Patkós Csaba, a stratégiát kidolgozó munkacsoport vezetője
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Forgó Gábor, a pályázat szakmai tartalmáért felelős Dipol Csoport ügyvezető igazgatója a rendezvényen felidézte, a pályázat megvalósítása 2020 elején kezdődött el. Első lépésben szakmai workshopokat tartottak, ahol a résztvevők megismerhették a klímastratégia készítésének szempontjait, és csoportmunka keretében fogalmazták meg a célokat, valamint a szükséges intézkedéseket.
A szakértői csapat által kidolgozott, 2020–2030 közötti időszakra szóló stratégiát a lakosság is véleményezhette, ezután született meg a végleges munkaanyag, amelyet november 25-i ülésén egyhangúlag hagyott jóvá a gyulai képviselő-testület.
A szakember ismertette, a projekt keretében szemléletformáló programokat, óvodai foglalkozásokat és rendhagyó klímavédelmi tanórákat is tartottak, eseményeiken csaknem kétezer ember vett részt.
Forgó Gábor, a Dipol Csoport ügyvezető igazgatója
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Patkós Csaba, a stratégiát kidolgozó munkacsoport vezetője, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem intézetigazgatója kifejtette, növekszik a csapadékmentes napok száma, és drasztikusan emelkedik a hőhullámos és a forró napok száma.
Elmondta, Gyula üvegházhatásúgáz-leltára az országos átlaggal megegyező tendenciákat mutat, és a fürdővárosnak arányaiban kisebb a szén-dioxid-kibocsátása, mint a Békés megyei átlag.
Mint ismertette, Gyula célul tűzte ki, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra 19 százalékkal, 2050-re 40 százalékkal csökkentse a 2018-as bázisévhez képest. Hozzátette, nagymértékű csökkentést a lakóházak és középületek műszaki állapotának javításával, szigetelésével lehetne elérni.
A stratégiában a konkrét célok között szerepel a lakó- és középületek üzemeltetéséből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának 22 százalékos csökkentése 2030-ig. A helyi közlekedésből, szállításból származó kibocsátást legalább 30 százalékkal, az ipari és szolgáltató szektor kibocsátását 22 százalékkal csökkentenék 2018-hoz képest. Az erdőterületeket a szén-dioxid megkötő képességének javítása érdekében 100 hektárral növelnék, a keletkezett hulladék mennyiségét 25 százalékkal csökkentenék.
Görgényi Ernő polgármester
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A szakember megemlítette, a jövőben a nonprofit szerveződésként működő energiaközösségek létrehozása biztosíthat majd lehetőséget arra, hogy az önkormányzatok megvalósíthassák stratégiai céljaikat.
Görgényi Ernő polgármester kiemelte, Gyula városfejlesztési politikáját másfél évszázada a környezettudatos szemlélet jellemzi, a településen élők fontosnak tartják a zöldérték megőrzését, fejlesztését.
Elmondta: célul tűzték ki, hogy a város körülvevő zöldgyűrű teljessé váljon. Ennek érdekében a Kálvária-dombtól délre fekvő önkormányzati területen 2012-ben és 2020-ban is mintegy 10 hektár erdőt telepítettek, 2021-ben pedig újabb 2,77 hektár terület erdősítésére nyertek el támogatást. Emellett az Eleki út melletti szennyvíztelep területén több mint 3,5 hektár tölgyredő létesül.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A városvezető emlékeztetett, az elmúlt 15 évben megújult a Csigakert, a Göngöcs-kert, a Szent Miklós park, az Erkel tér környezete, és megnyitották a lakosok előtt az Almásy-kastély parkját. Emellett a városi beruházásoknál is szem előtt tartják a zöldgondolatot.
Arról is beszélt, hogy évente átlagosan 200 új fát ültetnek a város terein és utcáin. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosok sokszor elmulasztják megöntözni a kiültetett fákat, ezért azok nagy hányadban pusztulnak ki.
Az elkészült stratégia kapcsán megjegyezte, a dokumentum iránytűként szolgálhat az összehangolt cselekvéshez.
Kitért arra, hogy a széndioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló terveik végrehajtása az ukrán–orosz háború okozta energiaár-emelkedés miatt kérdésessé vált. Hozzátette ugyanakkor, hogy a nehéz helyzet olyan új technológiai megoldásokat hozhat, amelyek segíthetik céljaik megvalósítását.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
