Szabó László
A LÁNY
- nem felejtem el azt az estét
- kedves a lányod vézna testét
- kitárva
- az ajtó s az ablak félig a párna
- a paplan és megannyi női holmi szét
- a lányszobában a melle szép
- volt a szemhéja
- zárva csak a pilla rebbent néha
- úgy mintha látna
- a sűrű fátylon át s parázna
- vágyak gyötörtek szívem
- aztán megmentettél talán
- azt hiszem
