Gyulai Hírlap - A kötőipari vállalat egykori épületéről és a tanyavilágról is szó esett az interpellációs órában

Elsőként Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) kapta meg a szót, aki két ügyben interpellált. Elsőként beszámolt róla, hogy tudomást szerzett egy pályázatról, amely vissza nem térítendő támogatást ad az illegális szemétlerakó helyek felszámolására. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy igénybe kívánja-e venni a város a lehetőséget.

Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester azt válaszolta, hogy egyeztetett a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft.-vel. Gyulán nincs olyan méretű illegális lerakóhely, amely miatt igénybe vehetnék a pályázati lehetőséget, ám ha Szalai Györgynek tudomása van ilyenről, akkor mindenképpen jelezze.

A második felvetés a volt kötőipari vállalt épületéről szólt. A Kossuth utcán álló gyárépület állapota folyamatosan romlik, Városbarátok pedig többször felvetették, hogy szólítsák fel a tulajdonost a felújításra, illetve javasolták azt is, hogy a város vásárolja meg az ingatlant, amely több célra is hasznosítható lenne.

A polgármester válaszából kiderült, hogy az épület egy szegedi székhelyű kft. magántulajdonában van, a legutóbbi információk szerint 1 millió euró a vételára, tehát az ingatlan megvásárlása körülbelül 320 millió forintba, plusz az ehhez kapcsolódó áfába kerülne, valamint milliárdos nagyságrendben kellene még költeni rá, tehát ez nem egy önkormányzati feladat.

Hozzátette, hogy az elmúlt héten is megkereste azzal egy ingatlanközvetítő, hogy mi lenne az önkormányzat hozzáállása, ha találna vevőt az épületre. Görgényi Ernő hangsúlyozta, hogy más beruházásokhoz hasonlóan, ebben az esetben is partnerek lennének, hiszen közös érdeke mindenkinek, hogy megfelelő funkciót kapjon az egykori gyárépület.

Elmondta továbbá, hogy amikor a balesetveszélyes homlokzat miatt megkeresték a tulajdonost, akkor rövid időn belül megoldotta a problémát, ám az épületet nem hasznosítani, hanem eladni szeretné.

Másodikként Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) szólalt fel, aki egy lakossági kezdeményezést tárt a testület elé. Mint mondta, veszélyes a közlekedés a Jász Lukács utca felől a Budai Nagy Antal utca felé. A szakaszon két éles, veszélyes kanyar van, amelyeket egy keskeny híd követ, de sokan használják ezt az útvonalat, hogy elkerüljék a belvárost. Sebességkorlátozó és útszűkítő táblák is vannak, de a híd rendkívül szűk két autónak, ezért a lakók szeretnék, ha az egyik irányból a gépjárművek elsőbbséget kapnának. A képviselő egy gyalogoshíd építésének ötletlét is felvetette, mert a mostanin kevés a hely a gyalogszerrel közlekedők számára.

A felvetésekre Görgényi Ernő és Molnár Csaba, a mérnöki osztály vezetői válaszoltak. Kiderült, hogy a helyszínt a mérnöki osztály a rendőrség segítségével felmérte, így már tegnap kikerültek a szembejövő forgalom elsőbbségét jelző táblák. A városvezető elmondta, hogy egy gyalogoshíd létesítése túl nagy költség lenne. Többször próbáltak pályázati támogatást elnyerni, ami eddig nem vezetett sikerre, de természetesen nem adják fel, igyekeznek forráshoz jutni.

Ökrös István (Fidesz) két témában interpellált. Első felvetésében egy Eleki úti kerékpárútról beszélt, amely a Szlányi és Farkashalmi tanyák lakóinak hozna pozitív változást, akik csak autóval vagy busszal tudnak bejönni a városba. A polgármester szerint a kérés teljesen jogos. Kifejtette, a Gyulát és Városerdőt összekötő bicikliútnak elindult a kivitelezése, így koncentrálni tudnak az Eleki úti szakaszra. Mint mondta, az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz fordulnak, hiszen ők koordinálják a közútfejlesztéseket, illetve megkeresik a vidékfejlesztési államtitkárságot is, ugyanis a kerékpárút összekötné a tanyavilágot a várossal.

A képviselő második interpellációja is a tanyákhoz kapcsolódott: a tanyavilág gazdálkodói arról érdeklődtek, hogy mikor fog változni a 3%-os beépítés szabálya az építési rendeletben. A válasz Béres István főépítésztől érkezett, megtudtuk, hogy a rendelet megváltoztatása folyamatban van, a cél az, hogy ahol lehet, ott felemeljék a 3%-os korlátot.

Mint mondta, az új rendezési terv készítése már folyamatban van, az adatgyűjtéseket már elvégezték, jelenleg a szerkezeti terv különböző szakági munkarajzai készülnek, amelyet a részletes szabályozás fog követni. A tervezési folyamatot a nyár elejére szeretnék befejezni, majd elindul az állami és lakossági egyeztetési sorozat, a remények szerint mindezt az év végén tárnák a testület elé jóváhagyásra, így 2020. január 1-jén lépne életbe az új szabályozás.

Utolsóként Kiss Tamásné (Fidesz) tárta a testület elé interpellációját. A képviselő egy újra és újra felmerülő problémát hozott az ülésre: a Paradicsomi lakótelepen sok kutyatulajdonos szokta sétáltatni a házi kedvencét, de nem szedik össze az állat ürülékét. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy lehet-e szankcionálni a felelőtlen állattartókat.

Ködmönné Lipták Anna osztályvezető elmondta, hogy két jogszabályt lehet segítségül hívni a probléma kezelésére: az egyik az állatvédelmi törvény, de ez nem ad lehetőséget büntetésre, viszont a szabálysértési törvény igen, ugyanis ez kimondja, hogy aki az általa felügyelt állat közterületen okozott szennyeződésről nem gondoskodik, az szabálysértést követ el. Aki ilyen módon követ el szabálysértést, azt a közterület-fenntartók is megbüntethetik, de ehhez szükséges a tettenérés. A bírság mértéke ötezertől 50 ezer forintig terjedhet.

Az osztályvezető azt kérte Kiss Tamásnétól, hogy jelölje meg azt az időszakot, amikor ez jellemzően előfordul, hogy a közterület-fenntartók fokozott ellenőrzést tarthassanak, illetve, ha ez nem működik, akkor szabálysértési eljárás megindítására is lehetőség van.