Amikor az ember kimondja azt a szót, karácsony, párhuzamosan jön egy másik gondolat is. Ez a gondolat sokféle lehet, valakinek a család, a szeretet, az összetartozás jut eszébe, másoknak a „már megint ajándékot kell vennem”. Ahogy mindenkinek más az élete, úgy alakul ez a bizonyos másik gondolat is, kezdi Zoli a beszélgetést, melyre pont ez a ’bizonyos másik gondolat’ kifürkészése vezetetett. Kíváncsi voltam, vajon a tizenéves fiataloknak, akik már a fogyasztói társadalom „gyermekei”, mit jelent Karácsony ünnepe. Ünnep-e egyáltalán?
Nem egy celebecske rebegte, hanem egy méltán elismert, kiváló színésznő hangsúlyozta az egyik tévécsatorna reggeli műsorában, hogy náluk minden nap karácsony van. Igazán remek lehet. Vagy talán csak nincs mire visszaemlékeznie.
– Mert ahogy az ember kiskora óta minden évben megéli ezt az ünnepet, azok az emlékei elevenednek meg a karácsony szó hallatán, sőt nem is kell emlékeznie, hiszen benne van a létében, az érzéseiben – folytatta Zoli, aki azt is elmesélte, hogy saját, külön bejáratú karácsonyaik nem a gazdagságról híresek. Mármint az ajándék szempontjából. – Ha a karácsonyra gondolok, akkor az egyetlen Mamikámnál megrendezett ünnepi ebédek jutnak eszembe, ahol összegyűlik a kis csonka család. Nekem ez a legnagyobb ajándék.
Minden nap szeretjük egymást, de nincs minden nap karácsony. Az ünnep, legyen az egyéni vagy közösségi, kiemel a hétköznapokból, s legfőbb ereje abban rejlik, hogy megmerítkezve benne, feltöltekezve, megújulva a mindennapokban is adni, fogadni, odafigyelni, vágyakozni, szeretni tudjuk.
– Bennem kettős érzés van a karácsonnyal kapcsolatban, emelte ki Bence, aki december 24-én született, így dupla adag varázsból részesül Szentestén. – Szeretem a karácsonyt, mert mindig együtt van a család, jó hangulatban, ami nélkül nem is lenne karácsony a karácsony. Viszont szomorúsággal tölt el, hogy nyolc, számomra fontos családtagomat szeretném ajándékkal meglepni, de ez sajnos nem mindig sikerül. Tavaly a nagytatámnak nem tudtam venni ajándékot, ami nekem jobban fájt, mint neki, és sokáig rosszul éreztem magam emiatt. Bence, bár szomorúsága ebből fakadt, végül elismeri, hogy szép dolog az ajándékozás, de semmiképpen sem erről kell szólnia az ünnepnek. –Sokszor a legkisebb meglepetés jelenti a szeretteink számára a legnagyobb ajándékot, mert az ajándékozás alapjának is a szeretetnek kell lennie. Ha nincs szeretet az ajándék mögött, akkor az értéktelenné válik – mondta meggyőződéssel.
Hát igen, az ajándék kérdése. Csöppet sem egyszerű. Eldöntendő kérdéssé, vagy még inkább eldöntendő értékké vált fogalma. Adjak, ne adjak, készítsek, vegyek? Mit vegyek? Öröm, meglepetés. Pénz, kiadás. Mert mindenki megérdemli.
– A karácsony sajnos már egy hatalmas iparággá fejlődött, állapítja meg Tibi. – A reklámok folyamatosan ösztönzik az embert, hogy vásároljon. És az ajándékok megvásárlása miatt sok családban csak bosszúság a karácsony. Pedig az a legfontosabb, hogy érezzük, valakihez tartozunk. Akkor kap igazi értéket a karácsony, ha egy ölelésnek is ugyanúgy tudunk örülni, mint egy kézzel fogható, tárgyi ajándéknak. Ezt a lelkünkben kell megkeresni.
– Sokszor a szülők a szeretetüket úgy próbálják kimutatni a gyerekeiknek, folytatta Jancsi, hogy egyre drágább ajándékot igyekeznek venni, akár hitelből is, csakhogy szeretett gyermekük megkapja a hőn áhított játékot, amit néhány hónap múlva unottan tesz le a sarokba.
– Igen, a gyerekeknek még a kapott ajándékok miatt értékes a karácsony, veszi vissza a szót Tibi. A varázslatos érzés már december elején beindul, és egy gondolat foglalkoztatja a kicsiket, mit fog hozni a Jézuska. Később, ahogy növekszenek, megérzik, már nemcsak ajándékot kapni, hanem adni is öröm.
Ahhoz, hogy valakinek örömet szerezzünk, nem biztos, hogy a vásárláson keresztül vezet az út. Vivi is úgy látja, egyre több fiatal gyűjtögeti a pénzét, hogy karácsonyra meg tudja lepni szeretteit, vagyis megfeleljen egy olyan elvárásnak, amit a tágabb környezet, és elsősorban a média sugall, ezért saját példáját állítja mércéül.
– Én eddig minden évben a családomnak szánt ajándékokat saját kézzel csináltam. Kitalálom, hogy ki mit szeretne, és sokkal jobban örülnek például egy képkeretnek, amit én készítettem, mint bármilyen drága ajándéknak. Az ajándékok mellett az ünnepre készülődésnek is fontos szerepe van abban, hogy teljes legyen a karácsony. És a készülődés, éppúgy, mint az ünnep, csak együtt jó. Julcsi anyukájával közösen tervezi el a menüt az ünnepi asztalra, az elkészítésébe pedig a nővére, sőt még a barátja is segít.
– Amikor a barátom két éve bekerült a családomba, furcsának találta, hogy karácsonykor nem megyek szórakozni – mesélte Julcsi. Elmondta, hogy az ő családjában a karácsonyt nem ünnepelték, átadták egymásnak az ajándékot, utána elment a barátaival szórakozni.
Julcsi barátjának immár van, lesz mire emlékeznie az elkövetkezendő karácsonyokon. És az év többi napján is. A karácsony örökségét a családok vigyázzák, s ez az örökség oly hatalmas, hogy sem törvény, sem vér nem szoríthatja korlátok közé, ha pedig valakinek a családjában ez nem adatik meg, megtalálhatja azt másokéban. A sajátjában.
– A mai modern, stresszes, gondokkal teli fogyasztói társadalmakban ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb e nagyszerű ünnepnek a szellemisége, mint régen volt – fogalmazta meg Zsolt. Hiszen a szeretet, az összetartozás, a család élménye olyan értékek, melyek fölött nem jár el az idő, és az embereknek mindig szüksége lesz rájuk. A család összetartozásának szempontjából is kiemelkedő fontossággal bír ez az ünnep napjainkban, mikor egyre több a csonka család. A régi, népi hagyományaink jól szemléltetik a karácsony gondolat-érzelem körét, melyek közül szerintem a legszebb, amikor a háziasszony az ünnepi asztalnál egy szép, kerek, piros almát annyi szeletre vág, ahányan ülnek az asztal körül. Mondván, amilyen kerek az alma, olyan összetartó legyen a család a következő esztendőben – zárta gondolatait Zsolt.
Szeretettel kívánok Kerek Karácsonyt mindenkinek!
