képünk illusztráció
Forrás: pixabay.com
Aki valaha élt át intenzív érzelmi élményeket zenehallgatás során, az pontosan tudja, milyen közérzetjavító, stresszoldó vagy éppen energizáló erő is rejlik a zenében. A zene azonban ennél jóval többre képes.
A zene pedagógiai és pszichológiai jelentősége már a Kodály előtti időkben is vitathatatlan volt. A 15. századi firenzei gondolkodó, Giovanni Pico della Mirandola szerint a zene meggyógyítja a testet a lelken keresztül. A 11. századi arab orvos, Ibn Butlan szerint a hangszerek játéka orvosság a rossz kedély számára. A sokak által ismert ószövetségi jelenetben Dávid hárfajátékával csillapítja Saul király kedélyingadozását. A görög Püthagorasz azt vallotta, hogy megfelelő zenei arányokkal (hangközökkel, ritmussal) kedvezően befolyásolhatók a test megbetegedései, Platón pedig a nevelésben tartotta nélkülözhetetlennek a zenét, hiszen „a ritmus és összhang merül alá leginkább a lélek mélyébe (…), szépalakúságot támasztva benne”. Azzal pedig, hogy 1996-ban egy expedíció során egy több mint 43 000 éves csontfurulya töredéke került elő egy szlovéniai barlangból, lényegében egyértelművé vált, hogy a zene az emberi faj egyik legősibb és legalapvetőbb szocio-kognitív tulajdona.
A zene az agyi öröm- és jutalomközpontok aktiválásával vélhetően fajunk fennmaradásában is jelentős szerepet játszott. Segít az érzelmek szabályozásában, a kommunikációs és szociális képességek előmozdításában, a fájdalomcsillapításban, agysérültek képességeinek visszanyerésében, a demencia megelőzésében. Az ún. „Éneklő Kórházak” krónikus betegeket és idősotthonok lakóit segítik hozzá a teljesítménydrukk nélküli éneklésben rejlő erő- és örömforrásokhoz.
Nemcsak a zene hallgatása, hanem a zenetanulás, a hangszeren való gyakorlás is kitüntetett fontosságú, különösen a gyermek 7 éves kora előtt. Általa megerősödnek és gazdagodnak egyes idegi kapcsolatok, az agy két félteke közötti kommunikációja javul, ami megalapozza a személyiség egészleges fejlődését, és egy sor intellektuális képesség kifinomodását. A rendszeresen zenélő gyerekek helyesebben írnak, logikusabban gondolkodnak, jobb térbeli gondolkodással, olvasási készséggel, matematikai képességekkel rendelkeznek, s fogékonyabbak a beszédben kifejezett érzelmekre.
A 43 000 éves csontfurulya lehet a bizonyíték, hogy a zene talán hamarabb jelent meg őseink kommunikációjában, mint a beszéd. Nem véletlen Victor Hugo vélekedése: „A zene kifejezi mindazt, ami szavakkal elmondhatatlan, mégsem maradhat kimondatlanul”.
A zene az igazi világnyelv.
Kárpáti Noémi Ágnes
EFI – Mentális Egészségklub
