Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Soós Viktor Attila történészt, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának munkatársát, Vajk Ádámot, a Győri Egyházmegyei Levéltár igazgatóját és Lukácsi Zoltán irodalomtörténészt, a Győri Hittudományi Főiskola rektorát Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának igazgatója köszöntötte városunkban. A Mogyoróssy János Városi Könyvtár Simonyi-termébe a meghívottak a Győri Egyházmegyei Levéltár elsősorban két 2015. évi kiadványát jöttek el bemutatni. Apor Vilmos gyulai beszédeit Lukácsi Zoltán rendezte sajtó alá, A kereszt erősíti a gyengét – Boldog Apor Vilmos tevékenysége az üldözöttek védelmében címűt pedig Soós Viktor Attila.
Erdész Ádám először Soós Viktor Attilát kérdezte arról, hogyan épült fel a katolikus pap munkásságának szentelt sorozat, milyen elgondolás alapján kezdték el a dokumentumok publikálását, mi volt a tartalmi késztetés, milyen forrásanyag állt a rendelkezésükre, de afelől is tudakozódott, hol tartanak jelenleg.
Miután felmerült, hogy könyvsorozat lesz, azonnal egyértelművé vált, hogy Apor Vilmos életművével foglalkozniuk kell, válaszolta a történész. Részben azért, mert a személye kevésbé ismert, és így nem került be a köztudatba, másrészt az is ösztönzően hatott, hogy a hagyatéka túlnyomó része a Győri Egyházmegyei Levéltárban található. Szakmailag tehát adva volt a helyzet.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A győri iratanyag hat kötetben jelent meg, és a forráskiadás tekintetében lezártnak nevezhető, mondta Vajk Ádám. Ami hiányzik, az magánkézben van. Miután ez is hozzáférhetővé válik, bővíteni fogják a sorozatot. Elsősorban a naplókkal, zárásként pedig egy biográfiával.
Az első kötet 2005-ben jelent meg, és Apor Vilmos korai, 1915 és 1917 között írt naplóit tartalmazza. A következőben a püspöki iratok kaptak helyet. Ez párja A kereszt erősíti a gyengét címűnek, ami egy tematikus válogatás ugyanabból a dokumentumgyűjteményből. A harmadik és a negyedik kiadványuk Nagy István fotográfus gazdagon illusztrált könyve, az Apor Vilmossal kapcsolatos felvételek gyűjteménye, amit egy korabeli sajtóanyag egészít ki. Ez a halála utáni, s a személyét övező tiszteletre is kiterjed.
Ezzel egy időben és teljességre törekvő igénnyel jelent meg az Apor Vilmos püspöki beszédei című kötet is. A sort a már említett 2015. évi két könyv egészítette ki.
Apor Vilmos gyulai prédikációiról elhangzott, ezek közül több mint hatszáz található a győri egyházi levéltárban, és mivel puha ceruzával íródtak, elég sok nehézséget okoztak közreadójuknak. Törekedtek azonban arra, hogy csak a legszükségesebb javításokat végezzék el rajtuk. Ebben könnyedséget jelent számukra, hogy a katolikus pap szóról szóra lejegyezte beszédeit. Talán azért is, mert egyáltalán nem volt jó szónok. Nem az előadásmódjával, hanem a mondanivalójával, az üzenetével hatott a hallgatóságra. Jellemző volt rá az is, hogy sosem mondta el ugyanazt kétszer, minden egyes alkalomra nagyon lelkiismeretesen felkészült, valóságos tanulmányokat dolgozott ki, és mindig annak függvényében, kikhez kellett intéznie szavait. Az összeállításban arra is figyelemmel voltak, hogy kortörténetileg is érdekességeket közöljenek. Így kerültek be a kiadványba a Trianonra, a város román megszállására, a templom újjáépítésére vonatkozó eszmefuttatások.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
És bár Apor Vilmos Győrben lett püspök, a Gyulán töltött negyedszázad volt igazán meghatározó számára. Az a lelkiség ugyanis, az a kristálytiszta szellemiség és egyenes jellem, ami őt elvitte a vértanúságig, itt alakult ki benne, hangsúlyozta Lukácsi Zoltán. Nem túlzás kijelenteni, tudatosan készült a mártíromságra. Nem volt diplomata alkat, és nem kötött kompromisszumokat.
Erdész Ádám azon érdeklődésére, miszerint mintát adott-e a katolikus egyháznak, vagy pedig teljesen eltért a hivatalos állásponttól, Vajk Ádám megjegyezte, azt még nem kutatták, egyfajta rügyezése volt-e a fellépése a kereszténydemokrata irányvonalnak, avagy sem. Mert az tény, hogy már 1943-ban figyelmeztetett az eljövendő szovjet apokalipszisre, amelyben mindenik lelkipásztornak meg kell maradnia az őrhelyén, mert a hívőknek szükségük lesz rájuk.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Lukácsi Zoltán is úgy élte, Apor Vilmos ritka előrelátással rendelkezett, hisz elsőként ismerte fel a második világháború által meghozott fordulatot. És az is biztos, jegyezte meg, hogy az új rendszerben az elsők között lett volna, akivel a hatóságok leszámolnak.
A rendezvényen megfogalmazódott: a győri kiadványok nem csupán a szakmabeliekhez szólnak, hisz azt az embert hozzák lelkileg közelebb hozzánk, aki a magatartásával, az életvitelével mutatott példát. Aki tudta, hová akar eljutni, látta a helyes utat, és bátorsága is volt ahhoz, hogy kiálljon mellette. Megmutatta, miképpen lehet az istentelen liberalizmus és az istent gyalázó fanatizmus harapófogójában, szélsőségek közepette megmaradni a helyes középúton.
