A Jászkunság első főmérnökének, id. Bedekovich Lőrincnek (1751–1823) a kéziratos térképeiből látható válogatás a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. A Jászfényszarui Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság és az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára által szervezett vándorkiállítás megnyitóját március 22-én tartották a fürdővárosi helyszínen.
Kovács Béláné Pető Magdolna, a népfőiskolai társaság elnöke köszöntőjében elmondta, a csaknem 30 éves civil szervezet névadója Jászapátiban született, de Jászfényszarun élt, és ott is halt meg.
Kifejtette, a 2019-ben útjára indult vándorkiállítás megvalósítását a Jászok Egyesülete és a jászfényszarui önkormányzat is támogatta.
Horváth Gergő, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei levéltár igazgatóhelyettese jelezte, a kiállítás apropóját két évforduló adta: 2019-ben volt 240 éve, hogy id. Bedekovich Lőrincet a hivatalába választották, és 200 éve, hogy onnan leköszönt.
Rámutatott, a komoly klasszikus műveltséggel rendelkező geodéta és vízépítő mérnök a vízrendezéssel és a vízimalmokkal kapcsolatos munkája révén Békés megyéhez is kötődik.
Elmondta, a szakember négy évtizedes szakmai pályája alatt született munkákból jelenleg mintegy 100 darab lelhető fel különböző közgyűjteményekben, a legtöbb a Jász-Nagykun-Szolnok megyei levéltárban. Vannak köztük kéziratos térképek, településrendezési tervek, vízügyi munkák, épülettervek és hídtervek is.
Az igazgatóhelyettes ismertette, a gyulai könyvtárban id. Bedekovich Lőrinc 26 térképét mutatják be tablókon, öt témakörben.
Kiemelte: ezek a térképei azért különlegesek, mert kézzel készültek. Ennek ellenére igen pontosak, és esztétikai értékkel is bírnak, hiszen a főmérnök előszeretettel látta el munkáit figurális és tárgyi ábrázolásokkal – tette hozzá.
Erdész Ádám, a Békés megyei levéltár nyugalmazott igazgatója úgy fogalmazott, a 18 század végén megjelent kéziratos térképek jelentik az első lépcsőjét annak a folyamatnak, amely a kezünkbe adta a mai térképet.
Korábban, a 18. század első felében igen csekély volt a topográfiai tudás – idézte fel. Volt olyan német nyelvű szaklexikon, amely Gyulát Bihar megyébe tette, és hosszú ideig azt hitték, hogy Torontál vármegye Békés mellett helyezkedik el – hozta fel példaként.
Aláhúzta: a kéziratos térképeknek ökotörténeti jelentőségük is van, hiszen egy archaikus tájat mutatnak be, a régi folyómedrekkel, mocsaras területekkel. Akkor tudunk ökológiai szempontból jó döntéseket hozni, ha évszázadokra visszamenőleg rendelkezünk ismeretekkel a tájról – mutatott rá a nyugalmazott levéltár-igazgató.
A kiállítás ingyenesen tekinthető meg április 23-iga könyvtár földszinti folyosóján.