Gyulai Hírlap - Közmeghallgatást tartottak a város oktatási-nevelési intézményeinek korszerűsítéséről

Az eseményen Görgényi Ernő polgármester elmondta, hogy két napirendi ponttal készültek a közmeghallgatásra: elsőként bemutatják az oktatási-nevelési intézmények korszerűsítését, majd javaslatokat, észrevételeket várnak a megjelentektől az eddigi, valamint a jövőbeni munkával kapcsolatban.

Az állami és önkormányzati fenntartású intézményekben elvégzett munkákat – 2010-től nagyjából napjainkig – Molnár Csaba, a polgármesteri hivatal mérnöki osztályának vezetője mutatta be. Mint mondta, a felsorolásban a pályázati forrásokból és önerőből elvégzett beruházásokat vette sorra. Kiemelte: a bölcsődei szinttől egészen a középiskolai szintig valósultak meg fejlesztések az elmúlt években.

Az osztályvezető a gyulavári bölcsőde 12 millió forintos fejlesztésével kezdte beszámolóját. Itt játszóudvart alakítottak ki a gyermekek számára, valamint udvar- és parkrendezés történt. A Csemeteház bölcsőde – csaknem 195 millió forintból – 164 négyzetméteres bővítésen esett át, megújult a hőszigetelés, sószobát hoztak létre, a kihasználatlan udvarrész helyén pedig egy fedett közösségi tér épült.

2010-ben a Mágocsi úti óvodában szereltek fel kazánokat és elektromos melegvíz-tárolókat, 2012-ben pedig 112 millió forintból bővítették az óvodát egy csoportszobával és egy tornaszobával. Emellett lecserélték a nyílászárókat is.

A máriafalvai óvoda rehabilitációja során az intézmény akadálymentesítették, az épület pedig külső hőszigetelést kapott összesen 7,8 millió forintból.

45 millió forintból korszerűsítették 2016-ban a Bajcsy-Zsilinszky úti óvodát: az épület teljes belső felújításon esett át, a területét bővítették, akadálymentesítették, és az ablakokat is lecserélték.

Molnár Csaba az általános iskolákban elvégzett munkákról elmondta, a legnagyobb beruházás az Implom József általános iskola 2011-es felújítása volt. A csaknem 474 millió forintba kerülő munkálatok során az alapterületet megnövelték 1100 négyzetméterrel, a külső nyílászárók lecserélték, felújították a homlokzatot, új világítási és villamoshálózatot építettek ki, létesítettek egy liftet és egy műfüves futballpályát is.

A Dürer Albert általános iskolában a rossz állapotban lévő, járdalapos udvart újították fel 2016-ban, ez magában foglalta a tereprendezést és a füvesítést is. 2018-ban az épület homlokzati hőszigetelése készült el.

A „Lila” iskolában a tornaterem kapott külső hőszigetelést 2017-ben.

Molnár Csaba hangsúlyozta: a város költségvetésében minden évben elkülönítenek egy keretet, amelyet az intézmények felújítására fordítanak. Az összegből kisebb állagmegóvási munkálatokat szoktak elvégezni, nem volt ez másképpen az elmúlt években sem.

Hozzátette, hogy jelenleg is zajlanak a munkálatok három óvodában, a törökzugiban, a galbácskertiben és a gyulaváriban. Ezeknek egy része most kezdődött el, egy része pedig hamarosan befejeződik.

A közmeghallgatáson jelen volt Kozma György, a román óvoda és iskola fenntartójának, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának hivatalvezetője és Czeglédiné Gurzó Mária, a Nicolae Bălcescu román iskola igazgatója. 

Kozma György az óvodában elvégezett munkákról beszélt. Mint mondta, az MROÖ 2014-ben vette át a fenntartó szerepét, mára 110 gyermekkel működik az intézmény, ezért forrást és lehetőséget kerestek a bővítésre.

Egy TOP-os pályázat keretében meg is találták a lehetőséget, amely pozitív elbírálásban részesült, így 50 millió forintos támogatást kaptak, amelyet egy tornaszoba kialakítására fordítanak. Egy másik pályázat keretében ugyancsak 50 millió forintot nyertek el, amelyből egy csoportszobát létesítenek az intézményben. A beruházások 2019 márciusában indultak el.

Az iskoláról Czeglédiné Gurzó Mária elmondta: az intézményük általános iskolaként, gimnáziumként, kollégiumként és kulturális központként is működik. Aláhúzta: mindig keresik a pályázati lehetőségeket, folyamatosan törekednek arra, hogy megújulhassanak.

Megtudtuk, hogy az utóbbi években az intézmény külsőleg és belsőleg is megújult: felújították a régi szárny homlokzatát, újraszigetelték a tetőszerkezetet, kicserélték a nyílászárókat a kollégiumban és a kulturális szárnyban. Az igazgató elmondta, hogy az épületet hasznosítják is, hiszen konferenciákat és különféle rendezvényeket szerveznek ott, a befolyó összeget pedig mindig visszaforgatják valamilyen fejlesztésbe.

Az idei tervekről az intézmény vezetője azt mondta, hogy a nyár folyamán új burkolatot kap a második emelet, a következő lépés pedig a kollégium homlokzatának rendbetétele lesz.

A beszámolók után következtek a hozzászólások, javaslatok. Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ igazgatója azt kérte, hogy az együttműködés, amely az elmúlt években jellemezte a gyulai városvezetést és az oktatási-nevelési intézményeket, ugyanígy folytatódjon tovább.

Becseiné Lock Gabriella, Gyula Város Egyesített Óvodájának intézményvezetője megköszönte az elmúlt csaknem tíz év fejlesztéseit, mint fogalmazott, ezek több tízéves hiányosságokat pótoltak. Hozzátette, hogy szeretnék, ha az Ewoldt Elíz óvoda is megújulna a közeljövőben.

Szabadosné Bécsi Katalin, az 5. sz. általános iskola tagintézmény-vezetője arról beszélt, hogy szeretnék, ha rekortánborítást kapna a kétszáz méteres futópályájuk. Emellett a főépület felújítása lehet a következő cél az intézményben.

A zeneiskola igazgatója, Czirok Mihály kiemelte az intézmény és az önkormányzat közötti jó kapcsolatot, illetve elmondta, hogy két évvel ezelőtt volt egy felújításuk, a Kodály-program keretében pedig közel 30 millió forintot kaptak új hangszerek vásárlására és a meglévők felújítására. Hozzátette, hogy az iskola külleme és belsője is megért már a rehabilitációra.

Az Erkel Ferenc gimnázium megbízott igazgatója, Kovács Ilona az iskolaépület hőszigetelésének felújítását és a nyílászárók kicserélését kérte a testülettől, Hegyi Krisztina, a Csemeteház bölcsőde vezetője pedig megköszönte a grémiumnak az intézményük felújítását.

A hozzászólások végén újra Kozma György hivatalvezető kért szót, aki az óvoda és az iskola körüli parkolás miatt kért tanácsot, elsősorban a Galamb utcai helyzet mihamarabbi megoldását szerette volna.

Görgényi Ernő válaszából kiderült, hogy Kiss Szabolcs képviselő állt elő egy ötlettel: a homlokzat és kerítés közötti rész a gyermekek és a dolgozók sem használják, így ki lehetne tolni a telek fizikai határát, és a kerítést a homlokzathoz igazítani. Ezzel létrejönne egy akkora terület, ahol halszálkás parkolókat lehetne kialakítani.