Gyulai Hírlap - Szilágyi 125+1

A festőművész 1896. június 11-én született Gyulán, a gimnázium után Budapesten tanult, ott szerzett diplomát 1924-ben. A főiskola után Gyulán telepedett le, de élt Szegeden, Tápén, valamint a fővárosban is, majd 1940-től folyamatosan a fürdővárosban lakott.

A tárlat megnyitóján Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Kónya István alpolgármester, a Kohán György Alapítány elnöke mondott beszédet.

Kiemelte: a kiállítást tavaly, Szilágyi István születésének 125. évfordulóján szerették volna megrendezni, de ezt a koronavírus-járvány nem tette lehetővé. A sors fintora, hogy így a tárlat címe Szilágyi 125+1 lett, utalva ezzel az eltelt esztendőre, valamint arra, hogy a festő mindössze 126 centiméter magas volt, ezért is nevezték „kis Szilágyinak” a kortársak.

Kónya István hangsúlyozta: Szilágyi István testmagassága nem állt egyenes arányban azzal, hogy milyen magas szinten űzte a művészetét.

Mint mondta, a művész tökéletesen ragadta meg az alföldi tájat, a népiességet, a mindennapi élet apró mozzanatait, mindez tette őt igazán naggyá.

Hozzátette: „kis Szilágyi” mesterei között ott volt Rippl-Rónai József, Rudnay Gyula, de nagy hatással volt rá Csók István és Aba-Novák Vilmos is.

A kiállított képekről Durkó Károly, a Gyulai Évszázadok Alapítvány kuratóriumának elnöke, a KöröspArt Galéria tulajdonosa beszélt. Megtudtuk, a festmények és grafikák magángyűjtőktől származnak, tőle és Székely Árpádtól, valamint Balla Tibortól, akinek fontos szerepe volt abban, hogy „felfedezzék” a festőművészt.

Aláhúzta: az anyagot úgy állították össze, hogy bemutathassák azokat az alkotásokat, amelyek az elmúlt öt évben kerültek elő – összesen nyolc ilyen olajképet nézhetnek meg az érdeklődők – valamint fontosnak tartották a grafikák kiállítását is, hiszen általában ezek maradtak ki a korábbi tárlatokon.

A kiállítást április 2-ig nézhetik meg az érdeklődők.