bakondi györgy
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
Bakondi György emlékeztetett: 2015-ben hozzávetőlegesen 400 ezer ember indult meg Közép-Európa felé, ebben az időszakban pedig volt olyan nap, amikor 8–10 ezer illegális határlépést regisztráltak egy nap alatt az országban, ilyen adatra korábban nem volt példa.
Az első kérdés, amely felmerült, hogy ki és miért indította el ezt a migrációs hullámot, mert az, hogy ennyi ember egyidejűleg indult el, nem lehet véletlen. A belbiztonsági főtanácsadó kifejtette, a bevándorlás szervezett és finanszírozott volt.
A következő fontos kérdés az volt, hogy engedjék-e a bevándorlást, vagy próbálják-e megállítani, hiszen sokan azzal érveltek, hogy a migránsok nem Magyarországon akarnak letelepedni, tovább akarnak menni, ezért be kell engedni őket. Ellenvetésként elhangzott, hogy schengeni országként kötelességünk megvédeni az Európai Unió külső határait.
Bakondi György szerint kulcsmomentum volt, hogy a témáról megkérdezték a magyar emberek véleményét is, mert kiderült, hogy azok is egyetértenek a határok lezárásával, akik nem a Fidesz, hanem más pártok szavazói.
Végül még 2015-ben felállították a kerítést, amelyre azért is szükség volt, mert tudták, az élő erő önmagában nem tudja feltartóztatni a bevándorlók tömegeit. A szakember kiemelte, hogy több országban is tanulmányozták a határvédelmet.
Hozzátette: amikor a migránsok rájöttek, hogy a szerb–magyar határon nem fognak tudni átkelni, akkor buszokra szálltak és a szerb–horvát határ felé indultak, de 2015 októberére már a magyar–horvát határon is felépítették a kerítést, így az az útvonal is lezárult.
A szakember kiemelte, hogy a magyar példa hatására számos más ország is védelmi intézkedéseket hozott, habár az Európai Uniótól ritkán kaptak segítséget.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
Bakondi György szerint ők az ország lakosságának akaratát teljesítették, amikor megépítették a határzárat. Hangsúlyozta, hogy Magyarország európai szeretne lenni, európai szeretne maradni, de szeretne szuverén, családtámogatásra építő, biztonságot jelentő, hosszú távú jövőt biztosító is lenni.
– Mi úgy gondoljuk, hogy az a helyes, ha Európa az erős tagállamok erős szövetségévé válik.
A belbiztonsági főtanácsadó elmondta, hogy követni kezdtek néhány fontos elvet, így próbálják a magyar határtól minél távolabb megállítani a migránsokat, ezért küldtek rendőröket Szlovéniába, Szerbiába és Macedóniába is. Létrehozták a Hungary Helps elnevezésű szervezetet, hogy segítsenek azoknak, akik még gondolkoznak azon, hogy útra kelnek. Nekik a lakóhelyükön próbálnak segítséget nyújtani.
– 2015 óta harmincöt súlyos terrorcselekmény történt Európában, amelyekben háromszázan meghaltak – mondta Bakondi György. – Ami furcsa, hogy az iszlám megjelenését és agresszív terjeszkedését Európa nem érzékeli, nem is védekezik. Nem csak a határokon nem, hanem egyébként sem.
Aláhúzta: nem jelent veszélyt az összes bevándorló, sőt, többségük ártatlan, megtévesztett ember, akiket egy jobb élet ígéretével ösztönöztek arra, hogy útnak induljanak. Három igazán veszélyes kategória van a migránsok között: a fiatal katonáké, akik tömegesen érkeztek, a szír, iraki és líbiai titkosszolgálatok volt tisztjeié, valamint a szunnita hittérítőké.
Bakondi György azzal fejezte be az előadását, hogy az európai parlamenti választás tétje és legfontosabb kérdése az, hogy migrációpárti vagy migrációellenes lesz-e a többség, amely meghatározhatja a kontinens jövőjét.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
Az előadás után levetítettek egy diasort, majd következtek a résztvevők kérdései. Elsőként arra volt kíváncsi egy hallgató, hogy van-e esély arra, hogy a magyar–román határ felől is érkezzenek migránsok, ha pedig igen, lezárják-e a határt.
Mint kiderült, Románia is élen jár a határvédelemben, így egyelőre nem kell számítani bevándorlókra felőlük, így jelenleg a határzár felállítását sem tervezik, de ha úgy alakul, akkor órák alatt felállíthatják a kerítést.
Megtudtuk azt is, hogy a határsértéseket azért nem szankcionálják, mert az feljelentést vonna maga után, ez pedig elzárást, így nem lehetne visszakísérni a határátlépőt a tranzitzónába.
Volt, aki durvább megoldásokat javasolt a feltartóztatásra, de a főtanácsadó újra elmondta, hogy nem minden migráns veszélyes. Egy másik kérdésre válaszolva az előadó újra azzal summázta mondandóját, hogy csak a május 26-i választás után tudnak konkrétumokat megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy mit hoz a jövő.
