Fenyvesi Dóra és Juhász András volt a világjáró gyulaiak vendége
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
A Világjáró gyulaiak sorozat ezúttal is megtöltötte a Mogyoróssy János Városi Könyvtár Simonyi-termét. A jelenlévőket és a két előadót, Fenyvesi Dórát és Juhász Andrást házigazdaként Dézsi János, a bibliotéka igazgatója köszöntötte. Az intézményvezető azzal teremtette meg az est hangulatát, hogy felidézte néhány horgász-élményét.
Juhász András környezetvédelmi szakemberként és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársaként mutatkozott be, majd régi térképek és metszetek segítségével bizonyította be az egybegyűlteknek, hogy a Kárpát-medencében mennyire csodálatos és gazdag vizek között élhetünk. Arról is beszélt, milyen volt a táj néhány évtizeddel ezelőtt Gyulán, és szólt arról is, hogy amennyire áldást jelentenek ma városunk vizei, épp annyira voltak veszélyesek a múltban.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Az előadó a vízszabályozással kapcsolatos tudnivalókat is nagy szakértelemmel magyarázta el hallgatóságának. Felvázolta, milyen fontosabb tervek születtek erre vonatkozóan, és bemutatta, melyek valósultak meg ezek közül. Arra is kitért, mikor kötötték össze a Fehér- és a Fekete-Köröst, és rámutatott, hogy az a meder, amely a várostól északra található, nem eredeti, hanem ásott. A Fehér-Körös igazi medre az, amelyik Gyulán halad át, hangsúlyozta a meghívott.
A vízügyi igazgatóság munkatársától a környezetszennyezésről és a túlnépesedésről, valamint a kettő összefüggéséről is hallhattunk, megnyugtatásképpen pedig azt, mennyire boldogok lehetnek mindazok, akik felismerik és meg is élik, hogy nem is rossz egy 30 ezer lakosú, de tiszta vizű és aránylag tiszta levegőjű településen élni.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Fenyvesi Dóra a maga során saját felvételeivel támasztotta alá a hallottakat. A Városerdőtől Szanazugig vezető vízi útvonalat kétszer fotózta végig egy csónakból, ezekből a fényképekből nézhettünk meg egy válogatást. Először egyedül, másodszor Juhász András társaságában csodálkozott rá a Körösök vidékének természeti szépségeire, egy olyan időszakban, amikor a vízszint jóval a nyáron megszokott alatt van. Így valójában alálesett a víztükörnek, megszemlélte, milyen a gyökerek szintjének világa
Fenyvesi Dóra nemcsak arra hívta fel az egybegyűltek figyelmét, hogy a hely, ahol élünk, fenséges, csak meg kell látnunk a benne rejtőzködő csodákat, hanem saját vizeken maradva és evezve, a múltba is tett egy kis kitérőt. Megemlítette az evezés történeti előzményeit, és méltatta a magyar vízi sportok eredményességét, majd előadótársával közösen bejelentette, a meleg idő beálltával szívesen elvisznek bárkit egy evezős túrára az Élővíz-csatornán, előzetes bejelentkezés alapján.