Gyulai Hírlap - Csikány Tamás: az aradi vértanúk választása példa az utókor számára

A gyulai megemlékezés a Magyar Katonai és Huszár Hagyományőrző Szövetség díszes bevonulásával kezdődött a honvédtiszti emlékhelynél, ahol a himnusz elhangzása és a jelenlévő elöljárók, tisztségviselők köszöntése után Csikány Tamás ezredes idézte fel a 170 éve történt eseményeket.

A hadtörténész arról beszélt, hogyan kerültek a honvédtisztek az aradi kivégzőosztag elé, miért pont ők, tizenhárman a sok ezer tiszt közül. Mint mondta, Európában már új szelek jártak ekkor, de az osztrák császárság mozdulatlan maradt. Azt, hogy semmi olyan ne történjen a birodalomban, ami fejlődést, előrelépést jelenthetne, Metternich kancellár határozta meg. 1848 áprilisában viszont megszületett egy új törvénycsomag, amely azt eredményezte, hogy a Magyarországon állomásozó császári és királyi csapatok a magyar kormány irányítása alá kerültek.

Csikány Tamás a fejleményekről kifejtette: az igazi fordulat októberben következett be, amikor Magyarország teljhatalmú királyi biztosává Josip Jellasicsot nevezték ki, majd két héttel később Ferdinand Windisch-Grätzet. Utóbbi arra szólította fel a császári és királyi tiszteket, térjenek vissza a császári hűséghez. Ellentmondásos helyzet alakult így ki. Sokan ugyan felmondták az engedelmességet a magyar kormány irányába, egyebek mellett a temesvári és az aradi vár parancsnoka, valamint Anton Puchner Erdélyben, a legtöbben viszont nem. Ők egy történelmi válaszút elé álltak, amelyen gondolkodó emberként döntöttek, nyomatékosította az ezredes.

Ennek köszönhetően az 1849-es tavaszi hadjárat a világtörténelem egyik legcsodálatosabb sikere lett: az alig néhány hónap alatt összehozott magyar honvédség a világ egyik legnagyobb és legjobb hadseregét győzte le, hangsúlyozta Csikány Tamás. Az osztrákoknak segítséget kellett kérniük az orosz cártól, aki 200 ezer katonát és 60 ezer tartalékost vezényelt a harctérre. Ekkora orosz hadtest még sosem mozdult meg korábban, mutatott rá a főosztályvezető.

Csikány Tamás kiemelte: a szabadságharc vége a kegyetlen megtorlás lett, koncepciós perek sorát hozta, amely egész Európát lesújtotta. A tizenhárom honvédtiszt mellett sokan másokat is kivégeztek, meghurcoltak. Rájuk úgy érdemes gondolni, mint akik csodát tettek. Ezt pedig csak úgy érhették el, hogy akarták a sikert. Az ezredes aláhúzta: az aradi vértanúk történetében az egyéni választások jelentése, üzenete a legfontosabb.

Az emlékbeszéd után Rékasi Károly színművész, a ROLE Zenekar, a Magyar Katonai és Huszár Hagyományőrző Szövetség közös emlékműsora és a koszorúk elhelyezése következett. Emlékkoszorút helyezett el Kovács József országgyűlési képviselő. Gyula város önkormányzata nevében Görgényi Ernő polgármester, Alt Norbert és Kónya István alpolgármester, a Gyulai Polgármesteri Hivatal nevében Csige Gábor jegyző és Timár Andrea aljegyző fejezte ki tiszteletét az emlékhelynél. Ugyanitt civil szervezetek, pártok, közintézmények képviselői is elhelyezték az emlékezés virágait. Az eseményen a Magyar Honvédség Szolnok Helyőrség Zenekara és az Erkel Ferenc Vegyeskar működött közre.