Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Királyné-cigánylány és gróf-herceg

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • F. Gy. • KULTÚRA • 2018. július 03. 18:00
Királyné-cigánylány és gróf-herceg
Megnéztük az ExperDance Produkció Fergeteges című előadását

Fergeteges címmel láthattunk egy kétszer ötven perces táncszínházat az ExperiDance Produkció előadásában. Ezzel kezdetét vette a táncos produkciók bemutatásának hete a Gyulai Várszínház 55. évadában.

az experidance produkció előadása a gyulai várszínházban

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Az ExperiDance Produkció célja 2000 óta a legmagasabb szintű művészi szórakoztatás, az elmúlt évtizedben forradalmasította a magyar tánckultúrát, sikerült népszerűsítenie az egész világon. Az egykor gyulai táncost is a csapatban tudó együttes sikerének kulcsa, hogy a tüzes magyar táncokat népszerű nemzetközi és modern irányzatokkal ötvözi, végletekig fokozza a testkultúra kihasználhatóságát (balett, menüett vagy társas- és néptánc formájában). A tánckar tagjai mindannyian magasan képzett, hivatásos táncosok. Az ő teljesítményükön túl a rendező-koreográfus (Román Sándor, aki a művészeti igazgató is), a zeneszerző, a jelmez- és díszlettervező (Debreczeni Ildikó), a fodrász-sminkes (Petrik Gitta Lili), a fény- és látványtervező (Szimeiszter Balázs), a dramaturg és technikusok professzionális összhangja volt a garancia a biztos sikerre. A Fergeteges néven futó produkció ötletgazdája és producere Vona Tibor volt. Az ő ötlete alapján a történetet Meskó Zsolt (díszlettervező, társrendező) írta.

Az előadás alatt a 100 Tagú Cigányzenekar repertoárjából hangzott el válogatás. Olyan ismert dallamok csendültek fel a megfelelő sorrendben és ívben, mint Liszt rapszódiái, Brahms Magyar táncok vagy Monti csárdása és Dinicu Pacsirta című zeneművei is. Jómagam is azt tartom, hogy a szöveg nélküli történetmesélés az egyik legizgalmasabb művészeti kihívás. Ugyanakkor érdemes egyértelműen rögzíteni a szerepeket, mert a néző nem mindent ért meg pusztán a zene és a látvány mondanivalójának segítségével. Igazából még mindig nem teljesen világos, hogy ki volt a gróf, és ki játszotta a herceget (Patonai Norbert és/vagy Szabó Dániel)? Pedig már színpadon áll 5 éve.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba


Ami számomra érthető és követhető volt, hogy a Sissiként (Stana Alexandra) ismert Erzsébet királyné, I. Ferenc József császár felesége 1854-ben, 16 éves korában vált az Osztrák Monarchiát első asszonyává, majd az európai uralkodói családok egyik legendájává. A gyönyörű, érzékeny és vadóc nő egész életében a szerepével járó fullasztó kötöttségek elől menekült, a benne látott lázadó szellemet a népnyelv csodás szerelmi történettel elegyítette. Mivel az öreg grófnő (Holman Enikő) folyamatosan ügyködött Gyula fia boldogságkereséséért, a boldogságot és a szerelmet Sissi a szeretett Magyarországon találta meg. A nemesi udvar rajongott érte, különösen az ország legszebb férfijának tartott grófja, Andrássy Gyula.

Vonzalmuk azonban soha nem teljesülhetett be, noha hivatalosan semmi sem tudódott ki, a pletyka elég volt a legendateremtéshez (amelyet a Sissi – A magyarok királynéja című 1955-ös osztrák-német romantikus film teljesen ki is használ). Ez a legendás szerelem ihlette az ExperiDance Production táncosainak fergeteges produkcióját. A táncdráma hősei egy lázadó királyné, egy vakmerő gróf és egy csodaszép cigánylány (Boros Bettina), akik eltáncolták a soha be nem teljesülő szenvedély hol felfokozott, hol gyötrelmes pillanatait.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A szerelmes találkozások és elválások egy pompázatos bálon történtek, ahol alkalmunk volt végigtekinteni a korabeli társadalom arisztokrata fogaskerekein: komornyik (Görög Zoltán), spanyol (Újszászi András), orosz (Reszneki Domán), bajor (Dénes Nándor) nagykövetek , és a társadalom alternatív urain, mint egy cigányvajda (Torma Zsolt). A bálat színesítették még marionettbábok (Koller Nikolett, Östör Ákos, Szabó DánielRimár Izabella, aki cigány jósnőt is alakít), további hölgyek és urak: Biró Márton, Joó Viktória, Magyar Lili, Molnár Edina, Németh Liza, Péntek Dominik, Szilágyi Zita, Tóth Nikolett, Török Fanni, Veres Tamás. Élményszámba ment, hogy minden nemzet a maga zenéjét hozta, tehát járhatott a lábam mazurkára, pasodobléra, keringőre, csárdásra, verbunkosra.

A produkció a táncosok tehetségét és kvalitásit bizonyító, akrobatikus elemeket bőven tartalmazott, játékuk valóban fergeteges volt, a zene és a fények komplex képe azonban egy olyan kavalkáddá áll össze elmémben, hogy a táncosok fizikális kimerülésével szolidaritást vállalva, az értelmezés súlyával a vállamon, fáradtan tértem haza.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)