Gyulai Hírlap - Görgényi menesztéséhez gyűjt politikai adatbázist a Momentum Gyulán

Már önmagában is beszédes, hogy hivatalosan se egy gyulai momentumos arcot, se egy gyulai momentumos nevet nem találni a városban. Úgy tűnik, hogy a mozgalom mögött gyulai viszonylatban nincs nagy mozgolódás. Ezért is meglepő a párt online petíciója, amiben a gyulai polgármester leváltása mellett gyűjt támogató aláírásokat. Az írják, hogy „Gyula többet érdemel!” Vajon onnan messziről, a pesti pártközpontból nézve honnan tudják, hogy városunk mit és kit érdemel?

A gyulaiak ősszel harmadjára szavaztak bizalmat polgármesterüknek. Négy kihívója összesen nem kapott annyi szavazatot, mint Görgényi egymaga. Gyulán nem a matematikán múlott a választás, hanem az elvégzett munkát, az eredményeket értékelték a választók. Egy most vasárnapi választáson vélhetően nagyjából ugyanez lenne az eredmény.    

A Momentumnak se a helyhatósági, se a parlamenti választáson nem volt önálló képviselőjelöltje, ahogyan polgármesterjelöltje sem Gyulán. Kimondható, se múltja, se hivatalos jelene nincs városunkban ennek a mozgalomnak.

„Az a polgármester, amelyik saját polgárait jelenti fel a számára nem tetsző kritikák miatt, méltatlanná vált a pozíciójára és a közéleti szerepvállalásra.” Ezt írják a momentumosok. Azonban állításuk, amire véleményüket alapozzák, egyszerűen hamis. Görgényi senkit nem jelentett fel politikai álláspontja miatt.

A Gyulai Hírlap két jogász véleményét kérte ki írásban a polgármester beadványával kapcsolatosan.

„A város vezetője jelzéssel élt a városi rendőrkapitány felé, mert olyat észlelt, amely a köznyugalmat megzavarta. A levelet polgármesterként írta alá. A levélben tájékoztatást nyújtott, ő miért látja sérelmesnek a posztot. A célja egyértelműen nem a feljelentés volt, hanem a jelzés. Az, hogy ezt a levelet feljelentésnek vette a rendőrség, és feljelentőként kezelték a polgármestert, mint magánszemélyt, már a rendőrség belső döntésén múlott. Nyilvánvalóan rossz döntést hoztak, de nem biztos, hogy jogsértő döntést. Mivel a büntetőeljárásról szóló törvény nem tartalmaz egy egzakt fogalmat a feljelentés tartalmára, ezt a rendőrségnek kell értékelni. A polgármester ügyvédként tisztában van azzal, mi a feljelentés és mi nem, ha a célja a feljelentés lett volna, akkor nyilvánvalóan feljelentést küld, és nem egy figyelemfelhívó levelet. A tudomására jutott cselekmény miatt hivatalból is megindíthatta volna a nyomozást, de nem ezt tette a rendőrség.”

„A polgármester beadványában jelezte a rendőrkapitányság irányába a lakosságot érintő nyugtalanító hírek megjelenését. Vitathatatlan, hogy a rendőrség irányába íródott beadványnak meg kellett fogalmazódnia, hiszen olyan köznyugalom megzavarására okot adó körülmények jutottak tudomására, melyek mindenképpen cselekvést igényeltek. Az már a nyomozó hatóság feladata és kompetenciája, hogy miként kezeli az ügyet, döntést hozzon arról, hogy az ügyben ténylegesen feljelentés történt-e vagy sem, és van-e ok a büntetőeljárás megindítására. Az már kérdésként merül fel (amennyiben pontosak az információim), hogy amennyiben kezdettől fogva feljelentésként kezelték, akkor mi indokolta a hatóság közel egy hónapos várakozását egy olyan ügyben, amely – megítélésem szerint – halaszthatatlan intézkedést igényel. Jelen ügyben, egy magasan kvalifikált ember tényekből levont következtetéseinek tűpontos megfogalmazását tartalmazó beadványának feljelentésként való kezelése a hatóság döntése volt. (A cselekmény Btk.-beli törvényi tényállásának megjelölése, nem jelenti azt, hogy nem íródhatott jelzési céllal). Álláspontom szerint ez a beadvány jelzésértékkel bírt (jelzés céllal íródott) a rendőrség irányába, amelyről a hatóság volt hivatott eldönteni, hogy kötelezi-e őket bizonyos eljárási szabályok megtételére. A törvénynek soha nem a betűjét, hanem a szellemét kell tisztelni, és ezért is írtam a levelem elején, hogy ezt a jelzést meg kellett tenni a hatóság irányába az aggodalmat keltő hír megjelenését követően. Valamint külön becsülendő, hogy nevet felvállalva íródott egy olyan korban, ahol jellemző a névtelenségbe burkolózva történő sértegetés, bántás. A hatóság döntése és eljárás mikéntje nem a polgármester felelőssége.”

A Gyulai Hírlap korábban részletesen foglalkozott az üggyel. Cikkünkben leírtuk, bármennyire is jól hangzik, hogy Görgényi jelentette fel a momentumos aktivistát, ez nem igaz. A nyilvánosságra került hivatalos rendőrségi dokumentumból pontosan kiolvasható, hogy kérést fogalmazott meg. Görgényinek, mint polgármesternek, felelőssége volt a járványhelyzetben, kötelessége volt eljárást kezdeményezni a tudomására jutott lakossági információk alapján. Ezt akár az önkormányzat nevében is megtehette volna, ő valamiért úgy döntött, hogy ebben a helyzetben a saját nevével kéri az ügy kivizsgálását.

Természetesen ettől az ügytől függetlenül is lehet kezdeményezni egy polgármester leváltását, ahogyan Görgényiét is. A Momentum is ezt teszi, de közben hamis, vitatható tényekkel operál és manipulál a fővárosból. Ez a mozgalom olyan erőszakos, trágár politikai stílust igyekszik ráerőltetni a gyulaiakra, ami eddig nem jellemezte a város közéletét.  

Nyilván a gyulai választók majd eldöntik, hogy „vevők-e” arra, amit városukban a Momentum csinál. A helyi közélet fekete napja lett május 18-a, amikor soha nem látott verbális mocsok és szenny ömlött a Momentum szervezésével és irányításával a Facebookon keresztül városunkra.

A Gyulai Hírlap szerint az a rendőri intézkedés túlzónak tűnik, és rossz időket idéz vissza, amikor egy Facebook-poszt miatt valakit hajnalban előállítanak a kapitányságon. Ha tényleg egy rémhírtől akarták megóvni az embereket, akkor miért nem azonnal „csaptak le” az ominózus posztra, miért több héttel később? A posztolóról köztudomású, hogy helyi politikai aktivista, személye miatt talán körültekintőbb eljárás lett volna indokolt. Hangsúlyozzuk, nem azt állítjuk, hogy a rendőrségi intézkedés szabálytalan lett volna, hanem annak idejét, mértékét és arányosságát kifogásoltuk. Az eljárással kapcsolatosan megfogalmazott kérdéseinkre sajnos nem kaptunk választ.   

Végül térjünk vissza cikkünk kiindulópontjához. „Támogasd Te is aláírásoddal az előrehozott választást, hogy a gyulaiak hiteles, becsületes jelöltek közül választhassanak” – olvasható a Momentum online petícióban. Köztudomású, hogy előrehozott választást népi kezdeményezéssel, népszavazással nem lehet jogilag kikényszeríteni. A Momentum aláírásgyűjtése, amellett, hogy hamis tényeken alapul, egyetlen dologra alkalmas, de arra nagyszerű: politikai adatbázis-építésre.

A Momentum online akciója politikai összhangban van a gyulai DK tegnapi közleményével: legyen időközi polgármester-választás Gyulán. Úgy tűnik, a parlamenti választásra megszületett az ellenzéki háttérmegállapodás. Az ellenzéki pártok helyi képviselőit vélhetően nem hallgatták meg odafönt, a korábbi helyi választási eredményekkel sem sokat törődtek. Az alkuban, ahogy lapunk tegnap megírta: a Gyulán lényegesen erősebb társadalmi támogatottságot élvező DK átadta a teljes ellenzék vezetését a helyben teljesen gyökértelen, választókkal és támogatókkal alig rendelkező Momentumnak, és helyi aktivistájának, Csóka-Szűcs Jánosnak. Tegnapi cikkünkre egyetlen ellenzéki cáfolat érkezett, Facebook-oldalunkon Szabó László az LMP nevében ezt írta: „az LMP-t erről nem kérdezték meg, így cáfolni vagyok kénytelen, hogy mi bárkivel összeálltunk volna Csóka-Szűcs János polgármesterjelöltsége érdekében.”

A tényekhez még az is hozzátartozik, hogy az ellenzék feltételezett polgármesterjelöltje, Csóka-Szűcs János jelenleg vádlott egy rágalmazási perben. A helyi politikai köréhez köthető közösségi oldalakon megjelent tartalmak miatt két esetben tettek feljelentést. Az egyik szintén rémhírterjesztés miatt történt, a másik szerzői jogok megsértése miatt. Mindkét ügyben eljárás van folyamatban.