Gyulai Hírlap - A Stéberl márkanévről és a devizahitelekről is szó esett az interpellációs órában

Elsőként Szabó Károly (Fidesz) kapott szót, aki a Gyulaváriban található Malom utcáról interpellált. Mint mondta, az utcában volt egy tízméteres fenyőfa, amely az elmúlt héten tapasztalható szélben kettétört, a fa pedig az egyik házra borult. A szerencsének köszönhetően csak kisebb kár keletkezett, viszont a katasztrófavédelem létrás kocsija megrongálta a kapubejárót, amikor betolattak az udvarra. A képviselő azt szerette volna megtudni, hogy van-e mód segíteni a ház tulajdonosának, illetve felvetette, hogy vizsgálják meg a csatornát, hogy az nem sérült-e meg.

A kérdésre Molnár Csaba, a mérnöki osztály vezetője válaszolt, aki elmondta, hogy a csapadékvíz-elvezető nem sérült meg, de a kapubejáró valóban megsüllyedt. Hozzátette, hogy felveszik a kapcsolatot a katasztrófavédelemmel és keresnek egy megoldást a fennálló helyzetre.

Két interpellációval készült az ülésre Kiss Tamásné (Fidesz), aki első kérdését lakossági megkeresés után tette fel. Mint mondta, azzal keresték meg, hogy felülvizsgálnák-e az önkormányzati hulladékgazdálkodási rendeletet. Mivel lecsökkent a gyűjtőedénybe gyűjtött hulladék mennyisége, így lehetne csökkenteni az edények űrmértékét, ezzel csökkentve a kiadásokat is.

Daróczi László, a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. ügyvezetőjének válaszából kiderült, hogy 2013 óta a díjakat központi rendelet határozza meg, így az önkormányzatok nem hozhatnak olyan intézkedést, amely beleszólna a díjszabásba.

Elmondta továbbá, hogy az elszámolás azért vízfogyasztás alapú, mert így elkerülhetőek az esetleges visszaélések – amelyekre országos szinten korábban volt precedens –, a városban pedig magas a vízi közművel való ellátottság, így ezért döntöttek emellett.

Második felvetésében a Temesvári úti kerékpárút több olyan szakasza is balesetveszélyes, ahol átszeli valamelyik utcát: bizonyos helyeken meg van süllyedve, a másiknál a szegélykövek vannak kitörve.

Molnár Csaba szerint korábban már foglalkoztak a problémás kereszteződésekkel, a megoldás a meglévő burkolat felszedése, a kiegyenlítés, majd az újraaszfaltozás lenne, a Botond utcánál – ahol a szegélykövek törtek ki – meg kellene bontani magát az úttestet is. A Temesvári útnál fizikai adottság a szintkülönbség, hiszen egy töltésre megy fel a kerékpárút.

A mérnöki osztály vezetője megígérte, hogy tavasszal végigjárják a Temesvári úti szakaszt a közüzem képviselőivel, felmérik a terepet és megbeszélik a javítási lehetőségeket.

Kiss Szabolcs (Fidesz) négy interpellációval érkezett a grémium soros ülésére. Elsőként elmondta, hogy az Eminescu utca első szakaszának felújítása után a zöldfelültek rekonstrukciója is megtörtént, amelynek köszönhetően új termőréteg és növények kerültek kitelepítésre, ám sokan ezekre a felületekre parkolnak, ezért szeretné, ha fizikai akadályt helyeznének ki a helyszínre, amíg a talaj össze nem tömörödik.

Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester azt válaszolta, hogy a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft.-hez már eljuttatták a felkérést, hogy helyezzenek ki karókat az érintett részekhez.

Második felvetésében az Ernyő utca és Kuruc utca kereszteződésénél található ingatlanra hívta fel a figyelmet, ahol valaki – a gyanú szerint a ház tulajdonosának haragosa – minden héten hulladékokat helyez el.

Az üggyel kapcsolatban Ködmönné Lipták Anna, az igazgatási osztály vezetője fejtette ki, hogy a felvázolt cselekmény megvalósítja a köztisztasági szabálysértés tényállását, azonban a megoldás nem egyszerű, hiszen tettenérés kellene ahhoz, hogy helyszíni bírsággal sújthassák az elkövetőt. A közterület fenntartók gyakran járőröznek arra, de valószínűleg az éjszaka folyamán helyezi ki a szemetet az elkövető, így még nem sikerült tetten érni.

A rendőrség egy egyeztetés után ígéretet tett, hogy a körzeti megbízott esténként gyakrabban fog a környéken járőrözni, így megpróbálják tetten érni az elkövetőt.

A képviselő elmondta, hogy a Pomutz György téren található szobor talapzata romlik, szeretné, ha javítanák. A felvetésre a polgármester válaszolt: mint mondta, jelezték a problémát a közüzem felé.

Utolsóként egy Nagyváradi úti gyalogosátkelő létesítésének ötletét vetette fel Kiss Szabolcs, egészen pontosan a Nagyváradi út-Bihari utca-Kőrösi Csoma Sándor utca csomópontnál. Molnár Csaba elmondta, hogy már 2015-ben megterveztetésre és engedélyeztetésre került egy átkelőhely. Hozzátette, hogy a Bihari utcában – 19 méter hosszúságban – új járdát kell kialakítani, a Kőrösi Csoma Sándor utcában pedig az átkelőhöz vezető járdakapcsolatot. Mindennel együtt a kivitelezés költsége hozzávetőlegesen 800 ezer forint lenne.

A folytatásban Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) interpellált, aki Benkő Benedek kérését és kérdését tolmácsolta a testületnek, aki Stéberl András unokája. A kérdés az volt, hogy mi a helyzet a Stéberl névvel, mint márkanévvel? Mint kiderült, a Gyulai Húskombinát a rendszerváltozás környékén vásárolta meg a márkanevet, azonban a ma készített áruk közül egy sem viseli a Stéberl nevet. A név használatának kérdését a városbarátok is felvetették korábban, Benkő Benedek pedig úgy fogalmazott, hogy az ezzel névvel ellátott termékek megjelenése lenne az igazi megemlékezés a nagyapjáról.

Görgényi Ernő hangsúlyozta: szerinte az igazi megemlékezés az, ha eredményesen és sikeresen működtetik a gyulai húsipart, amelynek virágkora Stéberl Andráshoz köthető, valamint számos más módon is emlékeznek rá.

Daka Zsolt, a Gyulahús Kft. igazgatója elmondta, hogy 2010-ben, a Gyulai Húskombinát akkori vezetése úgy döntött, hogy feléleszti a Stéberl márkanevet és piacra dobott egy kispáros kolbászt, azonban sem a fogyasztók, sem a beszerzők nem értették a nevet, így ez nem járt sikerrel.

Hozzátette: elkötelezettek a nagy húsipari elődök előtt, így mindenképpen meg akartak emlékezni Stéberl Andrásról, ennek köszönhetően több olyan terméke is van a Gyulahúsnak, amelyek arculatukban hordozzák az elődök által kidolgozott megjelenést. Kiemelte továbbá, hogy minden alkalommal, amikor lehetőségül van rá, akkor megemlítik Stéberl nevét, az elmúlt években felújították az üzem területén található villa falán lévő emléktáblát, idén pedig – az önkormányzattal közösen – egészalakos bronzszobrot fognak állítani Stéberl Andrásnak.

Gyula városának fogyatkozó népességéről interpellált Csengeri Lajos (Jobbik). A képviselő – a Wikipédia internetes oldalra hivatkozva – elmondta: 2014-ben 31199 fő volt a fürdőváros lakossága, amíg 2018-ra ez a szám 29606-ra csökkent, amely négy év alatt több mint 1500 fős csökkenést jelent.

Kiemelte: úgy gondolja, hogy ebben helyi szinten is közrejátszik az elvándorlás, valamint a bedőlő devizahitelek. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy a város milyen adatokkal rendelkezik a bedőlt hiteles családokról, illetve helyi szinten milyen segítséget nyújt nekik az önkormányzat. Javasolta, hogy hozzanak létre egy alapot, hogy a hitelek és szociális problémák miatt ne kelljen elköltöznie a családoknak a városból.

Görgényi Ernő azt válaszolta, hogy anno a baloldali kormányzat „öntötte rá” az emberekre a devizahiteleket, majd felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyekkel az Orbán-kormány azóta konszolidálta a helyzetet.

A felsorolás után Sós Judit, a szociálpolitikai és gazdaságfejlesztési osztály vezetője vette át a szót: mint mondta, a központi személyiadat és lakcímnyilvántartó valós adatai alapján 2014-ben 31562 volt a város lakossága, amíg 2018-ban 30656 fő, amely négy év alatt 906 fő lakosságcsökkenést jelent.

Kiemelte: azoknak a családoknak, akik az önkormányzathoz fordulnak tájékoztatást tudnak adni a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. és a családi csődvédelmi szolgálat működéséről, illetve lehetőségeiről. Előbbi gyulai vonatkozásairól az ülés idején nem volt információ, utóbbit a városból hárman vették igénybe. Ezek az ügyek még nem lettek lezárva, azonban árverezésre sem került sor.

Az osztályvezető beszámolója után Görgényi Ernő hozzátette, hogy idén 41,2 millió forint áll rendelkezésre a költségvetésben különböző segélyezési formákra. A városvezető arra kérte Csengeri Lajos, hogy ha ezt kevésnek tartja és az interpellációban említett segélyalap felállítását fontosnak érzi ezen túlmenően, akkor nyújtson be egy konkrét javaslatot.

A képviselő végül nem fogadta el a választ, így a testületnek kellett arról döntenie, amely kilenc igen, két nem és egy tartózkodás mellett elfogadta a választ.

A Pósteleki utca elején található telkekről interpellált Torma Béla (Fidesz). Mint mondta, van egy szakasz, ahol a telkek előtt található járdalapos járdát már vastagon benőtte a fű, a telkek egy részét ráadásul szántónak használják, így a járdán traktorok is közlekednek, valamint olyan terület is van, ahol a mezőgazdasági hulladékot is a járda széléig hordták ki. A képviselő szeretné, ha felszólítanák a gazdákat, hogy szüntessék meg ezeket az állapotokat.

Ködmönné Lipták Anna elmondta, hogy a közterület használatáról szóló önkormányzati rendelet kínál megoldást, azonban nehéz tisztázni a tulajdonosokat, ugyanis kerítés nélkül mezőgazdasági területek vannak a képviselő által említett városrészen, így nehézkes megállapítani, hogy hol van a telekhatár. Az osztályvezető ígéretet tett, hogy felszólítást küldenek a gazdáknak.

Két témával készült a grémium ülésére Ökrös István (Fidesz): elsőként a Lidl felőli kerékpárútról érdeklődött, amely megszakad és jelenleg nincs folytatása a túloldalon. Mint mondta, sokan inkább a járdán közlekednek tovább, ezért szeretné, ha minél hamarabb átvezetnék a bicikliutat.

Görgényi Ernő válaszából kiderült, hogy körülbelül 1,2 millió forintba kerül az átvezetés, az út és járdaépítési keret meghatározásakor pedig reméli, hogy erre is fognak tudni költeni a rendelkezésre álló összegből.          

Második felvetésében örömét fejezte ki, hogy egyre több helyen épülnek társasházak, tömblakások – legutóbb a Mágocsi utcában látta, hogy építkeznek –, de a jelenlegi lakosok aggódnak, hogy hol fognak az újak parkolni.

A polgármester kiemelte, hogy a jogszabályi előírás szerint minden lakáshoz egy parkolóhelyet kell biztosítani telken belül, ennél többet nem írhatnak elő, de készül egy tanulmány, amely azt vizsgálja, hogy a városban hol tudnának kialakítani új megállóhelyeket.

A nap utolsó interpellálója Galbács Mihály (Fidesz) volt, aki két témát hozott az ülésre. Az egyik a Honvéd lakótelep belső útja volt, amely rossz állapotban van, a lakók szeretnék, ha felújítanák. A másik téma a Gyep utca útját érintette, amely út elkészítésében az utca lakosai is jelentős részt vállaltak, ám a Scherer Ferenc utca rekonstrukciója során ezen az úton jártak a nehéz gépjárművek, amelyek megrongálták az úttestet. A lakók szeretnék, ha forrást biztosítanának a felújításra.

Valóban rossz a Honvéd lakótelep belső úthálózata – fogalmazott Görgényi Ernő. Hozzátette, hogy a szakasz felmérése még folyamatban van.

A Gyep utcáról Molnár Csaba számolt be, aki elmondta, hogy elég költséges, körülbelül 11,5 millió forint lenne a teljes újraaszfaltozás. A testület dönthet arról, hogy felveszi a felújítandó utak listájába, de megítélése szerint vannak sokkal forgalmasabb szakaszok, amelyeknek égetőbb lenne a rehabilitálása.