saját bevételeinek aránya.
Megjegyezte: ha Galbács Mihály hirdetésekre vonatkozó javaslata szerint lecsökkentenék a hirdetések számát az újságban, az önkormányzatnak több támogatást kéne adnia. „Akkor megírja majd a Magyar Narancs, hogy milyen bénák vagyunk, hogy csak közpénzből működünk” – tette hozzá, leszögezve, hogy a két meglátás nincs összhangban egymással.
Leel-Őssy Gábor azt válaszolta: szívesen lenne a Magyar Narancs tulajdonosa, azt ugyanis véleménye szerint „azok az emberek olvassák, akik azért fizetnek, mert az igazságot akarják elolvasni”.
Mocsár-Pörjés József úgy reagált: a Magyar Narancsot, Bod Tamás cikkeit is olvassa; „imádom, szeretem, főleg, mikor rólunk ír”. Hozzáfűzte: véleménye szerint „szégyen, hogy egy újságíró még jót nem tudott írni arról a városról, ahol született”.
Galbács Mihály felvetéseire azt válaszolta: az üzleti tervben is szerepel, hogy a költségek nagymértékű emelkedéséhez a kisadózó vállalkozók tételes adójának eltörlése vezetett, rajta kívül ugyanis mindenki vállalkozóként dolgozik a hírlapnál. Ez jelentős, több mint 30 százalékos bérnövekménnyel járt, annak ellenére is, hogy leépítés volt a cégnél.
Elmondta: a lapeladási bevétel majdnem két százalékkal nőtt, ennek oka véleménye szerint az lehet, hogy januárban kicsit átalakították az újság tartalmát és küllemét. A főszerkesztő abban igazat adott a képviselőnek, hogy sok a hirdetés, azonban, mint kifejtette, azok száma azonban némileg csökkent. Rámutatott: a hirdetési bevételek csökkenése többek között azzal van összefüggésben, hogy tavaly választási év volt, ami növelte a hirdetések számát.
Kitér rá, hogy az ingyenes Gyulai Hírújság elindításával egy piaci rést szeretnének betölteni. Ezzel növelhetik a cég bevételeit, és a hirdetők egy részének átirányításával csökkenthetik a reklámok számát a hírlapban.
A főszerkesztő hangsúlyozta: valamennyi szerződésük átlátható és megtekinthető.
A könyvkiadásról azt mondta: nem a hobbija, bár jó hobbinak tűnik, amely a közért van. Aláhúzta: helytörténeti jelentőséggel bírnak azok a könyvek, amelyek megjelentek a Gyulai Hírlap gondozásában, és a könyvkiadást a saját bevételeikből finanszírozták. Rámutatott: azért volt nulla a kiadásból származó bevételük, mert évek óta nem adtak ki új könyvet, ugyanis nem volt rá pénzünk.
Kiss Szabolcs (Fidesz–KDNP) megköszönte a hírlap munkatársainak a munkáját, egyúttal megjegyezte: érdemes volna nyilvános statisztikai kimutatást készíteni arról, hogy a képviselők milyen arányban vesznek részt a nyílt és zárt képviselő-testületi üléseken, bizottsági üléseken, amikor nincs kamera.
A cég éves beszámolóját, valamint üzleti és beruházási tervét a jelen lévő képviselők 12 igennel, Galbács Mihály tartózkodása mellett fogadták el.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kisebb nyeresége lehet a Volánbusz Zrt.-nek
A képviselők egyhangúlag fogadták el a Volánbusz Zrt. tavalyi, menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedésre vonatkozó beszámolóját és az ellátásra vonatkozó idei költségvetését.
A polgármester elmondta: a szolgáltatónak 2022-ben 136 millió 641 ezer forint indokolt költsége merült fel, és 49 millió 199 ezer forint bevétele volt. A képviselő-testület a cég nyereségigényét „a veszélyhelyzet és kapcsolódó hatásai miatt kialakult gazdasági nehézségek” miatt öt százalék helyett egy százalékban, 1 millió 366 ezer forint összegben határozta meg. A cég jövőre 162 millió 809 ezer forint indokolt költséggel és 39 millió 245 ezer forint bevétellel tervez. Az önkormányzati ellentételezés várható összege nyereség nélkül 123 millió 564 ezer forint.
A Békés–Bihar Településfejlesztési Nonprofit Kft. beszámolója is napirenden szerepelt
Egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület a Békés–Bihar Településfejlesztési Nonprofit Kft. 2022. évi egyszerűsített éves beszámolóját is, amelyben 121 millió 410 ezer forint mérlegfőösszeg és 35 millió 569 ezer forint nyereség szerepel. A cég 2023-ban 235 millió 201 ezer forint bevétellel és 37 millió 948 ezer forint adózott eredménnyel tervez.
Tovább fejlesztenék a városi csapadékvíz-elvezető rendszert
Ugyancsak egyhangúlag hagyta jóvá a képviselő-testület, hogy a gyulai önkormányzat együttműködési megállapodást kössön a Békés Vármegyei Önkormányzati Hivatallal a fürdővárosi belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer további felújításának, fejlesztésének előkészítésére.
A polgármester ismertette: Zalai Mihály, a vármegyei önkormányzat elnöke tájékoztatta arról, hogy az önkormányzati hivatal a 2021–27-es tervezési időszak projektjeinek előkészítésére a Terület- és Településfejlesztés Operatív Program (TOP) forrásaiból támogatást nyert el, melyből 12 millió forint vissza nem térítendő költséget tud biztosítani Gyula városának. A településvezető hangsúlyozta: mivel a megvalósítási idő viszonylag rövid, olyan projektek előkészítési munkáit finanszírozhatják a támogatásból, amelyeket mindenképp meg kívánnak valósítani a 2021–27-es uniós ciklusban a TOP Plusz keretében. Elmondta: a gyulai önkormányzat a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer korszerűsítésének negyedik ütemét készítené elő a vármegyei hivatal által biztosított összegből.
Galbács Mihály azt kérdezte, mely területek fejlesztése tartozik pontosan a pályázat körébe.
Molnár Csaba, a polgármesteri hivatal mérnöki osztályának vezetője közölte: a gyulai önkormányzat évek óta a képviselők és a lakosság jelzései alapján gyűjti össze a csapadékvíz-elvezető rendszer korszerűsítésére vonatkozó beruházási javaslatokat. Ezek megvalósításáról a képviselő-testület hozott döntést valamennyi ütem esetén.
Kónya István (Fidesz–KDNP) alpolgármester nyomatékosította: az önkormányzati hivatal támogatása az engedélyes és kiviteli tervek elkészítésére biztosít forrást, a konkrét fejlesztésekre vonatkozó pályázati felhívásokat még nem írták ki. Hozzátette: az egyéni választókerületi képviselőktől és a lakosoktól már érkeztek be javaslatok, és a nem egyéni képviselők észrevételit is beépítik a tervekbe, amelyeket a képviselő-testület fogad majd el. Az alpolgármester szerint a tervezési fázisban érdemes figyelembe venni, hogy az utóbbi években egy-egy területre hirtelen zúdul le nagy mennyiségű csapadék.
Emlékeztetett: a korábbi ütemek megvalósítására mintegy 400 millió forint jutott, reményeik szerint a negyedik ütemben is hasonló nagyságrendű fejlesztési forrást költhetnek a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerre.
Görgényi Ernő a napirendi pont kapcsán azt kérte: a Vár utca Elizabeth Hotel és az Eminescu utca közötti szakaszán is építsenek ki zárt csapadékvíz-elvezető rendszert.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Elfogadták a fenntartható városfejlesztési stratégiát
Szintén egyhangúlag fogadta el képviselő-testület a Gyulai járásra vonatkozó fenntartható városfejlesztési stratégiát.
Görgényi Ernő emlékeztetett: a gyulai önkormányzat korábban pályázati támogatást nyert el a város integrált településfejlesztési stratégiájának felülvizsgálatára és járási településekre való kiterjesztésére. A dokumentumot az MKB Consulting Zrt. készített el bruttó 13 millió 970 ezer forintból.
Kulcsár Sándor, a cég vezetője elmondta: a várostérségi stratégiát azért kellett elkészíteni, hogy a település hozzá tudjon férni a TOP Plusz 2021–2027 közötti forrásaihoz, a dokumentum megléte ugyanis az egyik feltétele a támogatások lehívásának. Mint ismertette: két anyag készült el, az egyik a fenntartható városfejlesztési stratégia, a másik a TOP Plusz városfejlesztési programterv, amely a TOP Plusz forrásaiból megvalósítandó fejlesztéseket veszi számba.
A szakember kiemelte: Gyulán az integrált településfejlesztési stratégia elkészítéséhez az átlagnál nagyobb mértékben vonták be a lakosságot és a helyi intézményeket.
Ökrös István az előterjesztés kapcsán rákérdezett: szerepel-e a stratégiában az Elek és Gyula közötti kerékpárút kiépítése.
Kónya István elmondta: a stratégiában az említett kerékpárút terveztetése szerepel, a megépítése nem.
Támogatás az Október 23. Alapítványnak
Egyhangúlag szavazta meg a grémium, hogy a gyulai önkormányzat 300 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújtson az Október 23. Alapítványnak idei működési költségeire és az M. Szabó András életművét bemutató könyv elkészítésére.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Emléktábla Polyák Józsefnek
Ahhoz egyhangúlag járultak hozzá a képviselők, hogy a Magyar Wing Tsun Egyesület emléktáblát állítson Polyák József emlékére a Prohászka Zsolt Városi Tornacsarnok déli homlokzatán.
Huszonöt óvodai csoport indul
A képviselő-testület huszonötben határozta meg a 2023–24-es nevelési évben indítható óvodai csoportok számát Gyula Város Egyesített Óvodájának (GYVEÓ) székhely- és tagintézményeiben. A képviselők egyúttal arról is döntöttek, hogy a galbácskerti óvodában hét százalékkal túlléphetik a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott maximális csoportlétszámot.
Makráné Gombkötő Zita intézményvezető elmondta: sok tanköteles korú gyermek hagyja el az óvodáikat, ezért várható volt, hogy a következő nevelési évben nem tudják betölteni a korábban meghatározott férőhelyeket; a csoportok száma huszonhatról huszonötre csökken. A Mágocsi úti óvodában és a Béke sugárúti óvodában öt helyett négy csoport lesz, míg a gyulavári óvodában – a beiratkozók nagyobb száma miatt – háromról négyre emelik a csoportok számát.
Az intézményvezető arról is beszámolt, hogy ezentúl a Béke sugárúti tagintézmény is a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését biztosító óvoda lesz.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Elfogadták a gyermekvédelmi beszámolót
Egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület a 2022-es gyermekvédelmi tevékenységről szóló beszámolót. A szakmai anyagból kiderül: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 46 családban 79 gyermek részesült tavaly. A szünidei gyermekétkeztetés keretében a tavaszi szünetben 10 gyermeknek két napon át biztosítottak ebédet, a nyári szünetben 31 gyermeknek 55 napon át, a téli szünetben 24 gyermeknek 11 napon át. Közétkeztetési támogatásban átlagosan 19 gyermek részesült 2022-ben; az óvodai és iskolai évkezdés miatt jelentkező többletkiadások enyhítésére pedig 42 esetben ítéltek meg támogatást, összesen 462 ezer forint összegben. A gyermek fogadásának előkészítéséhez 101 esetben nyújtott támogatást az önkormányzat, összesen 5 millió 200 ezer forint összegben. A városi iskolabusz- és óvodabusz-szolgáltatást tavaly 32 külterületen élő gyermek esetében vették igénybe. Az Arany János tehetséggondozó program keretében két hátrányos helyzetű tehetséges diák továbbtanulását támogatta a város, a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjpályázat keretében pedig 33 diákot segítettek.
Belépődíjas programokat is szervezne a könyvtár
Az ülésen módosította a grémium a Mogyoróssy János Városi Könyvtár alapító okiratát. A dokumentumból kikerül a rövid időtartamú közfoglalkoztatás kormányzati funkció, és bekerül a közművelődés, kulturális alapú gazdaságfejlesztés, valamint az egyéb szabadidős szolgáltatás funkció.
Dézsi János igazgató utóbbi kapcsán elmondta: tervezik, hogy a jövőben belépődíjas programokat is szerveznek.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Támogatták a békepárti országgyűlési határozatot
A képviselő-testület 11 igennel, Leel-Őssy Gábor és Galbács Mihály tartózkodása mellett egyetértését fejezte ki az orosz–ukrán háború egyéves évfordulójáról szóló, békepárti országgyűlési határozattal kapcsolatban. Az ülésen elhangzottakról külön cikkben számoltunk be (a szerk.).
