Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Bán Mór, a Hunyadi-sorozat írója tartott rendkívüli történelemórát a könyvtárban

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. KULTÚRA • 2018. június 13. 09:00
Bán Mór, a Hunyadi-sorozat írója tartott rendkívüli történelemórát a könyvtárban
A történelmi példaképek szerepéről Pataky László kérdezte a meghívottat

Aktuálpolitikai kérdésekről is szó esett Bán Mór június 12-i rendkívüli történelemóráján a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. A Hunyadi-sorozat írója a középkori vallásháborúk és a jelenkori helyzet között vont párhuzamot, majd beszámolt regényterveiről.

Bán Mór látogatott a Mogyoróssy János Városi Könyvtárba

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

Pataky László házigazdaként indította el a rendezvényt, és elmondta, az író immár harmadszor tiszteli meg Gyulát, ezért abban állapodtak meg, hogy ezúttal a történelmi példaképek szerepét elemzik ki a rendkívüli történelemórán. Az ötletet az adta, hogy a Hunyadi-sorozatban három nagy történelmi személy jelenik meg: Hunyadi János, Hunyadi Mátyás és a gyulai kötődésű Corvin János, akik rendkívül erős szálakkal kötődtek egymáshoz.

Bán Mór terve ezért eredetileg arra irányult, hogy egy háromkötetes könyvsorozatot jelentessen meg a Hunyadi család három nemzedékéről, vagyis egy folytatásos családregényt a három nemzedék három legkarakteresebb figurájáról. És mivel a három férfiú meghatározta korának történetét, a három generáció históriája a 16. századi Magyarországnak is egyfajta lenyomata lett volna. És lett is, csak nem három kötetben, hanem tízben.

A szerző azt is kifejtette, miért foglalkoztatta ennyire aprólékosan a Hunyadi család. Elsősorban azért, hangsúlyozta, mert csak hisszük, hogy ismerjük őket. Az igazság az, hogy nagyon keveset tudunk róluk.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

Hunyadi János ugyanis a semmiből jött, nem egy hatalmi pozícióban lévő magyar arisztokrata családnak volt a sarja. Vélhetően nem is Magyarországon született. A család a Havasalföldről költözött be Erdélybe a 14. század végén, vagy a 15. század elején, egy olyan időszakban, amikor a Kárpátokon kívüli területeken még kunok éltek, nem oláhok. Tehát feltételezhetően ők is kun származásúak lehettek. De ez is lényegtelen, húzta alá az író, mert máig nincs nagyobb hadvezérünk Hunyadi Jánosnál, aki ezen is túlmenően egy ízig-vérig magyar érzelmű katolikus főúrként élte az életét. Bán Mór szerint a horvát Zrínyi is zokon vette volna, ha bárki kétségbe vonja az ő magyar származását. Petőfi sem foglalkozott különösképpen azzal, hogy a szülei odahaza nem magyarul beszéltek egymással. Ugyanígy van ez a Hunyadiakkal is. Ám azt figyelembe kellene venni, mutatott rá, hogy Hunyadi János nem csak Magyarországot védte, hanem a nyugati kereszténységet, hisz a háborúk a keresztények és a muszlimok között dúltak, a seregeknek pedig nemzetközi jellegük volt.

Hunyadi, a hadvezér tehát azért lehet példakép, hangzott el a találkozón, mert a karrierjét a saját erejéből építette fel, autodidakta módon sajátította el mindazt, amire szüksége volt ahhoz, hogy megvédje Európát. Ma azt mondanánk, hogy megfelelő hátszél nélkül, önerőből. A három nemzedékben a hihetetlen felemelkedés van benne, összegzett a meghívott. Nemzeti hősök, héroszok ők, akik akkora intenzitással vannak benne a nemzeti panteonban, az emlékezetben és a néplélekben, mint Szent István király.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

Bán Mór egyéb felismeréseit is megosztotta gyulai olvasótáborával. Kiderítette, hogy a magyar állam nem Mohácsnál bukott el, hanem évekkel korábban Nándorfehérvárnál. Akkor is azért, mert az ágyúkra szánt pénzt ellopták, és amikor Szulejmán megjelent a várfalaknál, már csak egy szánalmas haderő állt a védelem rendelkezésére.

Olvasói kérdésekre válaszolva Bán Mórnak tisztáznia kellett azt is, hogy bár törekszik a hitelességre, a történelmi regény igazából egy fikciós műfaj. Így neki saját képzelőerejére hagyatkozva kell kitöltenie azokat a fehér foltokat, amelyekbe még nem került történészi adat. És hogy miért nem érik ezért bírálatok a történészkutatók részéről? Azért nem, mert ők sem tudnak többet erről a korról, mondta. Az ő helyzetük ellenben nehezebb, mert amit leírnak, arra nincs mentségük, nem mondhatják utólag azt, hogy elnézést a hibáért, mi regényt írtunk.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

Pataky László felvetésére az író a párhuzamot is megvonta az akkori török kor és a mai állapotok között. Kijelentette, egyáltalán nem nevezhető tréfának az, ami történik, hisz a muzulmánok, mint a múltban már többször is, nem műemlékeket jönnek nézni Európába, nem is azért, hogy a helyi törvények szerint éljenek, mert nem is tudnak, hanem azért ékeznek ide tömegesen, hogy újabb területeket hódítsanak meg, kötelességszerűen terjesszék a hitüket. A különbség az, hogy a néhány száz év előtti politikum sokkal felelősebben ítélte meg a helyzetet, és sokkal jobban felismerte a benne rejlő veszélyt, mint a mai. Bán Mór szükségesnek tartja tudatosítani, hogy ha valaki beteszi ide a lábát, az nem megy többé innen el.

A szerző természetesen arról is beszámolt, hogy tervez egy Mátyás-sorozatot, és lesz egy száz év előtt játszódó regénye is, amelyben a Trianon utáni három borzalmas esztendőt kívánja átélhetővé tenni. Javaslatára az egybegyűltek filmet is néztek, egy részletet a Hódító című török alkotásból, de csak azért, mert központi szerepet kap benne annak az erdélyi Tüzes Orbánnak a 6 méteres ágyúja, ami idehaza nem kellett, a törökök viszont visszafoglalták vele Konstantinápolyt.

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)