Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Kónya Istvántól, Gyula város alpolgármesterétől megtudtuk, a mai települési értéktári bizottság ülésén három új értéket vettek fel a Gyulai Települési Értéktárba. Az első a száz évvel ezelőtt gyulai plébánossá kinevezett Boldog Apor Vilmos, a későbbi vértanú püspök munkássága. A második dr. Mosonyi Emil professzor életműve, valamint a Tájvízház. A harmadik érték pedig a Százéves, korábbi nevén a Reinhardt cukrászda.
Báró Apor Vilmosról azt kell tudni, hogy plébánosként meghatározó szerepe volt Gyulán, nem csak a lelki élet szervezésében, hanem a szegények gyámolításában is. Ő volt ugyanis a szegények lelkipásztora, nagyon sokan így is nevezték, mutatott rá Kónya István. Amikor 1841-ben győri püspökké nevezték ki, ragaszkodott ahhoz, hogy a felszentelési ceremóniája Gyulán történjen meg. Három évvel később, 1944-ben viszont a szovjet katonák, akik nőket akartak megerőszakolni, a győri székesegyház pincesorában agyonlőtték, mert ellenállt nekik. A magyar katolikus egyház egész évben az ő emléke előtt tisztelgett.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Dr. Mosonyi Emil professzor neve sem merült fel véletlenül: ő volt ugyanis az, aki megtervezte a békésszentandrási duzzasztóművet, majd felügyelte a statikai kivitelezését. Ez azért fontos a megye életében, mert ez által öntözhetővé tette a Hármas-Körös érintett szakaszait: a továbbiakban így lehetőség nyílt arra, hogy kiépítsenek egy csatornahálózatot.
A vízépítő mérnök gyulai vonatkozása az, hogy még életében a városnak, egészen pontosan a vízügyi igazgatóságnak adományozta dolgozószobája jelentős részét, az iratait, a könyveit, a publikációit, azzal a kéréssel, hogy alakítsanak ki a tiszteletére egy emlékszobát. Ez a Tájvízházban valósult meg, a kettő így alkot egyetlen értéket.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
A Százéves jelentősége sokak számára ismerős: az Erkel téri vendéglátóhely Magyarország második legrégebbi cukrászdája, hisz 1840-ben nyitották meg. Korábban a Reinhardt nevet viselte, de a kommunizmus legvészesebb időszakában bizonyos okok miatt nevet kellett változtatnia, mutatott rá az alpolgármester. Maga az épület, amelyben működik, szintén különleges, ugyanis közvetlenül az 1801. évi nagy gyulai tűzvész után épült fel. Kiválóságát az is megadja, hogy a Dél-Alföld egyetlen emeletes városi polgári háza ebből a korszakból.
A három új értékkel együtt a Gyulai Települési Értéktárba bekerült városi értékek száma huszonkettőre nőtt. A bizottság azt szeretné, ha Báró Apor Vilmost felvennék a megyei értéktárba is, a másik kettőt pedig az országosba. Érdemes megjegyezni, arra, hogy az utóbbiba helye legyen, több mint háromszáz hazai érték várakozik, köztük a gyulai vár és a szintén gyulai kutyás agility.
