Az Otthon Lakásszövetkezet kezelésében álló Béke Társasház talán még időben megakaszthatja a folyamatot, legalábbis a lakástulajdonosok egy része ebben bízik. A ingatlanok tulajdonosai aláírásokat gyűjtenek annak érdekében, hogy korrekt, részletes, a valóságnak megfelelő tájékoztatást kaphassanak a március 4-i közgyűlésen.
A Gyulai Hírlapnak a lakók azt mondták, hogy az Otthon Lakásszövetkezet tavaly nyáron hívott össze közgyűlést, ahol elfogadtattak velük egy 120 milliós fejlesztési tervet. A terv pontos építési és pénzügyi részleteiről később ígértek részletes tájékoztatást, ami a mai napig nem történt meg. A lakástulajdonosok szerencséje az, hogy a lakásszövetkezet mind ez idáig nem tudta beadni a fejlesztési pályázatot, mivel a lakók befizetéseiből összegyűlt pénz kevés volt a 10%-os önerőhöz.
Vajon a lakástulajdonosok miért nem kapnak őszinte válaszokat a kérdéseikre? Az Otthon Lakásszövetkezet egymásnak ellentmondó információkat oszt meg az ingatlanok gazdáival – tudta meg a Gyulai Hírlap.
A tulajdonosok nem a műszaki felújítást kifogásolják. Az ötvenes években épült tömbházakra nyilván ráfér a modernizálás. A probléma azzal van, ahogyan ezt pénzügyileg és műszakilag koordinálni akarja a „mindenható” Otthon Lakásszövetkezet. Nagyon úgy tűnik, hogy ebben az esetben sem a lakástulajdonos érdekeit veszik figyelembe Szabó Jenőék.
Hogy miért ódzkodnak egyes lakók az Otthon Lakásszövetkezet pénzügyi terveitől? A Szabó Jenő és csapata által tervezett konstrukcióval a lakások közös költsége megduplázódik. Egy 57 négyzetméteres lakás esetében a jelenlegi 8 670 forint helyett 16 270 forint lenne ez az összeg. Ez még nem minden! Amennyiben egy lakás tulajdonosa nem tudja, vagy egyszerűen nem akarja fizetni majd a közös költséget, a hitellel kapcsolatos terhek a fizetőkre hárulnak. Jól értik! A pénzügyi felelősség közös, egy nem fizető esetében az összes fizető pórul jár, nem Szabó Jenő elnök vagy az Otthon Lakásszövetkezet, hanem a tisztességesen fizető tulajdonosok terhe nőhet tovább és egyre tovább. Ez jelentős pénzügyi kockázatot jelent a lakóknak.
A racionálisan gondolkodó lakástulajdonosok még ennél is tovább mennek. A 120 millió forint hitelfelvétel (minden kedvezőtlen események bekövetkezése nélkül, például nem fizetések) lakásonként 2 millió 400 ezer forint befizetési kötelezettséget jelent. Ez a teher 20 évig rajta lesz a lakásokon. Vajon hogyan alakul majd így egy Béke sugárúti lakás ára és eladhatósága?
Az érintett tömblakásokban jellemzően kisnyugdíjasok élnek, havi 80–90 ezer forintból. Rájuk gondolt-e Szabó Jenő és csapata, amikor a pénzügyi tervben megduplázta a közös költséget?
A tervezett műszaki felújításokat is kifogásolják a lakók, akik független szakértőt kénytelenek bevonni az eljárásba. Ugyanis megkérdőjelezik azt, hogy a régi építésű vastag téglafalak külső hőszigetelése jelentős energetikai megtakarítást eredményez. A túlzott és szakszerűtlen szigetelés inkább egy sor kellemetlen jelenséget indíthat el ezeknél az épületeknél – vélekednek. A lakások egy részében a tulajdonosok saját költségükön kicseréltették az elmúlt években a nyílászárókat, több helyen egyedileg modernizálták (víz, fűtés, villany) a lakásokat. Ezeket – véleményük szerint – mindenkinek saját magának, a pénzügyi lehetőségeihez mérten kell megoldania.
A Gyulai Hírlaphoz forduló ingatlantulajdonosok szerint a közös helyiségek nyílászáróit, ahol szükséges, a hőszigetelést, illetve a lépcsőházakban temperáló fűtést és szellőztetést, valamint a vízcsövek és a belső villanyhálózat cseréjét és fejlesztését kellene előkészíteni és elvégezni a közösből, de ezt is csak úgy, hogy ne jelentsen a lakóknak pénzügyi kockázatot. Addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér – jegyezte meg az egyik lakó.
Jelenleg úgy tűnik, hogy Szabó Jenő és csapata nyújtózkodik a tulajdonosok pénzén és pénzéből addig, ameddig nem szégyelli. Természetesen a szövetkezet illetékesét is megkérdezzük az ügy kapcsán.