A kiadvány a levéltár 2019-ben megtartott konferenciájának bővített, írott anyagát tartalmazza. 2019-ben volt 600. évfordulója annak, hogy Zsigmond király 1419-ben egy oklevelében oppidum, vagyis mezőváros megjelöléssel illette Gyulát. Erre a jeles alkalomra a dr. Erdész Ádám által vezetett Békés Megyei Levéltár Gyula város önkormányzatával együtt konferenciával emlékezett. Mind a rendezvényre, mind a most megvalósult kötetre igaz, hogy a gyulai helytörténetet regionális, sőt, európai összefüggésbe helyeztük. Dr. Blazovich László professzor a középkori európai városfejlődésről írt tanulmányt, a középkori családjogot is felvillantva. Dr. Petrovics István – címzetes egyetemi tanár – a Duna–Tisza–Maros-köz középkori városairól tájékoztatja olvasóit. Dr. Homoki-Nagy Mária professzorasszony jogtörténeti tanulmánya Gyula újkori birtokviszonyait ismerteti. Dr. Németh Csabának, a levéltár munkatársának előadása és tanulmánya Maróti Jánosnak a gyulai városfejlődésben betöltött szerepére mutat rá: Maróti – a gyulai vár építője – nemcsak a helytörténet fontos alakja, hanem Zsigmond király korának fordulatos életű bárója is volt. Dr. Németh Csaba munkája a gyulai uradalom kialakulásának folyamatával, valamint Békés és Zaránd vármegyék kapcsolatával is foglalkozik. E sorok írójának előadása két részletből állt, ennek megfelelően két tanulmányom jelent meg a kötetben. Az egyik a Német Birodalom fontos szentjének, Szent Móric vértanúnak Gyula környéki/gyulai tiszteletéről, Gyula és a bakonybéli apátság lehetséges kapcsolatáról szól. Másik tanulmányom szorosabb összefüggésben van a 2019-ben ünnepelt évfordulóval és a kötet borítóján látható képpel. A borítón egy oklevél részlete látható, melyből kiemelkedik egy szókapcsolat: in civitate Gyula. Vagyis: Gyula városában. Ez az oklevél 1405-ben kelt. Szécsényi Frank országbíró adta ki. Ez az első ismert forrás, mely Gyulát civitas, vagyis város megjelöléssel illeti. 1419-ben tehát oppidum néven illették Gyulát, korábban, 1405-ben pedig civitasnak, városnak nevezték. Tanulmányom ezeket a Gyulára vonatkozó terminológiai különbségeket járja körül, források és szakirodalom alapján.
A kötet végén Gyula történelmével kapcsolatos oklevéltárral találkozhat az olvasó. Négy oklevél latin kiadását és magyar fordítását közöljük – dr. Almási Tibor, a szegedi egyetem tanszékvezetője szakértelmének köszönetet mondva. Ezek között van Szécsényi Frank fent említett oklevele, melynek részlete a borítót díszíti. Kenéz Győző magyar fordításában közöljük Zsigmond király 1419-ben kelt oklevelét. (Ennek latin szövegét az olvasó megtalálhatja Veress Endre Gyula város oklevéltára című kötetében.) Az eredeti oklevelek fényképmásolatai az interneten is hozzáférhetők, bár megtalálásuk és tanulmányozásuk szakértelmet kíván. Hogy olvasóink is átélhessék az élményt, amit a régi helyneveket megjelenítő kéziratok látványa ébreszt a lokálpatriótákban, kötetünkben is közlünk oklevélrészleteket, melyeken Gyula és Békés neve is látható. Köszönet az Országos Levéltár és a Heves Megyei Levéltár munkatársainak, akik a kiadványhoz szükséges jó minőségű képfájlokat rendelkezésünkre bocsátották. A kötet tördelése, a borító megtervezése Barabás Ferenc munkája.
Kötetünk tanulmányait és a függelékben közölt okleveleket angol nyelvű összefoglalókkal is elláttuk. Így számíthatunk rá, hogy magyarul nem értő érdeklődők is jobban megismerhetik Gyula, valamint Dél-Magyarország történelmét és szerzőink munkáját.
A Mezővárosok a Dél-Alföldön című kötet a világhálón érhető el a szélesebb nyilvánosság számára ( https://mek.oszk.hu/23200/23218/ ). Igazán akkor kel életre, ha az érdeklődők rátalálnak, olvassák és továbbgondolják.
