Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - A cselédszárnyról, a Szent Miklós parkról és a településképet érintő jogszabályi előírásokról tartottak közmeghallgatást

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Súr EnikőHÍREK • 2018. június 18. 10:23
A cselédszárnyról, a Szent Miklós parkról és a településképet érintő jogszabályi előírásokról tartottak közmeghallgatást
A városházán kiderült: korhadt fákat vágnak ki a Béke sugárúton, és ismét tárgyalnak a vasútállomásról

Az Almásy-kastély cselédszárnyának felújítása, a Szent Miklós park átalakítása és a településképet érintő jogszabályi előírások is napirenden szerepeltek a gyulai képviselő-testület június 14-i közmeghallgatásán. A városháza dísztermében mintegy huszonöten jelentek meg. A lakosok többek között a fásítások menetéről, a vízelvezető árkokról és a fürdővárosi vasútállomásról érdeklődtek a városvezetéstől. Mint kiderült, a Béke sugárúton hamarosan elkorhadt, veszélyt jelentő fákat vágnak ki. Az is elhangzott: a MÁV szakemberei július elején mutatják be ismét a vasútállomás felújítására vonatkozó terveiket.

Közmeghallgatás a gyulai városháza dísztermében 

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett

Görgényi Ernő emlékeztetett: a gyulai önkormányzat egymilliárd forintot nyert el az Almásy-kastély cselédszárnyának a felújítására és a Szent Miklós park rehabilitációjára. Hozzátette: a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz csaknem harminc önkormányzat nyújtott be pályázatot, de mindössze öt település kapott támogatást.

Hangsúlyozta: az 1896-ban létesült Szent Miklós park felújítása időszerűvé vált, hiszen a zöldterületet övező közterek már mind megújultak az elmúlt évtizedben. Az Almásy-kastély oldalszárnyának történetéről elmondta: az épületet a huszadik század első felében „kis kastélyként” használta a grófi család, a főépületet ugyanis nem tudták felfűteni.

Az egykori cselédszárnyban a lakossági igényekhez igazodva báltermet, kiszolgáló létesítményeket, 19. századi eszközökkel felszerelt látványkonyhát és csemegetárat alakítanak ki. Utóbbiban a látogatók megismerhetik és megkóstolhatják a tájegység jellegzetes ételeit – részletezte a városvezető.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett

Béres István, Gyula főépítésze felidézte: a 90-es évek elejétől üresen álló cselédszárny szerkezete a 2000-es évek elején rendkívül rossz állapotba került, ezért fel kellett újítani.  

Mint ismertette, az épület lovarda felőli részén vendéglátóteraszt építenek. Emellett a jelenleginél tágasabb fogadóteret, raktárt, valamint a látogatóközpont dolgozói számára irodákat és öltözőt is kialakítanak a kastély oldalszárnyában. Az ételtörténeti látványkonyhában a látogatók régi receptek alapján, szakács segítségével főzhetnek ételeket, a csemegetárban pedig a falakon található tárolókkal és interaktív eszközök révén ismerhetik meg a régi korok ételeit.

A főépítész elmondta: az átalakított épület számos rendezvénynek, esküvőknek, lakodalmaknak, konferenciáknak, kisebb koncerteknek lehet a helyszíne.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett

Szászné Várkonyi Adrienn városi főkertész a pályázat másik elemét mutatta be az érdeklődőknek. Kifejtette, a Szent Miklós parkban mára idejét múlttá váltak a burkolatok és a szoborhelyek pihenőrészei.

Mint arról beszámolt, a zöldterületen található köztéri alkotások a felújítás után a sétány mentén kapnak helyet. A parkban kandelábereket, padokat, ülőkockákat helyeznek ki, és egy csobogót is kialakítanak, a városnéző kisvonat megállójánál pedig egy infopontot létesítenek.

A főkertész kifejtette, az 1929–33 között ültetett növényállomány szintén megújul. Kérdésre elmondta, összesen 10-12 elöregedett növényt kell kivágni a területen.

Elhangzott: az ortodox templomhoz érkezők közlekedési, parkolási gondjai is megoldódnak. Az autósoknak a későbbiekben nem szabálytalanul, a zebrán kell behajtaniuk a területre, hanem egy számukra kialakított behajtón.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett

Görgényi Ernő arról is beszámolt, hogy a nemrégiben önkormányzati tulajdonba került régi alispáni házban várostörténeti múzeumot hoznának létre. Az épület előtt új parkolók is létesülnek – tette hozzá. Jelezte: a munkálatok várhatóan még idén elkezdődhetnek. Lakossági felvetésre kifejtette, a város más részeihez hasonlóan a megújult sétányra is beengedik az utcazenészeket.

Béres István a közmeghallgatás másik témája kapcsán elmondta: a jogszabályi előírásoknak megfelelően településfejlesztési koncepciót, integrált településrendezési stratégiát, településszerkezeti tervet és új helyi építési szabályzatot kell alkotniuk. Hozzátette: az önkormányzat ezekkel kapcsolatban személyesen, levélben, a város hivatalos honlapján, a Gyula.hu oldalon, valamint a beres@gyula.hu e-mail-címen várja a lakosok javaslatait.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett

A főépítész jelezte: a törvény azt is előírja, hogy az önkormányzatnak örökségvédelmi hatástanulmányt kell készítenie. Közölte: Gyulán jelenleg negyven olyan épület van, amely országosan védett. Emellett a civil háztól a kórházig, valamint az Apor tértől a várig tartó terület is országos védelem alatt áll. Hozzáfűzte: helyi védelem alá korábban 225 épület került, továbbá településrészeket és utcasorokat is védetté nyilvánított az önkormányzat.

Kifejtette: a településkép-védelmi törvény előírja, hogy az önkormányzatoknak arculati kézikönyvet kell készíteniük, majd ez alapján településképi rendeletet kell alkotniuk. Ugyancsak előírás, hogy helyi reklámrendeletet kell hozni. Béres István megjegyezte: utóbbi nem okoz majd jelentős változást, a fürdővárosnak ugyanis eddig is volt erre a területre vonatkozó szabályozása.  

A főépítész felhívta a figyelmet arra, hogy az úgynevezett önkormányzat partnerségi rendelet előírásainak megfelelően valamennyi szakmai anyagról tájékoztatják a lakosokat a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a város honlapján, a helyi televízióban, valamint a Gyulai Hírlapban.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett

Lakossági felvetésre Görgényi Ernő arról is beszélt, hogy a Béke sugárúton a közeljövőben 38 elöregedett, veszélyt jelentő fát kell kivágni, ez a fasor 18 százalékát jelenti. A növényeket még ősszel pótolnák, az ültetésre hárommillió forintot költenének. A témáról legközelebbi ülésén tárgyal a képviselő-testület. A polgármester kérdésre azt is elmondta: a költségvetés nem tartalmaz külön keretet a fásításra, az ültetéseket a körzeti karbantartási keretekből finanszírozzák.

A közmeghallgatáson az is felvetődött, hogy többen megszabadultak a házuk előtt az önkormányzat által ültetett növényektől. A témát felvető lakos azt kérte, kérjék számon az önkényes fakivágásokat.

Ugyancsak szóba került a kisökörjárási erdő ügye. Görgényi Ernő ismertette, a zöldterület jelentős része az önkormányzat tulajdona. Hozzátette: az erdőben turisztikai célú beruházásokat terveznek, ezért vágtak benne nyiladékokat a közelmúltban.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett

Egy lakos nehezményezte, hogy egyre kevesebb a vízelvezető árok a városban. A polgármester kifejtette: a Béres István által vázolt jogszabályalkotási folyamat során erre a területre is kitérnek. Hozzátette: a polgármesteri hivatal szakembereinek sok esetben kompromisszumos megoldást kell keresniük, ugyanakkor törekednek arra, hogy ne terjedjen el nagyon a zárt rendszeres megoldás, ezek üzemeltetése ugyanis sokkal drágább, mint az árkoké. A kérdés kapcsán emlékeztetett arra, hogy az önkormányzat összesen 800 millió forint pályázati támogatást nyert el a városi csapadékvíz-elvezető rendszer felújítására.

Az egyik érdeklődő szóvá tette, hogy kevés a szép köztéri szobor Gyulán. Görgényi Ernő rámutatott, a köztéri alkotások drágák, ezért ritkán nyílik lehetősége a városnak a szoborállításra. Jelezte: a település kulturális koncepciójában több elképzelés is szerepel, egyebek mellett Stéberl Andrásnak, Mogyoróssy Jánosnak és Dobay Jánosnak állíthatnak szobrot a jövőben, ha lesz rá keret. Lakossági érdeklődésre kifejtette, a városközpontban álló Múlt és jelen szobrot a korábbi városvezetés rendelte még 2001-ben.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett

A közmeghallgatáson a vasútállomás felújítása is téma volt. A városvezető felidézte, négy éve egyeztetnek a MÁV-val. Elmondta: a vállalat ígéretet tett arra, hogy lebontja a főépület melletti a restit, és rendbe hozza az állomás területén található vízházat. Arról is beszámolt, hogy a MÁV szakemberei július elején mutatják be ismét a főépület felújítására vonatkozó terveiket.

Az elképzelések szerint az állomás mellett a vágányokat is átépítik, hogy a mozgáskorlátozottak, az idősek és a babakocsival utazó anyukák számára is könnyű legyen a le- és a felszállás. Az állomás raktárépületében várhatóan biciklitárolót alakítanak ki, emellett buszfordulót, taxiállomást is létesítenének a helyszínen. A településvezető azt is elmondta, megbízást adtak a vasútállomás előtti terület tervezésére.

A vízibicikli- és csónakkölcsönzésről ugyancsak szó volt a városházán. Görgényi Ernő egy lakos érdeklődésére kifejtette: eddig nem találtak üzemeltetőt a feladatra, de továbbra várják a jelentkezőket.

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)