Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Bemutatták Székely Árpád és Durkó Károly A Sas – Dobos István története című könyvét

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. • KULTÚRA • 2019. szeptember 26. 14:00
Bemutatták Székely Árpád és Durkó Károly A Sas – Dobos István története című könyvét
Gyarmathy Zsoltné nyugalmazott pedagógus kapta idén a Firtosi József Dezső díjat

Dobos István gyulai pilóta életútjáról írta meg a Gyulai Évszázadok Alapítvány két szerzője, Székely Árpád és Durkó Károly a Gyula régen és ma sorozat 15. kötetét. A kiadványt szeptember 25-én mutatták be a Mogyoróssy János Városi Könyvtár Simonyi-termében, ahol az idei Firtosi József Dezső díjat is átnyújtották Gyarmathy Zsoltné nyugalmazott pedagógusnak.

Dézsi János, Székely Árpád és Durkó Károly mutatta be az Gyulai Évszázadok Alapítvány legfrissebb kötetét

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A Gyulai Évszázadok Alapítvány legfrissebb kötetének bemutatója ezúttal is játékkal kezdődött. A szervezők tizenöt papírrepülőt rejtettek el az ülések alatt, így azok a jelenlévők, akik pont egy ilyen széken foglaltak helyet, kaptak ajándékba egyet az alapítvány kiadványai közül.

A Gyula régen és ma könyvsorozat 15. kötetéről és ennek hátteréről Dézsi János, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatója kérdéseire fogalmazódtak meg a válaszok. Székely Árpád, a szerzők egyike elmondta, a pilóta iránti érdeklődését két erkeles diák 1969. évi tanulmánya keltette fel. Miután ezt elolvasta, úgy gondolta, az aviátor annyira karakán természet lehetett, hogy élettörténetét nem hagyhatják feledésbe merülni. Két év alatt csaknem ötszáz oldalnyi anyagot gyűjtött össze Bécsben, Budapesten és Gyulán. Ebből válogatták össze, írták meg azt a százhatvan oldalt, ami nyomtatásba került. Munkáját számos múzeum, levéltár és magánszemély segítette, elsősorban írott dokumentumokkal, képekkel.

Durkó Károly, a könyv másik szerzője Dézsi János felvetésére bevallotta, mint minden egyes kiadvány előtt, most is felmerült bennük annak gondolata, hogy rajtuk kívül vajon kit fog érdekelni a téma. De tudván, hogy Székely Árpád precíz munkát végez, és amit megígér, azt betartja, belevágtak. Persze ebben Dobos István személyisége is közrejátszott, hisz egy kivételes tehetségű ember volt, akit mindenképp meg kell mutatni, nem szabad hagyni névtelenül kivonulni a 20. századból, mondta Durkó Károly.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Az eseményen az aviátor rövid életrajzával is megismerkedhettünk. A Madárember, vagy az Angyal, mert így is becézték kortársai, 1892-ben született Gyulán a Szép utca 13. szám alatt. Mivel szülei szerényen éltek, korán elszegődött asztalos inasnak. Később, 1911-ben elindult Budapestre, hogy megvalósítsa gyermekkori álmát, pilota legyen. Kezdetben bemutatókat tartott, járta az országot. Az első világháború idején a montenegrói harcokban vett részt, közel száz bevetésben, amiért ki is tüntették: első osztályú vitézségi érmet kapott.

A Tanácsköztársaság idején, május 17-én egy Hansa Brandenburg C. I felderítő géppel Szamuely Tibor hadügyi népbiztost vitte el a több mint ezer kilométerre lévő Kijevbe, ahonnan vissza is tértek ugyanígy, de három utassal és számos nehéz csomaggal. Dobos István nem is akarta elvállalni a repülést a teher miatt, de végül megoldotta a helyzetet, nem történt baj. A Tanácsköztársaság bukása után viszont perbe fogták, mellőzték, ezért visszaköltözött Gyulára, és beállt asztalossegédnek. Wenckheim József gróf 1930-ban szólította magához.

Dobos Istvánt arról is számon tartja az utókor, hogy több zuhanást is a csodával határos módon túlélt. A könyvbemutatón Durkó Károly azt az esetet emelte ki, amikor a gyulai zseni zuhanás közben javította meg a gépét. Már gyermekkorában olyanokat mert megtenni egy elcsent repülővel, amit a felnőttek nem. Mindezek ellenére mégis balesetben hunyt el 1937-ben, Gyulán temették el. Sírkövén egy légcsavar ábrázolása emlékeztet rá, a városban utca őrzi a nevét, a szülőháza helyén álló ingatlan falán emléktáblát helyeztek el.

Gyarmathy Zsoltné

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A Sas – Dobos István története című könyvbe azok az emlékek is bekerültek, amelyeket maga a pilóta jegyzett le. Ehhez Karinthy Frigyes írt előszót. Bekerült az a levél is, amit a felesége írt férje kalandos életéről. Ez a közlekedési múzeumban található meg. Ezen kívül számos olyan érdekfeszítő történet, újsághír is helyet kapott a kötetben, amely miatt ezt el kell olvasni, jegyezte meg Durkó Károly.

A hallgatóság megtudhatta: Dobos István egész életében egy állítható légcsavaron dolgozott. Ezt ki is fejlesztette, állítólag működött is, szabadalmat ellenben nem kapott rá. A sors fintora, hogy erről egy héttel a halála után értesítették. Székely Árpád aláhúzta: külföldön lett volna kereslet a találmányára, ám Dobos István határozottan kijelentette: nem adja, ő Magyarországnak szeretne segíteni. Dézsi János arra hívta fel a figyelmet, hogy az utókor Svachulay Sándornak tulajdonítja a fejlesztést.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A szerzők köszönetet mondtak támogatóiknak és közreműködőiknek, Durkó Bernadett korrektornak, Polyák Edit és Polyák István nyomdai grafikusnak, Balla Tibor kuratóriumi tagnak, Herczegné Szabó Marianna civilsegítőnek, és azoknak, akik névtelenül nyújtottak támogatást, majd megnevezték a Firtosi József Dezső díj idei nyertesét. Kiss György Munkácsy-díjas szobrász- és éremművész alkotását Gyula városáért és oktatásáért Gyarmathy Zsoltné nyugalmazott pedagógus, az Erkel Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tanára vehette át. Az orosz-német szakos tanár Szombathelyen született, de székely gyökerekkel rendelkezik. Gyulára 1950-ben került. Tanítani a 3-as számú iskolában kezdett, az Erkel-gimnáziumban 1970-től 2005-ig dolgozott. Fontos szerepe volt Gyula és Ditzingen testvérvárosi kapcsolatának kialakításában. 2007-ben Ditzingen városa kitüntető okmányt és érmet adományozott számára, 2009-ben Gyula város képviselő-testülete részesítette Gyula városért díjban.

Gyarmathy Zsoltné köszönetében kifejtette: a kultúra iránti érdeklődését a családjától kapta, s talán sikerült is már tovább adnia tanítványainak, utódainak. A Dobos-könyvhöz kapcsolódóan így fogalmazott: gyermekei a 2-es iskolába jártak, és lelkére kötötték, hogy elmondja: a 3525-ös számú Dobos István Úttörő Csapatnak voltak a tagjai, így alkalmuk adódott gondozni a pilóta sírját. Gyarmathy Zsoltné végül felolvasta a csapat egykori indulójának szövegét, amit Tóth Ferencné Erzsike írt, és Dobos Istvánhoz kötődik.

A Gyulai Évszázadok Alapítvány kiadványa a könyvtárban és az IQ Könyvesboltban vásárolható meg.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)